Halastavak, horgásztavak, látványtavak és jóléti tavak létesítésének szabályai

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) cikkében figyelmeztet a tavak és tórendszerek létesítésével, illetve működtetésével kapcsolatos jogszabályokra.

Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol

az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja.

A tavak feltöltésére, illetve táplálására

csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!

A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely során vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatását a környezetvédelmi hatóság közreműködésével, szükség esetén a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban hozott határozatával.

A halastó vagy tórendszer kialakításánál vizsgálni kell

a környezeti hatások jelentőségét, ha nem érinti védett és Natura 2000-es területet
- 10 ha alatt,
- intenzív halastó vagy tórendszer esetén pedig 5 ha alatt
- ezen küszöbértékeket meghaladó esetben az engedély iránti kérelemnek része kell, hogy legyen a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapnak megfelelő adattartalom!

a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a vízjogi engedélyezési eljárásban

előzetes vizsgálat (EVD) iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz,
- 30 ha-tól
- intenzív halastó vagy tórendszer esetén 5 ha-tól
- védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

a környezetvédelmi hatóság külön eljárása

környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenység
- ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

a környezetvédelmi hatóság külön eljárása

Fotók: canva.com

A völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer esetében a vízügyi felügyeleti tevékenység még 2022 nyarán megváltozott:

felügyeleti, azaz a kiemelkedően fontos kategóriába sorolandó a 30 hektár vagy afeletti, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó;
vagy a III. felügyelet, azaz nagyobb térséget érintően jelentős, illetve helyi jelentőségű kategóriába sorolandó a 30 hektár alatti, vagy az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó, melynek üzemeltetési szabályzatát a legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

A vízügyi hatóság az ellenőrzést az

kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a
kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a
kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként végzi.

Cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok:

a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

agrotrend.hu/ NAK -Tasnádi Gabriella