Az Európai Állattenyésztési Szövetség 5 pontos cselekvési kiáltványa az Európai Parlamenti választásokra

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport egy 5 pontos cselekvési kiáltványt terjesztett elő a júniusi Európai Parlamenti választásokra.

Forrás: pixabay.com

A kiáltványban elsősorban arra szólítják fel az Európai Bizottság, hogy dolgozzon ki egy átfogó európai stratégiát a fenntartható állattenyésztési értékláncra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges beruházások és támogatások teljes mértékben kiszámíthatók legyenek. Szorgalmazzák továbbá, hogy az európai intézményeken belül erősítsék meg a mezőgazdasági vezetést és tegyék általánosabbá a megvalósíthatósági komponenst tartalmazó hatástanulmányokat, annak érdekében, hogy jobban fel lehessen mérni az állattenyésztésben oly fontos kompromisszumos megoldások hatásait.

Az „European Livestock Voice”, azaz az „Európai Állattenyésztés Hangja” (ELV) elnevezésű csoport röviddel a 2019-es európai választások után kezdte meg munkáját Brüsszelben annak érdekében, hogy európai szinten növelje a tudatosságot az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekben, továbbá, hogy felhívja a figyelmet az ágazat valós társadalmi, gazdasági és kulturális értékére. Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport tehát már öt éve próbálja tudományos tényekre alapozottan tájékoztatni a közvéleményt ezáltal növelni az állattenyésztési ágazat elfogadottságának mértékét, megvilágítani az aggodalomra okot adó területeket és mindenekelőtt csökkenteni a gazdálkodói oldal és a brüsszeli intézmények közötti szemlélet- és tudatosságbeli szakadékot.

Az állattenyésztési élelmiszerláncban működő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, több érdekelt felet tömörítő csoport által a 2019-2024-es időszakban elért eredmények összességében vegyes képet mutatnak, ezért a szervezet várakozással tekint előre és remélik, hogy a júniusban megválasztandó új parlamenti képviselők jobban megértik majd és nagyobb figyelmet szentelnek az állattenyésztéssel és az állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos közös ügyekre, amelyek nemcsak az unió vidéki közösségei, hanem minden Európa polgár számára létfontosságúak.

Itt az ideje, hogy az EU felismerje, hogy a mezőgazdaság, pontosabban az állattenyésztési értéklánc többről szól, mint pusztán a gazdálkodásról. Az állattenyésztés képviseli az összekötő szálakat életünk számos területén és mindannyian az állattenyésztés értékláncára támaszkodunk az év minden napján.

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoportnak meggyőződése, hogy az állatalapú gazdálkodás minden formája számos előnyt hozott és fog hozni a későbbiekben is Európa számára és az alkalmazott gyakorlatok folyamatosan javulásának köszönhetően a mezőgazdaság egyre fenntarthatóbbá válik a jövőben. Az elmúlt 5 éves ciklus tanulságait felhasználva az ELV tagpartnerei 2024. május 22-én egy 5 pontos cselekvési kiáltványt terjesztettek elő a júniusi választásokra.

A cselekvési kiáltványban elsősorban arra szólítják fel az Európai Bizottság, hogy dolgozzon ki egy átfogó európai stratégiát a fenntartható állattenyésztési értékláncra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges beruházások és támogatások teljes mértékben kiszámíthatók legyenek. E tekintetben az Eurostat által bemutatott legfrissebb statisztikák, amelyek különösen a kecske- és juhállomány létszámok jelentős csökkenését mutatják, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot.

E stratégia támogatása érdekében a csoport szorgalmazta továbbá, hogy az európai intézményeken belül erősítsék meg a mezőgazdasági vezetést és tegyék általánosabbá a megvalósíthatósági komponenst tartalmazó hatástanulmányokat, hogy jobban fel lehessen mérni az állattenyésztésben oly fontos kompromisszumos megoldások hatásait. Álláspontjuk szerint a mezőgazdasággal kapcsolatos oktatás, képzés átfogóbbá tétele is alapjául szolgálhat egy befogadóbb fenntarthatósági vízió kialakításához, továbbá minden állampolgárnak felelősséget kell vállalnia azért, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek hozzájárulnak Európa fenntartható jövőképének megteremtéséhez.

Fentiekkel összhangban az ELV csoport öt fő célkitűzést fogalmazott meg Európa számára annak érdekében, hogy az továbbra is meg tudja őrizni világszinten vezető szerepét és kiváló hírnevét a fenntartható állattenyésztés terén.

Az ELV 5 pontos cselekvési kiáltványa az alábbi pontokat tartalmazza:

Az Európai Parlament képviselői a következőkkel segíthetnek:

1. A mezőgazdaság erőteljes képviseletének előmozdítása az uniós politikában

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport partnerszervezetei erős és határozott vezetésre szólítanak fel az agrárpolitikák terén, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának és az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának fenntartásával. Kérjük Önöket, hogy biztosítsák a mezőgazdaság megfelelő képviseletét az uniós politikában és azt, hogy a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos döntések szilárd mezőgazdasági ismereteken alapuljanak. Meggyőződésünk, hogy az EU-nak többet kellene befektetnie a civil párbeszéd csoportokba és megfigyelőközpontokba, és új módszereket kell keresnie a vidéki közösségekkel strukturáltabb alapon folytatott párbeszéd biztosítására. A mezőgazdaság, pontosabban az állattenyésztési értéklánc többről szól, mint pusztán a gazdálkodásról, az képviseli az összekötő szálakat egész életünkben. Európa polgárai akár városlakók, akár vidéken vagy tengerparti részeken élők, mindannyian az állattenyésztés értékláncára támaszkodnak az év minden napján. Legyen szó élelmiszerről, ruházatról, trágyáról, gyógyszerekről, mindennapi ápolási termékekről, a táj gondozásáról vagy akár utazásról, mindannyian a haszonállatoktól függünk. Még a növénytermesztés is az állattenyésztésre támaszkodik. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Fontos, hogy az állattenyésztés alapvető fontosságú szerepét erős politikai döntéshozók és agrárcsapatok támogassák, akik nem csupán az EU egyik legnagyobb költségvetési fiókját kezelik, hanem az unió mezőgazdaságának jövőjét szolgáló reális, megvalósítható és teljes mértékben fenntartható intézkedéseinek a mozgatórugói is.

2. A fenntartható agrár-élelmiszeriparra, mezőgazdasági termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó uniós stratégia kidolgozásának támogatása

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport partnerszervezetei olyan uniós stratégiát szorgalmaznak, amely világos jövőképet vázol fel a fenntartható állattenyésztési értékláncra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges beruházások és támogatások teljes mértékben kiszámíthatóak legyenek. E stratégia részeként a tágabb értelemben vett fenntarthatóság fogalmának tudományos alapokon nyugvó, konszenzuson alapuló, világos és koherens meghatározására van szükség. Az egységes előrehaladáshoz és a további polarizáció elkerüléséhez olyan kerettervben meghatározott, hosszú távú jövőképre van szükség, amely a legújabb tudományos eredmények segítségével, valamint a fejlesztést szolgáló eszközök rendelkezésre állásakor kiigazítható. A sokrétű szereplőkkel rendelkező európai állattenyésztési értéklánc átfogó és közös jövőképpel kíván rendelkezni az élelmiszertermelés és az agrár-élelmiszeripari ágazatból származó szolgáltatások átfogó társadalmi céljairól és az összes érintett döntéshozóval és érdekelt féllel közösen kialakított, összehangolt megközelítést vár el az ágazat számára. Egy mindenre kiterjedő keretnek figyelembe kell vennie a különböző helyszíni sajátosságokat, mivel valamennyi európai régió sokszínűsége és öröksége a mi értékünk és Európa hosszú távú fenntarthatóságának a része. A fenntarthatóság különböző dimenziói közötti kompromisszumokat is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozók által hozott bármely döntés vagy javasolt intézkedés kiegyensúlyozott legyen és hogy az a lehető legjobb lépéseket biztosítsa a javulás érdekében.

