Állattenyésztés
Növekvő kockázat: újabb madárinfluenza-járvány közeleg
A dél-alföldi víziszárnyas tenyésztők életében már természetesnek számít az, hogy évente kétszer megjelenik a madárinfluenza vírus. Már hónapra pontosan tudják ennek a bekövetkeztetét. Rendszerint a tavaszi és az őszi madárvonulások után kell ezzel számolniuk. Mivel a természet előrébb jár hetekkel, ezért már most, augusztus közepén elkezdődtek a nagyobb madárvonulások, amelyek egy hónappal később szoktak indulni. Szántó István libatelepe Tiszakécske határában található, ezért most két járvány között beszélgettünk vele, ugyanis az előrejelzések szerint legkésőbb októberben újra várható a vírus megjelenése. A tenyésztő abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szigorú előírások miatt a telepén még egyszer sem mutatták ki a vírust, viszont a szigorítások rá is vonatkoznak.
A telepem modern, megfelel mindenféle uniós előírásnak. 2006 volt az első év, amikor megjelent a vírus, majd utána volt néhány év kihagyás, de 2015-től folyamatosan az élete részévé vált. Bács-Kiskun vármegyében ráadásul nagy az átfertőződés veszélye, mert egyes részein egymásba érnek a telepek, ezért a szél miatt gyorsan terjed. Ezért vonul el a vírus gyorsan más vármegyékből, ahol nincs ilyen közvetlen fertőződés. Békés vármegyében jellemzően nagyobb távolságra vannak egymástól a baromfitelepek.
Szántó Istvánt az állattenyésztést is érintő takarmánypiaci helyzetről is kérdeztük. Mint mondta, a takarmányárak alapjaiban befolyásolják az állattenyésztést. Az idei szűkös termések miatt áremelkedés várható a piacon, de ennek a mértéke még kérdéses.
Ez az áremelkedés a végtermék árában – legyen szó baromfiról, sertésről – megjelenik. A mostani piaci körülmények között ez problémákat okoz, mert például a baromfi, vagy a víziszárnyas esetében nagyon drasztikus a túltermelés, de ugyanez elmondható a pulykáról és a csirkéről is. A raktárak tele vannak, nehéz az értékesítés, ezért nyomott áron termelnek a gazdálkodók és bármilyen takarmány árváltozás ezt a mostani folyamatot boríthatja, legyen az 5, vagy 10 százalékos. Most, ebben a madárinfluenza-mentes időszakban még nem érezni ezt, de hamarosan elérkezik az október, amikor biztosan megjelenik a járvány. Az utóbbi években tavasszal és ősszel jelentkezik a vírus, ezért kizárt az, hogy ősszel ne jelenjen meg újra. Ez ismét új helyzetet teremt majd azzal, hogy a készletek kiürülnek.
Szántó István mindegyik alkalommal megúszta a közvetlen fertőzést, de a madárinfluenzának áttételes hatása van, hiszen az állatok mozgatása, fogadása, a biztonsági körzetek kijelölése őt is érinti. A fertőzött körzetek eddig Bács-Kiskun vármegyét jelentették, de azóta Csongrád-Csanád és Békés vármegyében is kijelölnek ilyeneket.
“A biztonsági, védelmi körzetbe én is belekerültem, ez termelési volumen csökkenést jelentett, ami hátrányosan érinti a tenyésztést. Ráadásul egy új rendelet-tervezet a madárinfluenza utáni kártalanítást úgy szabályozza, amely az alap kártalanítást 30 százalékra vitte le, ami a túlélésre is kevés. Az állat értékének a kétharmada a takarmány és a napos állat, egyharmada a hozzáadott munka, vagyis a munkabér, szalma, energia. A 30 százalékos kártalanítás azt jelenti, hogy az állat tulajdonjoga az integrátornál van, ezért ezt az összeget ő kapja meg, a termelő pedig egy forintot nem lát.”
-nyilatkozta Szántó István.
agrotrend.hu / Növényvédőszer