A gyepi ökoszisztémák jelentősége

Az élővilág bonyolultabb annál, hogy azt mondhassuk: az erdők a legjobbak. Mások ugyan, de nem kevésbé értékesek a gyepi ökológiai rendszerek. Egyedi életközösségeknek adnak otthont, fontos szénraktárak, jelentős a víz- és a tápanyag-körforgalmakban betöltött szerepük, de létezésük értékét nem érdemes csak saját szempontunkból nézni. 

Mi az, hogy gyep?

A néhány centisre nyírt pázsit nem említhető egy lapon egy fajok százaiból, ezreiből felépülő gyepi életközösséggel. A gyepek olyan, fűfélék és más lágyszárúak által uralt területek, ahol a fák, nagyobb bokrok aránya nagyon alacsony [1]. Világszerte számos típusuk van. Ezek igen különbözőek fajösszetételüket és összképüket tekintve, de az imént ismertetett jellegükben megegyeznek. Létezésük számos ok együttesére vezethető vissza: éghajlati okokra, vízviszonyokra, talajadottságokra, nagytestű legelő állatok jelenlétére, a tüzek hatására és az emberi tevékenységre.

Forrás: pixabay.com

A felsorolásból kitűnik, hogy messze nem csak az erdőirtások helyén vannak ma gyepek. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a gyepekben sokan „visszaerdősítendő”, „degradált” területeket látnak. Ez a felfogás azonban nagyon távol áll a valóságtól, és igen komoly veszélyt jelent a gyepekre nézve. Az alábbiakból azonban kiderül, hogy  természetvédelmi szempontból még a korábbi erdők helyén létrejött gyepek védelme is lehet kívánatos.

Kis léptékben több növényfaj, mint egy esőerdőben

A biológiai sokféleség szempontjából is alapvető a gyepek jelentősége. Kis léptékben, 100 m² alatti területeket vizsgálva a növényfajok számában a gyepek világrekorderek. Ráadásul a legtöbb növényfajból álló gyepek az úgynevezett féltermészetes gyepek közül kerülnek ki. Ezek az emberi tevékenység révén jöttek létre, és fennmaradásuk a hosszú ideje fennálló kíméletes gyepgazdálkodásnak köszönhető. Íme egy példa arra, hogy az emberi tevékenység gazdagíthatja is az élővilágot (nem idegenhonos fajokkal való fajszámnövelésről van szó!).

A gyepek gazdagsága figyelemre méltó, rengeteg növényfaj mellett megszámlálhatatlan rovar és más élőlény kötődik ezekhez az élőhelyekhez [1, 2]. Ezek közé tartoznak a 2022-es év vadvirága, az agár sisakoskosbor, a különleges életmódú hangyaboglárkák és a ritka keleti rablópille is. A gyepek felszámolása ezen élőlények eltűnését is okozza. A féltermészetes élőhelyeken mind az intenzifikáció, mind a gyepek művelésének felhagyása problémás.

Több mint puszta legelő

Biodiverzitásuk (benne rengeteg beporzó) mellett sok mást is köszönhetünk a gyepeknek. Talán az állattartásban betöltött jelentőségük a legnyilvánvalóbb: takarmányt, táplálékot biztosítanak tartott állatainknak, így fontos szerepük van az emberi élelmezésben is. A gyepek fontos szerepet töltenek be az éghajlat szabályozásában, a víztisztításban, valamint az erózió elleni védelemben is. Emellett kulturális jelentőségük is igen nagy.

Rekreációs szerepük, a hozzájuk kötődő hagyományok és a hagyományos ökológiai tudás szempontjából egyaránt nagyon fontosak a gyepek. A kutatásokban is döntő szerepük van a hagyományos tudás és az ökológiai rendszerek alaposabb megismerése terén egyaránt. Ezek az ismeretek védelmükben is nagy jelentőségűek. A gyepek kutatása az egyik olyan terület, amely a legnagyobb mértékben járult hozzá az általános ökológiai ismeretek alakulásához a szukcesszió folyamatának megismerésétől a koegzisztencia (több faj együtt, egyazon helyen létezésének) tanulmányozásán keresztül a tűz szerepének megértéséig az ökoszisztémák életében.

Ha a természet emberi élethez való hozzájárulásai közül csak az anyagiakra fókuszálunk, ezzel alááshatunk más hozzájárulásokat, végül veszélybe sodorva az anyagiak fenntartását is. Jól mutatja ezt, hogy a gyepek multifunkcionalitását csökkenti az (alapvetően konvencionális) intenzifikáció.

Nem értékeljük eléggé a gyepeket

„Az erdőket a közvélemény a természetesség netovábbjának tartja, amire rájátszik az a képzet is, amelyet a középiskolai biológia órákon alakítottak ki sokunkban: az élőhelyek természetes változásában a végső állomás, ahonnan már nincs tovább, mindig az erdő volt.”

– írják az MTA egy nemrég megjelent közleményében.

Ugyanakkor az eddigiekből már egyértelművé válhatott, hogy a gyepek a földi ökológiai rendszerek ugyanannyira fontos szeletét képezik.

A gyepek alulértékelése hozzájárul ahhoz a sajnálatos folyamathoz, amelynek során a már egyébként is drámai mértékben megfogyatkozott gyepek utolsó (sokszor szigetszerű) maradványait is igyekeznek beerdősíteni [3, 11], vagy akár napelemparkokat telepítenek rájuk. Az alulértékelés részben a gyepek fontosságának fel nem ismeréséből fakad. Részben pedig arról szól, hogy a közhiedelem szerint az erdők több szén-dioxidot kötnek meg, mint a gyepek, ezért klímavédelmi szempontból utóbbiak ígéretes lehetőséget rejtenek magukban: be kellene erdősíteni őket… A kutatók azonban rámutatnak arra, hogy az „Ültess fát” helyett jobb lenne inkább áttérni az „Állítsd helyre a természetes növényzetet!” szlogenre a szűken vett klímavédelmi szempontok szerint is (ez jobban szolgálja a tartós szénmegkötést). Azonban van itt még két fontos dolog! Mindkettő arról szól, hogy holisztikusan, az egész képet figyelembe véve érdemes gondolkodni ezekről a kérdésekről is.

Az egyik, hogy a gyepek és általánosságban a természetközeli élőhelyek nem pusztán szénraktárak, hanem bonyolult, értékes életközösségek, melyeknek a mi életünkre gyakorolt hatásai sem egy-egy egyszerűen kiváltható szolgáltatásban merülnek ki.

A másik, hogy általában is félrevezető egy-egy mérőszámra redukálni az ökológiai fenntarthatósági törekvéseket, és ez erre az esetre is igaz. A klímaválság része az ökológiai válságnak, utóbbi pedig többek között a biodiverzitás csökkenését, a természetes élőlénytársulások megváltoztatását, a talajok leromlását is magában foglalja. Nagyon káros lehet, ha a klímavédelem ürügyén mindezeket semmibe véve értékes gyepi (vagy bármilyen más) élőhelyet alakítunk át.

Akkor melyik a fontosabb: az erdő vagy a gyep?

Ebben a formában rossz a kérdés: mind a kettő fontos. Amit általánosságban mondhatunk, az az előbb javasolt szlogen, miszerint a természetes növényzet helyreállítása a legfontosabb. Nem kérdés, hogy milyen hatalmas jelentősége van az erdők kiterjedésének és ökológiai állapotának is, és hogy ezek fenntartásáért, helyreállításáért mindent meg kell tennünk. Ettől még azonban nem kevésbé értékesek a gyepek és más élőhelyek. Amikor a természetről van szó, egyébként is dinamikus tájakban érdemes gondolkodni. Az ökológiai rendszereket nem érdemes szembeállítani egymással, hanem ugyanannak a nagy egésznek különböző részeiként kell felfogni.

agrotrend.hu / Greendex