3. A jövőbeli javaslatok lehetséges hatásainak teljeskörű értékelése

A fenntartható agrár-élelmiszeriparra, mezőgazdasági termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó uniós stratégiára vonatkozó kéréssel párhuzamosan az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport partnerszervezetei arra szólítanak fel, hogy a hatásvizsgálatok elkészítése minden stratégiai javaslat kidolgozásával egyidejűleges, első, kritikus lépéssé váljanak. Az ilyen intézkedések segítenének elkerülni a Zöld Megállapodás (Green Deal) különböző kezdeményezései nyomán tapasztalt „visszalépéseket”. Az ilyen értékelések segítenek továbbá azt is biztosítani, hogy a jövőbeli stratégiák környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból kiegyensúlyozottabbak legyenek, és hogy “senki ne maradjon le”. Ez végső soron garantálni fogja azt, hogy az új jogszabályok ne ássák alá az európai élelmiszer-szuverenitást azáltal, hogy veszélyeztetik az uniós gazdaságok és más agrár-élelmiszeripari szereplők életképességét, illetve, hogy a negatív hatások ellensúlyozására megoldásokat lehessen előirányozni.

Felkérjük továbbá az új Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó és holisztikus jelentést, amely elemzi a Zöld Megállapodás az agrár-élelmiszeripari ágazat szempontjából releváns kezdeményezéseinek (pl. Termelőtől a fogyasztóig (F2F), Biológiai sokféleség és a Vegyi anyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági stratégiák) kumulatív hatásait, valamint az egyes stratégiák összhangját és koherenciáját. A témában már megjelent néhány tanulmány nem nyújtott ilyen mélyreható és utólagos elemzést. A jövőben minden szakpolitikai stratégia közzétételét megelőzően egy átfogó hatásvizsgálatot kell végezni, amely kiterjed a teljes mezőgazdasági értékláncra, az inputanyag szektoroktól a mezőgazdasági üzemekig és a különböző kimeneti egységekig. Elemezni kell a már hatályban lévő és az új jogalkotási ciklus során hatályba lépő kezdeményezések jelenlegi és jövőbeli kumulatív hatásait.

4. A városi és vidéki Európa újbóli összekapcsolása

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport partnerszervezetei célzott intézkedéseket sürgetnek a városok és a vidéki területek közötti növekvő eltávolodás kezelésére, stratégiai hangsúlyt fektetve az oktatásra. Egy átfogó, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tananyag iskolai tantervekbe történő beépítése, az éttermekben és a közétkeztetésben résztvevő egységekben történő tájékoztatás bővítése, a mezőgazdasági üzemlátogatások szervezése és a közösségi médiakampányok kihasználása elősegítheti a gazdálkodási gyakorlatok mélyebb megértését. A köz- és magánszféra közötti partnerségeket ösztönözni lehetne arra, hogy olyan kezdeményezésekbe fektessenek be, amelyek előmozdítják a mezőgazdasággal kapcsolatos tudatosságot és biztosítják, hogy a polgárok tájékozott fogyasztók legyenek. Ahelyett, hogy az erőforrásokat kizárólag olyan alternatívákra fordítanák, mint például a növényi alapú étrend, az oktatás előtérbe helyezése átformálhatja a közfelfogást és hozzájárulhat egy fenntarthatóbb és tájékozottabb társadalom kialakításához. A mezőgazdasággal kapcsolatos széleskörűbb oktatás, felvilágosítás által talán az európai fogyasztók hajlandóbbak lesznek többet fizetni a jobb, fenntarthatóbb termékekért.

