Vírusok kontra húspiacok félidőben 3:0

Hát ez már megint milyen év volt! Az állattartók és feldolgozók számára minden év kihívásokkal teli, de ez egészen extrém volt. Cikkem célja nem a sebek feltépése, sokkal inkább reménykeltés, biztatás – előrejelzések formájában. Meggyőződésem ugyanis, hogy a tisztánlátás egy ilyen világban, amely tele van lényegtelen információkkal, az egyik legnagyobb hatalom.

Már a friss hírek között szemezgetve is égnek áll az ember haja.

(i) Szingapúrban a világon először engedélyezték egy labor-csirkehús forgalmazását. Ezen már nem csodálkozunk, de a gigaberuházás a tervek szerint egy éven belül megtérül! Az újdonságok hatalmas árréssel kerülnek a piacok felső szegmenseibe. Ebben az új iparágba idén hatalmas pénzek áramlanak.

(ii) Kína a jövő év végéig sertésállományát a járvány előtti szint 80 százalékára akarja visszaduzzasztani. Erről meg Hofi közismert vicce jut eszembe arról, hogy a disznó mennyit fog fialni.

(iii) A 80 milliárd forintos kerettel meghirdetett ÁTK pályázatra 740 kérelem érkezett be 330 milliárd forint forrásigénnyel. Szóval tudjuk az irányt.

A vírusok össztüze egy sor olyan folyamatot felerősített idén, amelyek nélkülük csak később értek volna el minket. Az össztűz főként a koronavírus, a sertéspestis, a madárinfluenza, a súlyos piaci zavarok, és – napjainkban már – az emelkedő takarmányárak egymást erősítő hatásából áll össze. Ezek szektoronként és üzemenként is eltérő erősségű csapást mértek az állattartókra.

Mitől függött a csapás mérete?

Leginkább a vezetés színvonalától, a hatékonyság és az üzemi higiénia szintjétől;
Nyilván az állatfajtól;
A felhalmozott tartalékoktól;
Az input és output oldali, valamint a finanszírozó partnerektől.

Mivel a legösszetettebb helyzet gondot a sertésnél alakult ki idén az állattartó szektorok közül, rajta keresztül adok rövid évértékelést és előrejelzést.

Ez a sertés már sértés

A némethez önként odaragasztott hazai sertésár továbbra is csökkenőben van. De meddig? A válaszhoz azért kell némi háttér-információ. 2019 nagyon szép növekedéseket hozott a sertésárban. Ennek legfőbb oka, hogy a kínai kereslet kiszívta Európából, ezen belül Németországból is sertéshúst. Aztán jött a koronavírus, ami leállásokat hozott, és keresleti hullámvölgyeket. Erre tett még egy lapáttal a sertéspestis németországi megjelenése és kitiltása az exportpiacokról. A helyzet a mai napig nem rendeződött. Közben az USA folyamatosan zúdítja Kínára sertéshúsát, és szorítja ki az európait. A hazai termelés bővülése és az importnyomás miatt a kínai árak jelentős csökkenésbe kezdtek. Novemberben 13 százalékkal voltak az egy évvel korábbi alatt. Legutóbbi csúcsuk (10. hét) óta a német árak 40, az európai átlag 32, a hazai árak 30 százalékkal estek. Eközben az amerikaiak 10 százalékkal vannak az egy évvel korábbiak felett.

Mindebből az következik, hogy (1) gyors trendfordulóra nem számíthatunk. A sertésárak még hónapokig a mostani szinten maradhatnak, miközben a takarmányárak emelkedni fognak. (2) A kínai árak tovább közelítenek a világpiacihoz. Az amerikai sertésárak stabilak maradnak, még hónapokig oldalazni fognak. (3) 2021-et a kínai termelés növekedése és importjuk csökkenése fogja jellemezni. Ez a világpiaci kínálatban növekedést jelent, ami nem az árak emelkedése felé mutat. (4) A pályázatokban megmutatkozó fejlesztési igény a magyarországi sertésszektorban a versenyképesség növelése iránti igényt tükrözi. Ez vízválasztó lehet a szektorban. Erősíti mind a tulajdonosi koncentrációt, mind a termelés nagyobb üzemekbe való terelődését. (5) Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint, a tavalyi 552 forintos kilónkénti éves élősertés felvásárlási árat idén 460, jövőre 440 forintos átlagár fogja követni. (6) Az idei külkereskedelmi folyamatok – növekvő élő import, csökkenő élő és húsexport, valamint húsimport – jövőre is folytatódni fognak.

Mi üzen 2020 az állattartóknak?

Minden érintettnek feladata van az intenzív állattartással szembeni társadalmi bizalom megőrzésének/visszanyerésének terén. A tudatos támadások az új, a természetes forrásától távolodó terméktípusok iránti kereslet hosszú távú felépítését célozzák.
A versenyben élen állók számára még a válság is tartogat előnyöket.
Aki a magasabb árciklusok idején nem képez tartalékot, az nem lesz képes tartani a fejlesztési ütemet, amit a piac megkövetel.
2021 nem lesz könnyebb év az ideinél. A sertésárak várhatóan egyáltalán nem fognak emelkedni. A baromfiszektorban stabil marad a kereslet, de szűk lesz a jövedelmezőségi mezsgye. Érdemi árnövekedésre itt sem számítok. A húsmarha és a tejszektor várhatóan szintén stabil piaci környezetre, de tovább emelkedő költségekre számíthat, ami jó alkalom és motiváció a beruházásokra.
2021-ben a koronavírus hatások látványosan fognak enyhülni. Ez leginkább a visszaesett kereslet, és ezen keresztül az árak terén okoz majd érezhető javulást. Nem a járvány előtti helyzet rendeződik vissza – hiszen a turizmus például már soha nem lesz olyan, mint volt – hanem egy új értékesítési csatorna-szerkezet alakul ki. A vendéglátásban stabil helyet kap a házhozszállítás, a kiskereskedelemben pedig tovább erősödik a netes piac.
Az emelkedő takarmányárak minden állattartót sújtanak. Jövőre mérséklődésre igen, de jelentős árcsökkenésre e téren sem számíthatunk.
A sertéspestis jövőre is központi téma lesz. Ha a németek a cseh és belga példa mentén védekeznek (ahogy azt már aktívan teszik is) akkor is legalább egy évbe fog telni a mentes státusz visszaszerzése.
A baromfiinfluenza egy hatalmas kérdőjel. Tavasszal ismét elkezdődik a madárvonulás, s ha nem tudjuk fegyelemre kényszeríteni az érintetteket, a víziszárnyas szektorra sötét jövő vár.
Ahhoz tehát, hogy a címben jelzett félidei eredményt legalább döntetlenre hozzuk, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség minden érintett részéről. Itt a lét a tét!