Állattenyésztés
Az AVEC új tanulmánya: „European Chicken Commitment” hatásai és költségei az EU-ban
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az AVEC által megrendelt, a „European Chicken Commitment” kezdeményezés költségeiről és az Európai Unió baromfihús-előállítási rendszerére gyakorolt gazdasági és környezeti hatásairól készített új tanulmány főbb megállapításait teszi közzé.
Az Európai Uniós Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) nemrégiben új tanulmányt tett közzé, amely elemzi a brojlercsirkékre vonatkozó magasabb szintű jóléti előírásokhoz kapcsolódó „European Chicken Commitment” (ECC) elnevezésű kezdeményezés bevezetésének többletköltségeit és következményeit az EU-ban.
Számos európai vállalat − a kiskereskedőktől az éttermeken át a vendéglátóipari vállalkozásokig − már aláírta az ECC-t, az állatjóléti civil szervezetek által támogatott szabványkeretet, amelynek célja az állatok jólétének javítása és a jelenlegi uniós jogszabályokat meghaladó intézkedések bevezetése. Az ECC kötelezi aláíróit, hogy 2026-ig a baromfihús ellátási láncuk (friss, fagyasztott és feldolgozott hús) 100%-ában számos követelménynek tegyenek eleget, úgy, mint a lassabb növekedési eréllyel rendelkező csirkefajták alkalmazása (60 g-os napi növekedési ütemű irányadó küszöbértékkel, 2,2 kg élősúlyra vetítve), alacsonyabb állománysűrűség (legfeljebb 30 kg élősúly/m²) és természetes fény biztosítása, valamint környezetgazdagító eszközök alkalmazása.
A kötelezettségvállalások teljesítésének előrehaladtával a vállalások környezeti és a csirkehús-termelésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos alapvető kérdések továbbra is megválaszolatlanok maradtak.
Ezen kérdések tisztázása érdekében az AVEC megbízást adott egy átfogó hatástanulmány elkészítésére, amely a jelenlegi EU-s csirkehús-termelési módról az ECC-szabványokra való teljes átállás lehetséges következményeit vizsgálta, és amelyet az RSK ADAS Ltd. − egy mezőgazdaságra szakosodott tanácsadó cég – önállóan készített el.
Az AVEC, az általa 2024 májusában szervezett webináriumon mutatta be az ADAS által elkészített tanulmány eredményeit, majd egy izgalmas panelbeszélgetésre került sor Jason Gittins (műszaki igazgató, ADAS), Claire Bury (főigazgató-helyettes, DG Sante), Wolfgang Schleicher (ügyvezető igazgató, ZDG), Paul Lopez (baromfiágazati szakértő és korábbi elnök, AVEC), Emma Calvert (vezető élelmiszer-politikai szakértő, BEUC) és Birthe Steenberg (főtitkár, AVEC) szakértők részvételével, akik a fenntarthatóság bonyolult kérdéseibe és a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok közötti egyensúly megteremtésének lehetőségeibe mélyedtek el.
“Ennek a tanulmánynak az egyedisége abban rejlik, hogy a hangsúlyt a hús kilogrammonkénti költségének kiszámítására helyezték, ellentétben a korábbi kutatásokkal, amelyek kizárólag az élő állatokra vagy az élősúlyra vonatkozó következményekre összpontosítottak, ami nem tükrözi pontosan a piaci realitásokat, mivel mi húst, nem pedig élő állatokat értékesítünk”
– nyilatkozta Birthe Steenberg, az AVEC főtitkára.
Jason Gittins, az ADAS állattenyésztésért felelős műszaki igazgatója tovább magyarázta:
“A standard és az ECC-előállítási módok közötti húshozambeli különbségek miatt a korábbi tanulmányok gyakran alábecsülték az ECC-szabványokra való áttérés valódi hatását”.
A „European Chicken Commitment kötelezettségvállalás költségei és hatásai az EU-ban” című tanulmány megállapítja, hogy az ECC-előírásokra való teljes átállás
– 37,5%-os termelési többletköltséget eredményezne húskilogrammonként,
– a vízfogyasztás 35,4%-kal növekedne, ami évente 12,44 millió köbméter vízmennyiségnek felel meg,
– 35,5%-kal növekedne a takarmányfelhasználás, ami 7,3 millió tonna takarmánymennyiséget jelent,
– az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 24,4%-kal növekedne az előállított hús kilogrammonként,
– az előállított hús összmennyisége 44%-kal csökkenne a jelenleg alkalmazott standard termelési módszerekben történő előállításhoz képest az EU jelenlegi hizlaló telepein (>30 kg/m2), valamint
– 9 692 új baromfiistálló létesítésére lenne szükség a jelenlegi termelési szint fenntartásához, melynek becsült beruházási költsége 8,24 milliárd euró lenne.
Az AVEC elnöke, Gert-Jan Oplaat kihangsúlyozza a fogyasztói választás és a tájékozott döntéshozatal fontosságát: “Míg az ECC célja az állatjólét javítása, alapvető fontosságú azt felismerni, hogy ezek a fejlesztések jelentős gazdasági és környezeti következményekkel járnak. Annak tudatában, hogy az előrejelzések szerint a baromfihús-fogyasztás az EU-ban az elkövetkező tíz évben növekedni fog, a fogyasztók számára biztosítani kell a választás lehetőségét. Tehát azon fogyasztók számára, akik magasabb állatjóléti színt mellett előállított termékeket szeretnének vásárolni biztosítani kell, hogy ezt megtehessék, de a standard, megfizethető lehetőségeknek továbbra is elérhetőnek kell maradniuk a fogyasztók számára”.
Az AVEC megerősíti, hogy az EU baromfiágazata elkötelezett az állatjólét folyamatos javítása mellett, egyensúlyban a gazdasági és környezeti fenntarthatósággal és hangsúlyozza, hogy alternatív módszerekre van szükség az állatjólét javítására anélkül, hogy mindez indokolatlan pénzügyi terheket róna a fogyasztókra vagy súlyosbítaná a környezeti aggodalmakat. Támogatja a jóléti teljesítmény értékelésére szolgáló, tudományos és objektív kritériumokon alapuló, teljesítményalapú állatjóléti mutatók kidolgozását, a hatékony gazdaságirányítást, a gazdák átfogó képzését, valamint egy olyan keretrendszer kidolgozását, amely a termelők számára reális és elérhető célokon keresztül segíti elő és ösztönzi a fejlődést.
“A fenntarthatóság három pillére között érzékeny egyensúlyt kell teremteni és bár az állatjólét javítása kiemelkedő fontosságú, a gazdasági és környezeti hatásokat is figyelembe kell venni”
– zárja Birthe Steenberg.
Az EU baromfiágazat továbbra is elkötelezett amellett, hogy a világ legszigorúbb előírásai szerint előállított, kiváló minőségű, hozzáférhető csirkehúst állítson elő. Arra ösztönzi a fogyasztókat és a politikai döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a tanulmány megállapításait, annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a csirkehús-termelési rendszerekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban.
További információért és a teljes tanulmány letöltéséhez kattintson ide.
agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara