Tízből tíz pályázó fejleszteni szeretne az agrárpiaci szakértő szerint

Kulik Zoltán agrárpiaci szakértő, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint nem csak a takarmánygyártók számára nagy öröm az, amikor azt látják, hogy tíz partnerből tíz fejlesztésekben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy ezek a partnerek hosszú távon, legalább 10-15 évben gondolkodnak, és nem hagyják abba az állattenyésztést. Két kiemelkedő programot emelt ki a sok közül: az egyik az állattartótelepek-, a másik pedig az élelmiszeripari feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása. A Vitafort Zrt. első emberével mindenek előtt a gabonapiaci kilátásokat, majd az állattenyésztés helyzetét vettük sorra.

Ha az elmúlt három év átlagát nézzük, akkor közepes évet zártuk. Összegezte Kulik Zoltán, majd azzal folytatta: „ha abból indulunk ki, hogy Magyarország képes akár 16-18 millió tonna termény megtermelésére, akkor ez az elmúlt három évben alig haladja meg a 13 millió tonnát. A kalászosok – a búza és az árpa – nem teljesített rosszul, de sajnos a tavaszi vetésű kukoricánál megint problémák voltak: ez termésmennyiségben is látható, hiszen a kukorica – szintén három év átlagában – nem haladta meg a 4,5 millió tonnát, ami rendkívül kevés, hiszen egy jó időjárás adta évben akár 8-9 millió tonna kukorica is várható. A legnagyobb árváltozás éppen a kukorica piacán játszódott le, ami a betakarítás után is érezhető volt, hogy a termés mennyiség nem kiemelkedő, hiszen 5 millió tonna lett és a 30 százalékánál toxin problémával szembesültünk”.

A toxinos kukorica természetesen az etanol feldolgozás felé irányul, így tényleg megnyugtathat mindenkit, hogy ami takarmányba, tápba és így az állatok elé kerül, az elegendő mennyiség, hiszen a magyar takarmányipar mintegy 1,4 millió tonna kukoricát használ föl, és ezt már mindenki megvásárolta.

Ha az árakat nézzük, akkor a kukoricánál volt egy riadalom az állattartók részéről másfél hónapja, amikor 90 forintot is meghaladta a jegyzés. Ez konszolidálódott és ma már 100 forint körüli kukorica ár várható. Átlagosan 80 forint körül fixálódott a piac és ez nagyságrendileg jellemző az egyéb gabonákra is, hiszen a takarmánybúza is 78-82 forint közötti árakon köthető, de a legnagyobb változás az árpánál volt és újra elmondhatjuk, hogy fél millió tonnával kevesebb termett 2024-ben, ami az előző évben kétmillió tonnát meghaladó termésmennyiség volt. Tehát jó hír a gazdáknak Kulik Zoltán szerint, hogy akinek árpája van, az ma már 80 forint fölött tudja eladni, ami két-három hónappal ezelőtt elképzelhetetlen volt, hiszen 60 forint körüli árszintek voltak. Ma azt mondhatjuk, hogy a kukorica, búza, takarmánybúza és az árpa esetében 80 forint körüli árakkal számolhatnak a gazdák.

A kukorica vetésterülete folyamatosan csökken: az elmúlt három év átlagában 770 ezer hektár volt, de évekkel ezelőtt az egy millió hektárt meghaladta a kukorica vetésterülete. Ez vonatkozik a szemes kukoricára is, hiszen nagyon ketté oszlik az ország: a Dél-Alföldön tényleg voltak olyan területek, ahol négy tonna alatt maradt a termésátlag, ami tényleg elképesztő nagy vesztességet jelent a gazdáknak, és ekkor áll elő az a helyzet, hogy olyan alternatív növényeket kerestek, ami a vetésforgóba beilleszthető.

Ilyen például a cirok, amelyet a szarvasmarhatartók mind szemes-, mind pedig tömegtakarmány formájában nagyobb területen vetnek, de kiemelkedő a szója vetésterülete is, amely a tavalyi 60 ezer hektárról idén 112 ezer hektárra növekedett, és az elmúlt húsz év legnagyobb termésmennyiségét, vagyis 250 ezer tonna szóját takarítottak be a gazdák.

Mindennek az alapja az öntözés
Az öntözésfejlesztési beruházások egyelőre nem olyan nagyságrendben és nem olyan volumenben haladnak, mint ahogy kellene, ezért a növénytermesztők természetesen ilyen helyzetben megpróbálják azokat a veszélyforrásokat csökkenteni, ami a kukorica esetében felveti az ügyeskedést és a felesleges piaci zavarkeltést. Kulik Zoltán azt mondja: „átlagosan jövőre 800 ezer hektár körüli terület lehet, ahol kukoricát fognak vetni, de ezt természetesen majd három hónap múlva látjuk. Ami már biztosra vehető, hogy az őszi munkákkal végeztek a gazdák, az őszi árpánál és búzánál az időjárási tényezők rendben voltak, tehát egy nyugodt időszakban mehetnek a gazdák majd a karácsonyi pihenésre”.

Az állattenyésztők éve lesz 2025 is?
Az elmúlt egy-két év megmutatta, hogyha egy gazda több lábon áll és nem csak növénytermesztéssel, hanem állattenyésztéssel is foglalkozik, akkor tényleg az árút bőrbe lehet csomagolni. A baromfi és a tojástermesztés esetében legalább is erről van szó.

Egyértelmű az, hogy az elmúlt két-három évben egy stabil piac alakult ki: aki baromfival foglalkozott és megfelelő háttérrel, technológiával rendelkezik, az szinte minden évben megtalálta a számítását. Sajnos jelenleg a legnagyobb negatív tényező a baromfik területén a baromfi influenza. Látható az, hogy az elmúlt időszakot figyelembe véve csak ebben az évben 2,2 millió madár érintett a baromfi influenzával idehaza.Ennek egyértelmű árfelhajtó ereje van. A naposcsibe és tojás árak szinte megduplázódtak, ezért azok a termelők, akiket nem érintett a baromfi influenza, azok az elkövetkező időszakban megfelelő árakban reménykedhetnek, mert keresteti piac van és jelenleg 410 forint körüli az átvételi ár a brojlercsirkénél. Ez nagyon hamar 500 forint köré emelkedhet.

Tehát ez jó hír a szárnyassal foglalkozó állattenyésztőknek, akiknél a baromfi nem jelent problémát, hiszen sajnos elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun vármegyében gyakorlatilag az egész állomány kiesett, mert akkora volt a probléma.

-A sertéspiac nagy ingadozásokat járt be az elmúlt három évben, viszont az elmúlt másfél év egyértelműen a sertéstenyésztőké volt. Aki idén a sertésben nem találta meg a számítását, azt most hagyja abba, hiszen az idei év kimondottan remek esztendő volt, hogyha az önköltségeket és a felvásárlási árakat nézzük. Az év végéhez közeledve az árak folyamatosan csökkennek és 600 forint alá is beesett a sertés felvásárlási ára, ami 700 forint is volt -tette hozzá Kulik Zoltán.

Most az önköltség szintjén termelnek a gazdák, tehát most abban bízunk, hogy nagyságrendi árcsökkenések a továbbiakban már nem lesznek. A gazdák tudják, látják az elkövetkező fél év költségeit, és hogyha 620-630 forint közötti árak lesznek, akkor a sertéstartók is megtalálhatják a számításaikat.

A tejnél viszont kimondottan biztató a helyzet. Az uniós környezetvédelmi és egyebek szigorító intézkedések miatt csökkent az állatállomány az európai nagy szarvasmarhatartó országokban – Hollandia, Dánia, Franciaország, Németországba -, ahol keresteti piac alakult ki a tejtermelésben. A tej ára folyamatosan növekedik és havonta 3-4-5 forinttal megy feljebb. Jelenleg 180 és 185 forint körüli átvételi árak vannak. Nem kell hozzá szakértelem, hogy hamarosan 200 forint körüli tej átvételi árakat érzékelhetnek a gazdák. Tehát aki szarvasmarha tenyésztésével foglalkozik, az egy növekvő ár trendre számíthat az elkövetkező fél évben.

Így érintik majd a sertéstartást a magas kukoricaárak
A második negyedévben a GDP másfél százalékot növekedett. A legfrissebb adatok szerint ezen belül…

2024 a pályázatok kiírásának az éve
-Nekünk takarmánygyártók számára nagy öröm az, amikor azt látjuk, hogy tíz partnerből tíz fejlesztésekben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy ezek a partnerek hosszú távon, legalább 10-15 évben gondolkodnak, és nem hagyják abba az állattenyésztést. Talán két kiemelkedő programot emelnék ki a sokból: az egyik az állattartótelepek-, a másik pedig az élelmiszeripari feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása. Mind a két támogatás 150 milliárdos keretösszeggel lett meghirdetve -összegezte az agrárpiaci szakértő.

Az állattartótelepek támogatásánál több mint ötszörös a túljelentkezés és 760 milliárd forintra érkezett be igény, és nagyon hasonló a száma az élelmiszeripari feldolgozó üzemeknek a támogatásánál, ahol 710 milliárdos igény érkezett be.Ma tehát azt látjuk, hogy óriási verseny van. Ezeket a keretösszegeket valószínűleg fölemelik, de sajnos minden pályázat nem nyerhet. Abban bízunk, hogy a pályázatok elbírálása a következő év nyaráig megtörténhet, és akkor 2026-ba egy nagy fejlesztési boom keletkezik, ami minden oldalról a hatékonyság növeléséről szól.

Tehát az állattartó telepek technológiájának korszerűsítése, a robotizáció előtérbe kerülése, akár csak a trágyakezelést, akár a fejés nézzük, akkor elérhető közelségbe került. A feldolgozó üzemeknek komoly igénye van a forrásokra, hiszen nagyon fontos, hogy a megtermelt alapanyagot nagy hozzáadott értékkel itthon állítsuk elő és joghurt, tej, túró formájában kerüljön a piacokra. Ez egy régi, jogos igény, hogy ne csak alapanyag előállítók legyünk, hanem a feldolgozásban is mutassuk ki ezeket a lehetőségeket.

-Én nagyon remélem, hogy a rendszer és a hatóság bírni fogja az elbírálást, a bankok pedig készen állnak. Nagyon fontos, hogy ez a kamattámogatási környezet stabilizálódjon, hiszen ne felejtsük el, hogy a forint az elmúlt két hónapban azért folyamatosan gyengült.Ez jó hír, ha az exportpiacainkat nézzük, de a költségeket tekintve már nem annyira, hiszen bizonyos termékek – vitaminok, mikro-, makroelemek – amelyek bejönnek az országba, azokat euró alapon vásároljuk meg. Tehát azért ez jelent némi költségnövekedést, de hosszabb távon egy egyensúlyi helyzet alakulhat ki a piacon.

Az öntözésfejlesztési beruházások fejlesztésében is lehetőség van a támogatásra, hiszen nagyon komoly elmaradásaink vannak. Bőven 10 százalék alatti az öntözhető területek nagysága, ami akkor lenne megnyugtató, ha megduplázódna.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu