Állattenyésztés

Fenntarthatóság

A megporzók szerepe

Kicsik, sárgásbarnák és zümmögnek, szállnak virágról virágra, néha még meg is szúrnak. Határozottan mellettük szól azonban, hogy finom mézet készítenek és nem csak ettől nélkülözhetetlenek.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen kampányt indított a termelők és a fogyasztók tájékoztatására. A cikksorozat első része felhívja a figyelmet a beporzásban kulcsszerepet játszó rovarok fontosságára.

A növényi szaporodás nélkülözhetetlen lépcsőfoka a beporzás/megporzás (idegen szóval pollináció), az a folyamat, amely során a virágpor eljut a nőivarú virágok bibéjére. Ez a folyamat megtörténhet szél, víz és állatok segítségével. Ebből a legnagyobb jelentőségű az állati és ezen belül is a rovarok által végzett megporzás.

Fotó: OMME

Fotó: OMME

A virágos növények 87 %-a, a gazdasági termesztett növényeink 85%-a rovar beporzású.

Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha egyik napról a másikra a beporzók eltűnésével elveszítenénk azon növényeinket, melyek terményt, zöldséget, gyümölcsöt teremnek, de lemondhatnánk a gyógy- és fűszernövényekről, sőt egyes fásszárúak hiányával a faanyagról, valamint a kakaóról és a kávéról is.

Az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ, a gazdasági haszonnövények beporzásának jelentős részét a házi méhek végzik el.

  • A méhek megporzó munkája nélkül 52 százalékkal csökkenne azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyeket naponta fogyasztunk.
  • A gyümölcsök és a zöldségek eltűnésével vitamin- és tápanyagforrásoktól esnénk el.
  • Ez egyrészt azzal járna, hogy az egyoldalú étkezés miatt egy sor kellemetlen betegség törne ránk.
  • Másfelől súlyos élelmiszerhiány lépne fel.
  • A haszonállatok száma is megcsappanna, mivel az általuk fogyasztott növények beporzását, így fennmaradását is a méhek biztosítják.
  • A természetes táplálékláncok is felborulnának a méhek beporzása nélkül, így végül a teljes élővilág kerülne súlyos helyzetbe.

Amikor megporzókról beszélünk nem csak a házi méhekre kell gondolni, számos vadon élő fajnak is fontos szerepe van ebben a munkában ilyenek pl.: poszméhek, zengőlegyek.

Fotó: OMME

Az éghajlati változások, a természetes élőhelyek számának csökkenése, a környezetszennyezés miatt számos élőlény komoly veszélybe került. A beporzók esetében sok kutató már beporzási válságról beszél.

A méhek 100 millió éve élnek a földön, mintegy 20 000 fajuk ismert, ezek jelentős része komoly veszélyben van.

A beporzó fajok védelme elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.

Szerencsére tehetünk értük. Gazdálkodók számára a mezsgyék kímélése, méhlegelővé alakítása kínál lehetőséget, illetve az okszerű és szakszerű növényvédőszer használat nyújthat még segítséget. Városlakóként, kerttulajdonosként a gyepek szakaszos nyírása és méhlegelő keverék vetése adhat egy egyszerű lehetőséget, ezzel biztosítunk táplálkozási és rejtek helyet a rovaroknak. A méhlegelő semmiképpen sem egy gyomos terület és fontos, hogy olyan növénytársításokból álljon, amelyek folyamatosan biztosítják ezeket a funkciókat a beporzók számára. A közösségi parkokban az évelő ágyások létrehozása, a méhlegelő keverékek vetése is komoly segítséget tud jelenteni.

Hogyan lehet méhlegelőt létesíteni?

Ha rendelkezésünkre áll egy földterület, ez akár pár négyzetméter is lehet, akkor már létesíthetünk méhlegelőt! A magokat vetőmag forgalmazótól, vagy a barkácsáruházak, gazdaboltok polcairól is beszerezhetjük. Március végén április elején, vagy augusztus végén szeptember elején vethetünk. Lazítsuk meg a talajt, tisztítsuk meg a növényi maradványoktól, öntözzük meg a területet, szórjuk a felszínre a magokat egyenletesen, tömörítsük a talajt, hogy a magok a talajba nyomódjanak, majd locsoljuk meg újra.

Évente kétszer kell vágni, kaszálni, először az első magszórás után, majd az ősz beállta előtt, 8-10 cm magasan lehet elvágni a növényeket, a levágott szárakat a területen egyenletesen elterítve a tápanyag utánpótlásról is gondoskodunk. Az így kezelt terület akár három éven keresztül is méhlegelőt tud biztosítani.

Fotó: OMME

A méhhotel létesítése is egy lehetőség, amit könnyen meg lehet valósítani.

A méhhotel egy mesterségesen létrehozott búvó és peterakó hely, amellyel támogathatjuk a beporzó rovarokat.

A legegyszerűbb, ha 30-40 cm hosszú nádszálakat 8-10 cm átmérőjű kötegbe fogunk, lyukacsos téglát, cserepet, különböző vastagságú ágakat rakunk össze, így biztosítva petézési, élelem raktározási, elbújási lehetőséget a rovarok számára. Lehet egy tűzifa rönk kerek végét különböző vastagságú fúrókkal 5-10 cm mélyen megfúrni, több helyen is. Ha ezeket kombináljuk akkor nagyon változatos rovar szállást tudunk létrehozni. A közelben egy kis földterületet locsolva biztosíthatunk ivóvizet, illetve sarat (ezzel tudják eldugítani a nyílásokat) a rovarok számára.

Esőtől védett helyre keleti, délnyugati irányba tájolva érdemes kihelyezni ezeket február elejétől.

Fotó: OMME

Vigyázzunk rájuk, mindenki tehet egy keveset, hogy élhetőbb bolygót hagyjunk az unokáink számára!

Óvjuk, védjük a méheket!

 

(Nyitókép: OMME)

agrotrend.hu / NAK, OMME

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés