Számokban a német sertésszektor összeomlása

Válság válság hátán

Az azért már egy válság biztos jele, hogy Németországban nem csak drágább, hanem immár drágábban is üzemeltethető egy villanyautó, mint egy dízel. Nem elég a kevés és gyakran nem is üzemelő töltőállomás, most még a drasztikus áremelkedések is a kijózanodás felé terelik a piacot. Nos, ehhez hasonló zsákutcába sodorta magát a német sertésszektor is. A problémái már akkor elkezdődtek, amikor piaci modelljüket (még sertéshús importőr korukban) az exportra építették. Az elmúlt harminc évben kialakítottak egy valóban hatékony és hatalmas sertésintegrációt, de ez a gyenge pont megbosszulta magát, amikor a sertéspestis betört az országba. A 100 millió sertést integráló rendszer ugyanis nem tudta ellensúlyozni a harmadik országok, főleg Kína beviteli tilalmát. Pechükre, ezt a hatást számos egyéb is fokozta. Úgy, mint a koronavírus járvány, a méregzöld politika sikere, az elszálló takarmányárak, az energiaválság és persze a munkaerő gondok. Németország tavaly elvesztette az európi versenyt Spanyolországgal szemben, és – ha nem is szándékosan, de – cserbenhagyta malac és sertés beszállítóit, Hollandiát, Dániát, Belgiumot. A jövő sötét fellegei között ott vannak a KAP elvárásai, az új fogyasztói trendek is. E folyamatok számszerű alátámasztását az Agrarheute minapi cikke alapján foglalom össze.

1. Először is látványosan csökken a német sertésállomány. Amikor a csúcson volt 2012-ben, 28,3 milliós volt. Tavaly már 26 millió alá csökkent, idén májusban pedig már csak 24,7 milli volt. A helyzet azóta gyorsuló ütemben romlik.
2. Visszaesett a vágások száma is. Ez nem tavaly, hanem már évekkel ezelőtt elkezdődött, de idén ez is nagyobb sebességre kapcsolt. (2010-hez képest tavaly mintegy 9 százalékkal vágtak kevesebbet.) Idén, augusztusig bezárólag 2,9 százalékkal esett vissza a vágás darabszáma, aminél nagyobbat csak Görögországban esett ez az adat az EU-ban. Ez pedig azt jelenti, nem csak a hazai sertésállomány, hanem a vágóállat import visszaesésének ütemében is csökkent a vágás.
3. Az első félévben 1,2 százalékkal, 31,5 ezer tonnával csökkent a sertéshús termelés. Mindez növekvő átlagos vágósúlyok mellett, hiszen a pestis miatti kitiltások óta gyakorlatilag folyamatosan torlódik a vágó alapanyag, tovább eszik, nagyobb súllyal ér a vágóhídra. Hogy ezt is lássuk folyamatában: 2010-hez képest a visszaesés tavaly 7 százalékos volt.
4. Az élőállat import mutatja leginkább az integráció összeomlását. Hollandiából és Dániából a 2015. évihez képest 17 százalékkal kevesebb malacot és hízót, valamint 50 százalékkal kevesebb vágósertést vittek be tavaly. Mondanom sem kell, idén ez is gyorsul.
5. A sertéshús export mindezekből következően szintén látványosan zuhan. A 2010-es bázishoz képest 6,5 százalékos a visszalépés.

Németország sertéshús exportja, ezer tonna

(összes, EU-n belüli)

Forrás: statista.com

Erste Agrár előrejelzések

• A tanulságok megfontolandók: hiába a nagy hatékonyságú, és piacbefolyásoló méretű tömegtermelés, ha több ponton (takarmány, malac, vágósertés) importra épül, és az exportpiaci válságok két vállra fektetik. Ebből a szempontból Spanyolország helyzete sem megnyugtató. Bár most dübörögnek, felettük is lebeg a kasza.
• Ami mindebből következtetésként biztosan levonható, az az, hogy Németországnak sürgősen új sertésstartégiára van szüksége. Ez pedig a jelenleginél jóval kisebb szektort fog lefedni. Sok sertéstartó máris átment másodállásúvá, hogy legyen fix jövedelme, és tömegesen várnak arra, hogy Hollandiához hasonlóan a kormány pénzzel segíti majd kiszállásukat a szektorból. Az új felállás egy hosszú évekig tartó agónia során fog kialakulni.
• Az átalakítási kényszert fokozza az állatjóléttel és az intenzív állattartás környezeti hatásaiból fakadó támadási felület.
• Kisebb német termelés, kisebb export, következésképp kisebb nyomás irányunkban is. Bár jelenleg nagyon sok a változó, nekünk is szükségünk van egy konszenzuson alapuló sertésstratégiára, amelynek alapját a termelők együttműködésének kell képeznie. Enélkül maradunk a jelenlegi, igencsak ingoványos úton, amiről nem tudjuk hová vezet.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