Korlátozások, kártalanítás és a baromfiágazat jövője

A madárinfluenza továbbra is Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében okozza a legnagyobb károkat a kacsa és a libatelepeken. Bács-Kiskunban azért sajátos a helyzet, mert itt van a legtöbb nevelőtelep az országban és emiatt nagy az átfertőződés veszélye. A hatóság értelemszerűen a legnagyobb szigort, vagyis a teljes korlátozást alkalmazta mindkét vármegyében. Ennek hatására november óta nem tudnak ezekről a helyekről elegendő mennyiségű hízó- és tömött árú alapanyagot szállítani sem kacsából, sem pedig libából. Talán tavasszal változhat valamit a helyzet, viszont az itt élők már jól tudják, hogy áprilisban a vonuló madarak miatt újra megjelenhet a madárinfluenza.

Forrás: pixabay.com

A madárinfluenza kártalanítási összege eléri a 30 milliárd forintot, amire eddig még nem volt példa. Ez az összeg sok kérdést felvet, például azt, hogy a jövőben elegendő-e ezzel a módszerrel folytatni a gazdálkodást, vagy alapjaiban kell újragondolni a védekezést és a felkészülést, vagy az együttélést ezzel a helyzettel. Az ország egyik legismertebb libatartó gazdálkodója Szántó István, akinek a telepe a Bács-Kiskun vármegyei Tiszakécske határában található. Az ezredforduló közepe hozta meg számára az igazi változást, amikor uniós színvonalú telepét hivatalosan is átadták és megkezdődhetett a nevelés. Pár év elteltével megjelent a madárinfluenza, ami azóta is jelen van az ő és a gazdatársaiéletében. Szántó István abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szigorú előírások miatt a telepén még egyszer sem mutatták ki a vírust, viszont a szigorítások rá is vonatkoznak.

A gazdatársadalmat most megosztja a kérdés, hogy madárinfluenza kártalanítása elérje-e a 100 százalékot? A madárinfluenza károsultjainak azok nevezhetők, akik önhibájukon kívül nem telepíthetnek az egyébként üresen álló telepre és nem is fordult elő náluk ilyen fertőzőbetegség.

A másik csoportba a madárinfluenza haszonélvezői tartoznak, akik viszont a 100 százalékos kártalanítás ellenére sem végeznek megelőző tevékenységet. A szakmai szervezetek és a szaktárca is arra a megállapításra jutott, hogya kifizetett milliárdok nem hoznak előrelépést, mert a felelőtlen termelők évek óta nem változtatnak a szokásaikon. Emiatt ettől az évtől még szigorúbb intézkedések lesznek mind a kártalanításban, mind az ellenőrzésben.

S ha ez nem lenne elég, akkor további nehézség a tenyésztőknek az, hogy a hazai liba és kacsa húsa sem olyan népszerű már külföldön. A pulykaágazat gyengén zárta az évet, de az előzőek sem voltak sokkal jobbak. Ennek okai közismertek: drágák az inputanyagok és a tartási költségek, a fogyasztók pedig a pénztárcájukkal szavaznak és marad számukra a sertés- és a csirkehús. Így nem meglepő az sem, hogy a csirke ágazat köszöni szépen, jól van és az idei év is jól alakulhat a növekvő igények miatt. Ráadásul a legjobban szervezett területről beszélünk, amelyre irigykedve tekintenek a többi ágazat szereplői.

Visszatérve a kacsa- és libatartókra: az említett Bács-Kiskun vármegyében azértnagy az átfertőződés veszélye, mert egyes részein egymásba érnek a telepek, ezért a szél miatt gyorsan terjed a vírus. Ezért vonul el gyorsan más vármegyékből – Hajdú-Bihar –,ahol nincs ilyen közvetlen fertőződés. De a közeli Békés vármegyében is jellemzően nagyobb távolságra vannak egymástól a baromfitelepek.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu