Nehezebb éve volt a sertéshizlalóknak, de nyereségesek lehetnek a termelők

Az év elején magas hízó- és rekordszintű malacárak voltak a jellemzőek, intenzív kereslet mellett, miközben az önköltség nagy részét adó gabona ára pedig alacsony volt mondta a Magyar Állattenyésztők Lapjának Hevesi István sertés-törzstenyésztő, hozzátéve, hogy így a sertéshizlalás jó piaci pozícióban volt. Év közben azonban volt némi változás: decemberben közel 200 forinttal kaptak kevesebbet a hízóért kilónként, mint a nyáron, a költségek pedig az aszály miatt megnövekedtek. Szerencsére az őszi vetésű gabonákat még a kánikula előtt learatták, ezért ott nem volt terméskiesés, és nagyon jól jött, hogy a koca- és hízótámogatás időben érkezett – mondta.

A 2024-es év a 2023-hoz hasonlóan eredményes lehet a sertéstartók számára – véli Nagy Tibor, a Bóly Zrt. integrációs és stratégiai igazgatója. Az előző évektől eltérően egész évben kiegyensúlyozottak voltak a felvásárlási árak, nagy emelkedések vagy beszakadások nem voltak. A nyári meleget ő is megemlítette, azokban a hónapokban ugyanis a súlygyarapodás elmaradt, az elhullások pedig megnövekedtek.

A sertéshizlalás mentesült a közvetlen extra terhektől

Nagy Tibor problémának nevezte a kukorica aflatoxin-tartalmát is, de toxinkötő használatával eredményesen lehet csökkenteni azok termelésre gyakorolt negatív hatását.

A takarmányok gyengébb minősége azonban csak még ezután fejti ki a hatását, ugyanis tény, hogy a kukorica nem kis hányada alkalmatlan állatok etetésére – mondta Kis György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Az árakról elmondta, hogy az év elején irreálisan magas volt a malacár, év végére ugyanezt mondhatjuk el negatív előjellel a hízóárra. Szerinte a vágóhidak és a feldolgozók közül csak keveseknek volt nyereséges az év, de reméli, hogy a fogyasztók most valóban csak megtakarítanak, de rövidesen újra költeni kezdenek. Ha viszont ez nem így lesz, az kihat a feldolgozókra, a vágóhidakra és a sertéstartókra is 2025-ben.

Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szintén úgy véli, hogy a sertéstartók az év folyamán kialakult árakkal képesek voltak eredményesen gazdálkodni. A költségek valamelyest normalizálódtak, az extra terhek, mint például a

• szállítási költségek növekedése,
• a kereskedelmi különadó,
• a csomagolóanyagok plusz díja

a termékpálya más szereplőit érintették közvetlenül. A sertéshús iránti kereslet ugyan csökkent Európában, de a termelés ennél nagyobb mértékben esett vissza, így a felvásárlási árak stabilak voltak. Bóna Szabolcs szerint a hazai sertéságazatnak ki kell használni a hagyományosan nagy sertéstartó országokban – Hollandiában, Dániában és Németországban – megerősödött „zöld” törekvéseknek köszönhető állatlétszám-csökkenést, valamint a környező országok (Románia, Szerbia, Horvátország) gyengébb állategészségügyi rendszerei miatt kialakult ASP-helyzetet.

Itthon a kukorica aflatoxin-tartalma bonyolítja a helyzetet, mert bár mennyiségileg rendelkezésre állnak a takarmány-alapanyag-készletek, a receptúrákba bele kell nyúlni, az etanolgyártás melléktermékei pedig nagy valószínűség szerint csak kisebb mértékben lesznek felhasználhatók takarmányozásra. Szerencsére az elfogadható búza és árpa terméseredményeknek köszönhetően van lehetőség alternatív megoldásokra, jelenleg még nem is túlságosan nagy árhátránnyal.

Bóna Szabolcs szerint a kiskereskedelmi fogyasztás visszaesése magyarázható volt az EU gazdasági helyzetével, a növekedés elmaradásával, a jövedelmek vásárlóerejének csökkenésével, de pont ezért nehéz értelmezni, hogy ilyen környezetben megmaradtak a különadók, az élelmiszer termékpályát sújtó díjemelések és a csomagolóanyagok külön díja.

ATEV: jön az áremelés

2025 év végén a jelenleg érvényben lévő sertés állatjóléti támogatás uniós jóváhagyása lejár, de az Agrárminisztérium dolgozik a támogatás meghosszabbításán – mondta Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) ügyvezető igazgatója. Azt is elmondta, az ATEV Zrt. január 1-jétől jelentősen emeli díjtételeit, amiről minden állattartót és vágóhidat levélben értesített. Az állati hulla megsemmisítésének támogatási összege korábban sem fedezte az ártalmatlanítás költségeit, most azonban két-háromszoros árat lesznek kénytelen a termelők és feldolgozók az ATEV-nek kifizetni. Az MSTSZ szerint összességében egy ezerkocás telepnél a növekmény milliós tétel is lehet. A szövetség jelezte, hogy ez jelentős állategészségügyi kockázatot is magában hordozhat, amelyet el kell kerülni.

agrotrend.hu / Világgazdaság