A városi és vidéki közösségek közötti szakadék szélesedését a mezőgazdasághoz fűződő személyes kapcsolatok csökkenése okozza, amit jól példáz az a tény, hogy a világ népességének 85%-a mára már a városokban vagy azok közelében él (Forrás: FAO). Az Eurobarométer adataiból kiderül továbbá, hogy az európaiak mindössze 6%-a kerül rendszeres kapcsolatba a haszonállatokkal és a közvélemény ágazatról alkotott véleménye, az állattenyésztés és állati termék-előállítás lakosság általi megítélése tehát elsősorban a médiaforrásokon keresztül alakul. Ezt az elszakadást súlyosbítja a fiataloknak a vidéki területekről a kedvezőbb munkalehetőségek miatt a városokba történő elvándorlása is. Ennek eredményeképpen a mezőgazdasági gyakorlatokkal és a környezeti hatásokkal kapcsolatos tévhitek és sztereotípiák erőteljesen terjednek, amelyek beárnyékolják a mezőgazdasági ágazat valóságát. Ez a város és a vidék között kialakult és egyre növekvő szakadék jelentős kockázatokat rejt magában! Az európai mezőgazdaság egyik sarokkövének számító családi gazdaságok lehetséges megszűnése és a fiatalok vidéki munkahelyek iránti vonzalmának csökkenése riasztó következményekkel jár. A generációváltás már most is jelentős kihívást jelent az EU-ban, mivel a mezőgazdasági termelők közel egyharmada már elérte a nyugdíjkorhatárt, azaz nyugdíjba vonulhat. Tekintettel arra, hogy a városi területek egyre inkább eltávolodnak a mezőgazdaság tényleges valóságától, fennáll a veszélye annak, hogy figyelmen kívül hagyják az ágazat pozitív hozzájárulásait, ami téves környezeti felfogáshoz vezet. Az európai állattenyésztési ágazatot a környezeti hatások és az állatjóléti gyakorlatok miatt ellenőrzik, ami hatással van a felelős gazdálkodást folytató állattartók megélhetésére. A hús új alternatívái, mint például a laboratóriumban tenyésztett hús, tovább súlyosbítják ezt a megosztottságot, mivel még inkább eltávolítják a mezőgazdaságot a talajjal való szoros kapcsolattól, ami kihatással van a tágabb értelemben vett élelmiszer-termelésre és a fenntarthatósági erőfeszítésekre egyaránt.

5. A globális mezőgazdaság megerősítése az EU állattenyésztéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatos jövőképe révén

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” csoport partnerszervezetei az EU elkötelezettségét kérik annak biztosítására, hogy a globális piacon való részvétel ne járjon káros következményekkel Európa fenntarthatósági törekvéseire nézve. A fenntarthatóság felé vezető út nem gyakorolhat akaratlanul sem káros hatásokat a gazdaságokra, a társadalmakra vagy a környezetre, sem az EU-n belül, sem a közösség határain kívül. Miközben az EU magabiztos lépéseket tesz fenntarthatósági céljai elérése felé, garantálnia kell, hogy védelmet nyújt a globális piacon való szerepvállalásából eredő esetleges negatív következményekkel szemben. A kereskedelmi megállapodások lehetséges következményeinek enyhítéséhez proaktív megközelítésre, az együttműködések előmozdítására és olyan intézkedések végrehajtására van szükség, amelyek elősegítik a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat, fokozzák az ökológiai ellenálló képességet és a társadalmi jólétet. A globális integráció és a fenntarthatósági tevékenységek közötti egyensúly megteremtésével az EU-nak arra kell törekednie, hogy precedenst teremtsen a felelős, harmonikus és kölcsönösen előnyös kölcsönhatások számára a nemzetközi piacon. A globális fenntarthatóságra való törekvés során az Európai Uniónak feltétlenül el kell ismernie és támogatnia kell a FAO azon kinyilatkoztatását, miszerint az állattenyésztés kulcsfontosságú szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSz) fenntartható fejlődési céljainak felülvizsgálata keretében. A FAO becslései szerint az állati eredetű fehérje iránti kereslet 2050-ig folyamatosan növekedni fog, így az EU mezőgazdaságának jelentőségét nem lehet alábecsülni, mivel az nemcsak saját polgárait táplálja, hanem fenntartható módon jelentősen hozzájárul a globális élelmiszerellátáshoz is. A globálisan egyenlő versenyfeltételekért való kiállás összhangban van az “Egy bolygó” elvével, amely a globális mezőgazdasági gyakorlatokban az igazságosságot és a méltányosságot hangsúlyozza. Az állattenyésztés fontosságának felkarolása és erősítése, valamint az EU mezőgazdaságán belüli fenntarthatósági erőfeszítések elismerése nemcsak a helyi gazdaságok javára válik, hanem egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb világ kialakulását is elősegíti.

Az ELV 5 pontos cselekvési kiáltványa angol nyelven itt érhető el.

agrotrend.hu / NAK