Állattenyésztés

Gazdálkodás

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem kutatói

Innováció révén harmadára csökkentették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

Létrehozva:

|

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja. A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetõen a hagyományos, halastavi tenyészidõt jelentõsen le tudják csökkenteni.

A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja – Kép: DE

Magyarországon általában hároméves üzemformában állítják elõ az õshonos pontyot a tógazdaságok. Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítõ takarmányként különbözõ gabona magvakat etetnek, alapvetõen a tavak természetes termõképességét, hozamát használják ki. Mi azt a célt tûztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre – magyarázza Fehér Milán, a Mezõgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa.

A tenyészidõ lerövidítését több biológiai és technológiai tényezõ együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az õszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel, a Halbiológiai Laboratóriumban õsszel is szaporítják a halakat. Amennyiben sikerül megfelelõ mennyiségû ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követõen, a kis egyedeket a téli idõszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

A szaporítást követõ 12-13 hónapon belül már elérhetõ a piaci méret – Kép: DE

– Komplett, teljesértékû takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetõen a téli idõszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges. A következõ év õszére, tehát a szaporítást követõ 12-13 hónapon belül már elérhetõ a piaci méret – tette hozzá Fehér Milán.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminõségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhõmérsékletet és a megfelelõ vízminõséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgezõ a halra nézve, emellett folyamatos a levegõbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékû takarmány garantálják a gyors növekedést. Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús elõállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékû tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendõ.

Többféle módszerrel próbálják a lehetõ legrövidebb tenyészidõt elérni – Kép: DE

A laboratóriumban különbözõ korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehetõ legrövidebb tenyészidõt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása. A vizsgálatok igazolták, hogy a nõivarú, tehát az ikrás egyedek, fõleg a kezdeti idõszakban gyorsabb növekedést és kedvezõbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidõszak jelentõs mérséklésére.

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminõségi paraméterekre van szükség – Kép: DE

Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentõsebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelõi szféra érdeklõdésére is számot tarthat. Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelõjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különbözõ elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember.

A ponty mellett másik két õshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következõ 2 évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésû és kistestû ragadozó hal húsa kiemelkedõen jó minõségû, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett. 

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem 

Képek: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook