Az antibiotikumok európai felhasználásának valósága az állatgyógyászatban

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem keretében már elért eredményekre hívják fel a figyelmet.

Gyakran hallunk olyan mondatokat, mint például: „A teljes antibiotikum-felhasználás 70%-át az állategészségügyben történő szerfelhasználás adja!” De mit is jelent ez pontosan, és igaz-e?

Ez egyértelműen egy nagy és sokkoló adat, amelyet gyakran idéznek, de a sok évvel ezelőtti számítások bruttó tömeggel határozzák meg ezt a számot. Ma ezt rossz módszernek tekintik az antibiotikumok humán- és állatgyógyászatban történő felhasználásának összehasonlítására.

Ha ehelyett a reálisabb, populáció-biomasszával korrigált számításokat vesszük figyelembe, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az Európai Uniós tagországokban az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyisége alacsonyabb, mint a humán célú antibiotikum felhasználás.

Forrás: pixabay.com

Ne feledkezzünk meg az alkalmazott antibiotikumok hatékonyságáról és a kezelt biomasszájáról sem!

A bruttó tömegtartalom, mint mérés, két nagyon fontos tényezőt nem vesz figyelembe: az antibiotikum hatékonyságát és a biomasszát. Az újabb, a humán gyógyászatban szélesebb körben alkalmazott antibiotikumok hatékonyabbak, ezért kisebb adagban történő felhasználást igényelnek, mint az állatgyógyászatban általánosan használt, régebbi típusú antibiotikumok. Más szóval, a humán gyógyászatban általánosan használt újabb típusú antibiotikumok egy „terápiás dózisa” kisebb, mint az állatgyógyászatban általánosan használt régebbi fajtájú antibiotikumok „terápiás dózisa”.

Ezenkívül az antibiotikum adagját a beteg testtömege alapján számítják ki. Ezért egy 650 kg-os tejelő tehénnek értelemszerűen sokkal nagyobb adagra van szüksége, mint egy 80 kg-os embernek. Az állatok száma is szerepet játszik e kérdésben. Például, bár a csirkék sokkal kisebb súlyúak, azonban állománylétszámuk jóval nagyobb, az EU-ban évente ugyanis több milliárd csirkét állítanak elő fogyasztási célra. Emiatt a felhasznált szermennyiség jobb, pontosabb mérőszáma a populáció és a testtömeg alapján korrigált érték. Például az Európai Gyógyszerügynökség  által használt milligramm antibiotikum/testtömegkilogramm (mg/testtömegkilogramm) vagy mg/PCU (populációs korrekciós egység).

Alacsonyabb az antibiotikum felhasználás az élelmiszer-termelő állatoknál, mint az embereknél

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a közelmúltban tette közzé a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozó negyedik közös ügynökségközi jelentését, mely a bakteriális fertőzések elleni kezelések során a humán- és az állategészségügyben felhasznált antimikrobiális szerek mennyiségére és a baktériumok rezisztenciájára vonatkozó adatok integrált elemzését tartalmazza, európai viszonylatban. A három uniós ügynökség szakértői a jelentésben megállapítják, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban az élelmiszer-termelő állatok esetében az átlagos antimikrobiális szerfelhasználás összességében, mg/kg mértékegységben kifejezve 44%-kal csökkent, míg a humángyógyászati célú szerhasználat esetében ez az érték viszonylag állandó maradt. A jelentés alábbi ábrája azt mutatja, hogy az EU-ban már évek óta magasabb a humáncélú felhasználás, mint az állategészségügyi célú felhasználás.

Az élelmiszer-termelő állatok esetében alkalmazott antibiotikumok felhasználásának jelentős csökkenése arra utal, hogy az antibiotikumok használatának csökkentése érdekében országos szinten hozott intézkedések hatékonynak bizonyulnak.

A jelentésből az is kiderül, hogy az élelmiszer-termelő állatok esetében a 2014-2021 közötti időszakban, az elemzett országok legalább egynegyedében statisztikailag jelentős szerfelhasználás csökkenést regisztráltak a 3. és 4. generációs cefalosporinok, kinolonok, polimixinek, aminopenicillinek és tetraciklinek felhasználásában. Ez egy pozitív, a „One Health”, azaz „Egy Egészség” koncepciós fejlemény, mivel a polimixineket gyakran használják a kórházakban a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek kezelésére és a 3. és 4. generációs cefalosporinok és kinolonok is szerepelnek az EMA humánegészségügyi prioritási listáján.

Az EU-ban jelentősen csökkent az állatgyógyászati célú antimikrobiális szerhasználat

Az EMA 2023 novemberében 53%-os csökkenésről számolt be a 2011 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan. Az állatgyógyászatban alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának európai megfigyeléséről szóló 2022. évi ESVAC jelentés szerint a 27 uniós tagállam összesített forgalma 84,8 mg/PCU (populációs korrekciós egység) volt, ami 33,5 mg/PCU (-28,3%) csökkenésnek felel meg a 2018-as referenciaértékhez képest. Bár ez az érték még elmarad az EU „Termelőtől a fogyasztóig” (F2F) stratégiájában meghatározott 50%-os csökkentési célkitűzéstől, azonban azt mutatja, hogy a tagállamok már jelentős előrelépést tettek a 2030-ra kitűzött csökkentési cél elérése felé.

Hangsúlyozandó, hogy Európa nincs egyedül az antibiotikum felhasználás csökkentésében. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) az állatgyógyászatban felhasználásra kerülő antimikrobiális szerekről készített 2023-as éves jelentésében megerősíti, hogy az állategészségügyben alkalmazott antimikrobiális szerek globális felhasználása a 2017 és 2019 közötti időszakban 13%-kal csökkent.

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara