Erőre kaphat a juhágazat, ha sikerül a generációváltás

A kereslet már egy ideje stabil a bárány és a húspiacon egyaránt. Az árakkal sohasem elégedettek a juhászok, ugyanakkor jövedelmező termelést lehet elérni a szaporulati, felnevelési mutatók javításával, az adottságokhoz jól kialakított tartási rendszerekkel és gyepgazdálkodással. Örömteli jelenség, hogy egyre több a fiatal juhász, akik nyitottak a legújabb technológiák alkalmazására.

A korábbi folyamatosan élénk keresletnek és magas felvásárlási áraknak köszönhetően kedvező helyzet alakult ki a juh ágazatban, azonban a drasztikus költségnövekedés és a fizetőképes kereslet romlása már érezhető. A belföldi bárányhúspiacon decemberben csökkent az eladás a karácsonyi akciók ellenére. A hazai piacon a konkurens húsok (sertés, baromfi) térítik el a fogyasztót, a külpiacokon pedig elsősorban a román és az ír-angol bárányhús a nagy vetélytársunk.

Fotó: Tom / Pixabay

Az unióban 2022-ben is a magyar vágóbárány volt az egyik legdrágább, azonban ez a magas árszint már nem érvényesíthető a bárányhús eladási árában. A hazai nagy hizlalótelepek közül sokan nem telepítenek a téli időszakban, ami a tél végén vágóbárány hiányhoz, majd az árak további emelkedéséhez vezethet.

A forint erősödése 100 forinttal rontotta a kilónkénti felvásárlási árat, ami 1700-2000 Ft/kg körül mozgott januárban súlykategóriától és minőségtől függően. Februrár első fele nyugodt volt, ilyenkor kevés az eladni való bárány, az árak is pár száz forintot csökkentek.

Legeltetni, ameddig csak lehet

A nehéz és könnyű bárány ártrend változás és a kialakult takarmányárak várhatón újra inkább a könnyű bárány előállítást fogja előtérébe helyezni – Hajduk Péter szerint. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) ügyvezető igazgatója a legeltetés fontosságára hívja fel a figyelmet. Minél kevesebbet kell az állatokat télikertben, karámban vagy hodályban tartani és betakarított takarmánnyal, drága munkaerő felhasználásával etetni, annál olcsóbban lehet őket tartani. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra van szükség, vagyis arra, hogy az év minél nagyobb részén lehessen legeltetni. Terjednek a legelőkertek és az olyan legeltetési rendszerek, ahol nincs szükség pásztorokra. A juhászok abban bíznak, hogy a kedvező őszi körülmények után a téli időjárás is kegyes lesz hozzájuk és sokáig legeltetni tudják állataikat. A gyapjúnál az egyetlen megoldás az új értékesítési csatornák keresése, a jelentős javuláshoz világpiaci változások elengedhetetlenek.

Keveseknek jövedelmező a juhtej termelés

Az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés várhatón még tovább fog csökkeni, mert a tej felvásárlási ára nem tud lépést tartani a költségek növekedésével. Így a termelők sorban hagyják abba ezt a tevékenysége. Annak ellenére, hogy a juhtej termékekre van fizetőképes kereslet, a feldolgozók nem tudnak a nyerstejért annyit fizetni, hogy a termelőknek megérje fejleszteni és gépesíteni a fejést és az állattartást. Ez egy ördögi kör, amiből úgy lehetne kitörni, ha állami támogatásokkal egyszerre, vagyis kapcsoltan segítenék a termelést és a feldolgozást.

Nincs komoly szándék egy nagyobb összefogásra

A belföldi eladások tavaly visszaestek, amit az exportpiacok bővítésével csak részben lehetett kompenzálni – tájékoztatott Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. A juhhúsra nemzetközi szinten nagy a kereslet, de a hazai kicsi feldolgozó kapacitással nehéz versenyezni a nagybeszállítókat preferáló piacokon. Emellett az angol és az ír bárány a magyarnál alacsonyabb áron elérhető, így annak szezonális megjelenésekor a meglévő importőreinknél is jelentősen visszaesik a rendelés. Az összefogás és a közös piacra lépés egy evidens, és régen megvalósítandó feladat lenne az ágazat fenntartása érdekében, de Juhász Pál az 50 juhászattal töltött éve alatt még nem tapasztalt erre komoly szándékot.

Bővebben ezt a cikket a MÁL januári számában olvashatják.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége