Fertőzöttek a magyar sertések is?

Emberre is veszélyes betegség terjed a sertések között Dániában. Bár az úgynevezett LA-MRSA-fertőzés nem ismeretlen, egy dán újságíró cikke szerint a 2006 óta jelen lévő kórokozót a gazdaságok meg sem próbálják felszámolni. Az EU Observeren megjelent írás – melynek fordítását az agrotrend.hu oldalon is olvashatják – szerint, amióta felfedezték a fertőzést, a befolyásos dán sertésipar folyamatosan visszautasítja a termelés megtisztítására irányuló javaslatokat, a járvány elleni fellépés ugyanis alaposan visszavetné az exportot és ezzel együtt a bevételt is.

Dánia az egyik legnagyobb sertésexportőr Európában, minden évben 190 ezer élő sertést szállítanak innen a világ 48 országába. Ezzel az Európai Unió teljes sertésexportjának 57 százalékát adják. A legtöbb állatot tenyésztési célra vásárolják meg a partnerországok.

Németországba tavaly több mint 125 ezer dán tenyészállat került, míg Belgiumba valamivel több mint 8 ezer. Magyarország hétezer sertést vásárolt Dániától. A cikk szerint ezeknek a tenyészsertéseknek 63 százaléka fertőzött. Az állatokat nem vizsgálják meg szállítás előtt az említett kórokozó kapcsán, a dán tenyésztőket pedig nem kötelezik, hogy tájékoztassák felvásárlóikat a fertőzöttségről. A kockázat jelentős, a baktérium ugyanis számos antibiotikumnak ellenáll, embereken a legtöbbször bőrpanaszokat okoz, de legyengült immunrendszer esetén akár életveszélyes fertőzések forrása is lehet, mint a tüdőgyulladás vagy a vérmérgezés.

Fotó:Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (NÉBIH) megerősítette, hogy az említett megbetegedés sem az uniós, sem a magyar jogszabály szerint nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, így hazánk sem kapott róla hivatalos értesítést, a hatóság csak a sajtóból értesült a megjelenéséről. Az eddigi jelentések szerint Európa, az Egyesült Államok és Kanada a 2000-es évek elejétől 2012-ig a nulláról az 50-80 százalékos fertőzöttségig jutott, bár országonként vannak eltérések. A NÉBIH szakemberei szerint a szóban forgó baktérium, más törzsekkel ellentétben, kevésbé fertőző, ezért egyelőre nincs nagy jelentősége.

A fertőzést az állatokkal, illetve a nyers hússal közvetlenül érintkező személyek kaphatják el. Az esetek többségében az emberek csak vírushordozók lesznek, betegséget és tüneteket nem okoz a baktérium. A NÉBIH becslése szerint nemcsak az élő állatok, hanem a nyers húsok 11 százaléka is fertőzött Európában. – Összességében, egy mindenfelé elterjedt baktériumról van szó, amelynek hatása jelenleg nem jelentős. Ugyanakkor, ha szert tesz azokra a fertőzőképességi faktorokra, amelyekkel a többi hasonló baktérium rendelkezik, illetve még több antibiotikummal szemben válik ellenállóvá, a jövőben nagyobb humán egészségügyi vonatkozása is lehet a fertőzésnek – emelte ki válaszában a hatóság.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára elmondta: jelenleg nem tudnak arról, hogy a magyar tenyészállatok közt elterjedt lenne ez a megbetegedés. Ráadásul meglátása szerint a tenyészállatimportunk is visszaszorulóban van, tehát a fertőzés veszélye alacsony. Az élőállat-behozatal ugyanakkor a hivatalos statisztikák szerint néhány százalékkal tovább nőtt az idén, augusztusig több mint 40 ezer tonnányi sertés érkezett hazánkba a külpiacokról.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 2016 első nyolc hónapjában 5 százalékkal több sertést importált az ország, mint egy évvel korábban.

agrotrend.hu / magyaridok.hu