150 éve született a magyar csoda ló, Kincsem

Minden idők legeredményesebb lova Kincsem, a magyar csoda ló. 1876 és 1879 között 56 versenyen indult, és kivétel nélkül mindegyiken ő nyert. Hannoverben, Bécsben, Prágában és Angliában a legrangosabb viadalokon diadalmaskodott. Pályájának csúcspontját az 1878-as, 4000 méter hosszú, angliai Goodwood-kupa jelentette. 

Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” (Emil Adam festménye, 1878). Forrás: Wikipedia

Kincsem, a verhetetlen, a legyőzhetetlen “csodakanca” 1874-ben látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban, gróf Blaskovich Ernő birtokán. (Az utóbbi időkben születése helyét már Kisbérre teszi néhány kutató.) Akkor még nem sejtették, hogy már a neve is telitalálat, hiszen valóban kincset ért a tulajdonosának, sőt az egész nemzetnek is.

Apja egy Combuscan nevű import angol telivér volt. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt. Egyéves korában Gödre került. Kincsem egy éves koráig nem volt a tulajdonos istállójának éke. Éppen ezért eladásra szánták másik öt lóval egyetemben.

A másik öt el is kelt, Kincsem azonban maradt, senkinek nem kellett. Aztán két éves korában Blaskovich Ernő, a tulajdonos úgy döntött, megkezdi a ló felkészítését a versenyekre. Kincsem karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött. Élete legelső versenyén, Berlinbe megnyerte az 1000 méteres távot. Trénere az Angliából Magyarországra, Gödre települt Hesp Róbert volt.

Kincsem és trénere, Hesp Róbert, mellette Kincsem barátja, a fekete-fehér színű macska. Forrás: Wikipedia

Legkedvesebb társa egy fekete-fehér macska volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni. Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát.

Kincsem kissé kényes jószág volt, különösen a vízre volt érzékeny. Ismertté vált a történet, miként sikerült a baden-badeni versenypálya közelében megfelelő vizet találni, mivel a már egy napja szomjazó Kincsem rá sem hederített az addig felkínált ivóvízre.

A kanca 1879-ben vonult vissza. Még nyolc évig élt, 13 éves korában pusztult el. Emlékét a gödi Kincsem-emlékpark őrzi. A Kincsem parkban- a budapesti galopp pálya főbejáratánál – 1977-ben felállították életnagyságú bronzszobrát.

Tápiószentmártonban a lovasparknak lett névadója Kincsem. Itt 1999. március 20-án nyílt meg a Kincsem múzeum, melynek bejárata előtt egy bronzból készült Kincsem szobor fogadja az ide érkezőket. Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak a leghíresebb magyar versenyló emlékei.

Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is.

A wikipedián kimerítő írást olvasgatnak a magyar lótenyésztésről, benne Kincsem bővebb történetét is.

(Nyitókép: kozterkep.hu)

agrotrend.hu / erdekesvilag.hu