Miközben Európában csökken, Magyarországon emelkedik az állatállomány

Állatbetegségek és a fogyasztáscsökkenés is sújtja az európai állattenyésztőket, egyes országokban pedig a kieső termelést és az esetleges állománynövelési programokat magyar állati termékekkel, illetve tenyészállatokkal pótolhatják. Az állománycsökkenés helyett Magyarországon az állattenyésztés éppen ellentétes folyamatot él meg: az idei első fél évben az összes jelentős haszonállatból többet tartottak itthon, mint tavaly év végén.

Szinte egész Európa állattenyésztését sújtják a különböző betegségek, melyek néhol jelentős állománycsökkenéssel járnak. Ezt súlyosbítja a zöldideológiák miatti húsfogyasztás-csökkenés és az önköltségek árszintnövekedése – derül ki a mezőgazdasági attasék beszámolóiból, amelyekből a Magyar Állattenyésztők Szövetségének lapja közölt összeállítást.

Forrás: pixabay.com

A francia állattenyésztést az általánosan jellemző gondok, vagyis a magas bérszint, az adóterhek, a klíma- és környezetvédelmi alkalmazkodás költségei és a magas energiaárak mellett nemzetközi kereskedelmi feszültségek is sújtják. A Kína és az EU közötti nézeteltérések veszélybe sodorják a francia sertéshúsexportot, a potenciális veszteségeket akár félmilliárd euróra becsülik. Kína ugyanis a francia sertéshúsipar egyik fő exportpiaca, évente 115 ezer tonna sertéshúst visznek oda, ami a teljes francia ágazati export 16 százaléka.

Állategészségügyi fronton is nagy a nyomás az ágazat szinte összes szegmensében. A szarvasmarhákat a járványos vérzéses betegség sújtja, a kérődzőket, elsősorban a juhokat veszélyeztető kéknyelv betegség által érintett gazdaságok száma októberben meghaladta az ötezret. Oltási kampányt folytatnak, de a francia juhállományt már megtizedelte a kór.

Közben már a második, madárinfluenza elleni oltási kampány is elindult, és ismételten csak a kiemelt vírusvektornak minősülő kacsaállományt oltják minden olyan gazdaságban, amely legalább 250 kacsát tart. Az előző szezont sikeresnek ítélik, összesen két járványkitörés volt olyan telepen, ahol átoltott kacsákat tartottak.

A lengyeleknél a szagok miatt büntettek

A 2024. októberi adatok szerint a sertésállomány megközelítőleg 8,5 millióra csökkent. Ezért a koca- és malactenyésztésen alapuló termelés rekonstrukciójára egy sertéspiaci stratégia kidolgozását kezdte meg a kormányzat a húsipar bevonásával. A sertéstenyésztőket továbbá az afrikai sertéspestis (ASP) gyors terjedése sújtja, ami az országos főállatorvos szerint emberi mulasztások sorozatából adódik. Idén eddig 42 kitörést észleltek, ami közel 15 ezer házi sertés leölésével járt.

A baromfitenyésztők számára ez év októberében vált nyilvánvalóvá, hogy az ország elveszíti a madárinfluenza-mentes státuszát. Idén 27 madárinfluenza-kitörést észleltek, az összes érintett baromfi száma közel 650 ezer.

Nagy port kavart szeptemberben egy Lódz melletti sertéstenyésztő jogerős megbüntetése. A gazdának a szomszédokat érő kellemetlen szagok miatt 2,7 millió forintnyi kártérítést kell fizetnie. A klíma- és környezetvédelmi minisztérium már dolgozik a „szagtörvényként” elhíresült előterjesztésen, mivel megnőtt a panaszbejelentések száma (tavaly összesen négyezer eset).

Kevesebb húst esznek a németek

Németország az elmúlt években agrárpolitikáját teljesen alárendelte a fenntarthatósági kritériumoknak. Az állatjóléti tanúsítványok a piacra lépés döntő tényezőivé váltak az állattartók számára. A húsfogyasztás drasztikusan csökkent.

Eközben a német állattenyésztőket a belföldi kereslet csökkenésén túl a bürokratikus szabályozók megterhelő és átláthatatlan rendszere, a civil zöldszervezetek folyamatos állattartás-ellenes kommunikációja és a német politika zöldszemléletrendszere egyaránt sújtja. Az ágazat versenyképessége folyamatosan csökken a magas energia- és munkaerőköltségek, valamint az állandó munkaerőhiány miatt. A kéknyelv betegség országos járvánnyá nőtte ki magát, míg az afrikai sertéspestis folyamatosan húzódik az ország nyugati irányába. A madárinfluenza szintén tetemes károkat okoz az ágazatnak.

Bár Németországban a második legnagyobb az állatállomány az EU-ban, mind az állattartók száma, mind az állatlétszám jelentős csökkenést mutat: 2014 és 2024 között a teljes szarvasmarha-állomány 16,3 százalékkal csökkent, 2023-hoz képest pedig 2,8 százalékos a létszám apadása, és a tejelő tehenek száma is éppen ilyen arányban esett vissza, és 3,7 millió egyed alá csökkent. Ez a legnagyobb éves csökkenés a tejelő szarvasmarha-ágazatban az elmúlt évtizedben.

A telepek számának csökkenése csak tavaly 2,7 százalékos volt, és már 16 ezernél is kevesebb működik az országban. Ugyanakkor a teljes sertésállomány 1,1 százalékkal, 21,2 millióra nőtt, ez a kisebb stabilizáció a különösen kedvező piaci helyzetnek köszönhető. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy sertésállomány jelenleg olyan alacsony, mint legutóbb az 1950-es évek elején volt. A 2014 és 2024 közötti időszakban a kocatartó gazdaságok száma 51,8 százalékkal, míg a tenyészkocák száma az elmúlt tíz évben 32,8 százalékkal csökkent.

Válságban az olasz állattenyésztés

Az olasz állattenyésztési ágazat az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb válságával néz szembe. Az afrikai sertéspestis különösen az északi tartományokban terjed, ahol az állatállomány elvesztése mellett a termelés drasztikus visszaesése és a sertéstermékek exportjának nehézségei is jelentkeztek. A tehén- és juhtenyésztő gazdaságokat a kéknyelv betegség sújtja, melynek több mint négyezer aktív kitörése van, ezek mintegy háromnegyede Szardínián. Ugyancsak aggasztó a madárinfluenza újbóli megjelenése, szintén az északi régiókban. Mindez komoly kihívások elé állítja a tenyésztőket, veszélyeztetve a több mint 55 milliárd euró értékű stratégiai fontosságú ágazat túlélését.

A vészhelyzet kezelésére számos intézkedést hoztak Olaszországban: 

• tömegesen számoltak fel állományokat (eddig százezer sertést, negyvenezer juhot és száznyolcvanezer pulykát),
• korlátozzák az állatok mozgatását, továbbá
• megerősítették a határellenőrzést a betegségek külföldről történő behozatalának megakadályozására.

Olaszország élő szarvasmarhából nettó importőr, a 2023-ban levágott 12–24 hónapos állomány a nemzeti szükségletnek csupán a 30 százalékát biztosította, vagyis a fennmaradó 70 százalék külföldről érkezett. Mivel a külföldi piacoktól való függőség aránya jelentős, Magyarország potenciálisan növelheti az export mennyiségét.

Baj van a szomszédoknál is

A román állattenyésztési ágazat termelése, versenyképessége elmarad a valós potenciáljától. Az elmúlt évek egyik legnagyobb vesztese a sertéságazat. A 2017-ben megjelent afrikaisertéspestis-járvány évében a 4,4 milliós állomány hét év alatt 3,02 millióra zsugorodott. Jóllehet a korábbi évekhez képest ritkábban jelentenek kitörést a házisertés-állományban, rövid távon még nehéz elérni az ASP-mentes ország státuszt.

A nyáron megjelent kiskérődzők pestisének terjedését a hatóságok fellépése megfékezte több mint 200 ezer juh és kecske leölésével. A kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz a sertéságazat felélesztésére is, e tekintetben

Szerbia egykor virágzó állattenyésztéssel büszkélkedhetett, évente 650 ezer tonna húst állított elő, és a lakosság évi átlagosan 65 kilogrammos fogyasztása mellett exportra is jócskán termelt. Ma Szerbia átlagos húselőállítása 400 ezer tonna, és a lakosság húsfogyasztása is évi 35 kilogrammra csökkent. Az ágazat évtizedes lejtmenetben van, termelése átlagosan évi 2-3 százalékkal csökken, az elmúlt öt év távlatában egyetlen pozitívumként a méhek számának 38 százalékos növekedése könyvelhető el.

Az ágazat versenyképességét nagyban befolyásolja a magyarországinál kisebb gazdaságméret, a klímaváltozás negatív hatásai, a gazdatársadalom zsugorodása, az állatorvosi ellátás elégtelensége. Szerbia szigorú GMO-mentes politikája következtében az állattenyésztők elesnek az olcsóbb takarmány beszerzésének lehetőségétől, az árkülönbséget azonban az előállított termékek árában a fogyasztók árérzékenysége miatt nem tudják realizálni, miközben az országba egyre nagyobb mértékben ömlik be az olcsó, GMO-s takarmánnyal etetett állatok húsa és termékei.

Itthon a létszámemelkedés a jellemző

Tavaly decemberben 2,6 százalékkal kevesebb szarvasmarhát (862 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. Idén júniusra viszont már némileg emelkedett a létszám: 863,7 ezerre, amiből 406,6 ezer volt tehén, szemben a fél évvel korábbi 403 ezer darabbal. A sertések 2023. decemberi 2,607 milliós állománya 1,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban és idén júniusban, fél év alatt 5,3 százalékkal, 2,745 millióra bővült. A tyúkállomány 2023 decemberére 1,3 százalékkal, 28,7 millióra csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor júniusban már 32,97 milliós létszámot mért a KSH. Az ősszel intenzíven megjelent madárinfluenza azonban a baromfiállományban újra csökkenést hozhat.

agrotrend.hu / Világgazdaság