Hírek
Végzetes lehet az őszi melegedés a pompás királylepkéknek
A világ legrangosabb természetfotós pályázatának legjobbjai közé 2017-ben bekerült egy kép, amit elsőre nehéz megfejteni. Jaime Rojo fotóján nagy nagyítással láthatunk néhány csodálatos fát, melyek törzsét és sűrű leveleit hátulról festi aranysárgára a lenyugvó Nap fénye. Elsőre kellemes őszi tájképnek tűnik, ám ha az ember tovább nézi, rájöhet, hogy a sűrű levelek valójában lepkék, amik milliószámra lepik el a fák minden zegzugát. Mexikóban járunk, ahol a világhírű pompás királylepkék telelnek, legalábbis addig, míg populációjuk össze nem omlik egy most feltárt körülmény miatt.
Fotó: wikimedia
Időről időre rossz hírek érkeznek a szezonális vándorlásukról méltán világhírű pompás királylepkékről. Az élénknarancs alapon fekete mintázatú lepkék év közben az Amerikai Egyesült Államok középső és keleti területein, valamint Kanada déli és keleti területein élnek, a telet viszont Mexikóban, a védelmükre létrehozott bioszféra-rezervátum térségében töltik.
Többezer kilométeres csoportos vándorlásuk igazi unikumnak számít, populációjuk mérete azonban jó ideje csökken, így az elmúlt években akár egyik évről a másikra is drasztikus egyedszámcsökkenést figyeltek meg a szakemberek. Pontosabban inkább területcsökkenést, a királylepkék ugyanis optimális esetben olyan sűrű tömegben lepik el a fákat, hogy jelenlétüket jóval egyszerűbb az elfoglalt terület nagysága szerint felmérni, mint megszámolni az egyedeiket.
Az ijesztő léptékű csökkenés lehetséges magyarázataként korábban a földhasználat változása, a szélsőséges időjárás, a királylepkék által kedvelt növények visszaszorulása és az illegális fakitermelés is felmerült, Matthew Forister és kollégái azonban most egy teljesen új elképzeléssel álltak elő.
A nívós Science magazin hasábjain megjelent tanulmány szerzői 70 helyszínről több mint 40 évnyi adatot gyűjtöttek össze, hogy feltárják a hanyatlás mozgatórugóit, és azt vették észre, hogy az Egyesült Államok nyugati részének viszonylag beépítetlen vidékein is ugyanúgy csökkenő tendencia figyelhető meg a lepkék egyedszámában, mint a sűrűbben lakott, urbánus területeken. Mindez azt jelzi, hogy a közvetlen emberi zavarástól távolabb sincs minden rendben a rovarokkal, így kézenfekvő lehet a klímaváltozás helyhez nem kötött hatásaira gyanakodni.
A kutatók ezt az összefüggést felismerve a térség meteorológiai adatait is górcső alá vették, és így derült ki, hogy 230 amerikai városban egyre inkább melegszik az őszi évszak, ami önmagában is magyarázhatja a királylepkék visszaszorulását. A melegedő ősz azonban véleményük szerint nemcsak fiziológiai stresszt okozhat a karizmatikus lepkék számára, hanem kifejlődésüket és a téli hibernációra való felkészülésüket is befolyásolhatja. A melegedés miatt ráadásul tovább maradnak aktívak természetes ellenségeik is, ami további potenciális veszélyforrást jelenthet számukra.
Az újonnan felismert összefüggések alapján tehát a pompás királylepkék a városias és természetközeli környezetben egyaránt küzdenek a változó éghajlattal, amit védelmük érdekében mindenképp figyelembe kell vennie a szakembereknek.