A magyar sertéságazat lehet a nyertese a növekvő nemzetközi igényeknek

Jelentősen csökkent Nyugat-Európában a sertéshús előállítása, ennek oka a környezetvédelmi előírások szigorítására, az állatvédők tenyésztésellenes kampányára és a zöld mozgalmak lobbijára vezethető vissza. Minden ilyen intézkedéssel igyekeznek korlátozni a sertéstenyésztést, a legjobb példa erre Hollandia, Belgium és Németország esete, ahol éves szinten visszaesett a termelés mennyisége. Van-e esélye annak, hogy a megszűnő kapacitások áthelyeződnek Kelet-Európára és Magyarországra?

Hollósy Tibor, a KOMÉTA Zrt. agrárfejlesztési igazgató-ügyvezető helyettese esélyeinkről azt nyilatkozta, hogy amíg idehaza egyetlen négyzetkilométerre 26 darab sertés jut, addig Hollandiában 280 darab. Vagyis tízszereséről beszélünk. Hozzátette:

„ha ezt a 26 darabot akár 70-re felvinnénk, akkor is beleférnénk a környezetterhelési előírásokba és megduplázhatnánk a mennyiséget, de lépésről lépésre kell ezt elérni. Egyértelműen egészséges növekedési pályára kell lépni, de ez jó lenne nem csak az állattenyésztőknek, hanem a növénytermesztőknek is, mert akkor a terményt – kukorica, búza – nem kellene exportálni, hanem itthon lehetne takarmányozás céljára használni és bőrben kellene eladni a gabonát, nem alapanyagként”.

A tavalyi év jól sikerült a sertéstenyésztőknek és az idei is úgy alakult, hogy bár alacsonyabban van az élő sertés ára, mint tavaly, de a költségszintek is lejjebb vannak, tehát fedezet oldalról jó pozíció alakult ki. A takarmányárak elkezdtek csökkenni, míg tavaly igen magasak voltak az év elején a magas energiaárak miatt, majd kezdtek visszamenni és ezzel párhuzamosan a takarmányárak is csökkentek. Az önköltségre legnagyobb hatással a takarmányköltség van a tenyésztésen belül, ami 70 százalékra tehető.

Ami jó az állattenyésztőknek, nem biztos, hogy jó a növénytermesztőknek
Hollósy Tibor szerint ebben az évben túl nagy változás nem várható a beszerzési árakban, ezért – 2023-hoz hasonlóan – ez az évük is jó lesz a tenyésztőknek. Ha megnézzük az első hat hónap statisztikai adatait, akkor Magyarországon a vágások száma 6,9 százalékkal növekedett a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Unión belül ez azt jelenti, hogy Magyarország a harmadik helyen található a sorrendben, előttünk van Lengyelország 7 százalékos növekedéssel, Bulgária 8,5 százalékkal. Az unióban a növekedést tekintve dobogós helyen állunk. A tavalyi évben az unióban jelentősen csökkent a vágások száma.

Kisebb, vagy nagyobb üzemek a nyertesek?
A KOMÉTA éves szerződéseken keresztül áll kapcsolatban a partnereivel és ezeknél a cégeknél egyértelműen növekedési pályára állt a sertéstenyésztés a kocalétszámot és a malacelőállítást tekintve. Emiatt több alapanyag áll rendelkezésre.

-Idehaza közel 15 ezer darabbal több a sertés, mint tavaly, ami azt jelenti, hogy ez 450 ezer plusz malacot jelent éves szinten, ha ezt tudjuk tartani. Az import malacok mennyisége 300 ezerrel csökkent, tehát igazából 150 ezres növekedéssel számolunk. Ennyivel több alapanyag lesz, a vágóhidak pedig el tudják helyezni az alapanyagot –összegezte Hollósy Tibor.

Nyáron főleg a húseladás esett vissza a tavalyi évhez képest és csak szeptemberben kezdett magára találni újra a piac. Az exportpiacokon sikerült növekednie KOMÉTÁ-nak: az export részarányuk 45 százalék és ennek a 60 százaléka az olasz piacon talál gazdára. Az elmúlt 1-2 hónapban az ASP több helyen megjelent és áremelkedés kezdődött el főleg a darabolt húsok piacán a hiány miatt.Ebből is következik, hogy van igény újra a sertésre és benne van a fejlődés lehetőségére.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer,hu