Kihívásokat eredményez a klímaváltozás az állattenyésztésben

Az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárási és hőmérsékleti viszonyok következtében egyre jobban felerősödik a kockázata az új – Magyarország jelenlegi éghajlati viszonyai között még nem előforduló – kórokozók, humán- és állatbetegségek, valamint járványok megjelenésének. A klímaváltozás kapcsán fentieken túl a hazai gyepterületeket érintő hatásokkal, takarmány-ellátási, valamint adaptációs kihívásokkal is számolni kell.

fotó: pixabay.com

HUMÁN- ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, VALAMINT ÁLLATJÓLÉTI KIHÍVÁSOK

Az állatbetegségek súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti károkat okozhatnak, és egyes esetekben humánegészségügyi kockázatot is magukba rejthetnek. Tekintett el arra, hogy pontosan sosem tudjuk előre jelezni az egyes állatbetegségek megjelenését, a betegségek kórokozóit hordozó vektorok elterjedésének kontrollálása, a fertőzött ség monitorozása, valamint az egyes zoonózisbetegségek kialakulási okainak és terjedési sebességének kezelése elengedhetetlen az átviteli források beazonosítása és a humánegészségügyi kockázatok miatt.

A klímaváltozás következtében az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordul elő szélsőséges időjárás, ami nyáron magas és hosszan tartó hőmérsékletben is megnyilvánul. Elmondható, hogy a mezőgazdasági haszonállatok testhőmérséklete szűk intervallumon belül változik, és viszonylag független a környezet hőmérsékletétől, azonban valamennyi energiát mindig fordítanak testhőmérsékletük fenntartására. Az elsődleges cél a létfenntartás, a hasznosuló energiát tehát az állatok először a létfenntartásra fordítják, és csak ezt követően a termelésre és a szaporodásra. Amennyiben a környezeti hőmérséklet meghaladja azt az értéket, amelyet az állat szervezete még kompenzálni képes, hőstresszről beszélhetünk, melynek hatására csökken a takarmányfelvétel, ennek nyomán pedig romlanak a termelési mutatók mennyiségi és minőségi indikátorai, továbbá a tartósan magas hőmérsékleti időszakokban nagyobb valószínűséggel fordulnak elő megbetegedések az állatállományokban.

A klímaváltozás következtében fellépő hőmérséklet-emelkedés hatására továbbá növekszik a vektorok (pl. szúnyog, kullancs) száma, melynek következtében az általuk terjesztett betegségek száma is emelkedhet, ugyanakkor újabb, korábban hazánkban nem tapasztalt vagy nem túl gyakori betegségek is felléphetnek, valamint a már ismert betegségek esetén egy-egy kórokozó fertőzőképessége és az állatok immunválasza is megváltozhat.

Az új kórokozók, állatbetegségek és -járványok megjelenése az állattenyésztésen, -egészségügyön túl az élelmiszer- és élelmezésbiztonságot is döntően befolyásolhatja. Napjainkban tehát fel kell készülni a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetekre és a gyors köz- és állategészségügyi válaszadásra. Előtérbe kell helyezni a humán- és állategészségügyhöz, valamint az állatjóléthez kapcsolódó kutatásokat, melyek hozzájárulhatnak a hatékony prevenciós, valamint alkalmazkodási stratégiák és módszerek kialakításához hazai és nemzetközi szinten.

TAKARMÁNYELLÁTÁSI KIHÍVÁSOK

A hazai éghajlati adottságok mellett a gabonára alapozott állattartásban általában kisebb az időjárási eredetű kockázat, mint a szálas-lédús takarmányokat fogyasztó állomány körében. Az éghajlat melegedése és a szárazság fokozódása több szempontból is újszerű megközelítést igényel a gyepterületeink kezelése és fenntartása tekintetében, ugyanis ezen területek további felmelegedést követően is jelentős takarmánybázisai lehetnek kérődző állatainknak. A károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések eredményeként a gyepek funkcióinak köre bővül, ezen területek már nemcsak az állattartást, legeltetést szolgálják, hanem talaj- és vízbázisvédő, biodiverzitást óvó, szénmegkötést fokozó szerepet is betöltenek. A teljes cikke a MÁL augusztusi számában olvashaták a kedves Olvasók.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu