Fórián Zoltán
Szerző
Kávét ittunk már?
A kávé nem csak a világ legnépszerűbb itala, hanem tőzsdei cikk is. Október elsejei világnapja jó alkalom arra, hogy miközben Ön kihörpinti egyik mai adagját, megnézzük, mekkora rést ütött a koronavírus a kávépiacon. Nem arról írok, hogy mennyire finom, mennyit igyon, elszíneződik-e a foga, vagy hogyan nevezzük divatosan (latte, macchiato, cold brew), és békén hagyom a cibetmacskákat és a thai elefántokat is. Sokkal inkább a mezőgazdasági termékláncról, annak kilátásokról lesz szó. Tanulságos. Azért hozok pár érdekes statisztikai adatot is.
2020 nem csak mint szám érdekes, hanem az emberiség egyik nagy történelmi fordulópontjaként fog kerülni a történelemkönyvekbe. Életünk átalakulása a világjárvány miatt, a Brexit, az amerikai elnökválasztás mellett persze nem tűnik fontosnak az, hogy évtizedes növekedés torpant meg idén a kávépiacon, és hogy a súlyos árválság termelők tömegeit teszi tönkre. Ha azonban ezt onnan nézzük, hogy az alacsony árak miatt amúgy is szenvedő kávészektor egyszerre szembesült a kereslet és a kínálat sokkjával, már érdekesebb a helyzet, amiből sokat tanulhatunk.
A Nemzetközi Kávé Szervezet (ICO) ármutatója szerint a 2011-es történelmi csúcs óta, de a legutóbbi három és fél évben még inkább meredek csökkenésben vannak a kávéárak. Az idén nyári korrekciós szakasz is úgy tűnik kifulladt mára. De mi van a háttérben?
Forrás: ICO
Azon magam is meglepődtem, hogy két kávéfajta tőzsdei ára és a magyar fogyasztói kávéár milyen hasonló mozgást mutat. Mégiscsak szép dolog ez a piaci verseny! Azt gondolná az ember, hogy egy alapanyag tőzsdei ármozgása és egy csomagolt termék kiskereskedelmi ára között csak laza az összefüggés. Pedig láthatóan nem.
Forrás: ft.com
Forrás: KSH
A legtöbb termelőnél éppen most kezdődő 2020/21-es gazdasági évben újabb rekordtermés várható, amit leginkább Brazília (a világ legnagyobb kávétermelője) teljesítménye idéz elő. A kávé egysége a 60 kilogrammos zsák. Nos, idén 9,1 millió zsákkal, 176,1 millióra nőtt a termés, ami hatéves csúcsra löki a zárókészleteket. A termelés meghaladja a fogyasztást, szóval nincs sok kilátás az ártrend megfordulására. A világpiaci forgalom – szintén a brazilok által vezetve – tovább emelkedik. A világ kávébab termelésének 80 százaléka fordul meg a világpiacon, ami a második legnagyobb forgalmú áruvá teszi a világon a kávét (a kőolaj után). A világon naponta 2,25 milliárd csésze kávét fogyasztanak el. A legnagyobb fogyasztók a finnek. Ott az egy főre jutó fogyasztás 12 kilogramm évente. Érdekes adat, hogy a kávéfogyasztók fele édesítőszerrel issza.
Forrás: USDA
A pandémia miatt a kávépiac amúgy is jelentős túltermelése tovább fokozódik. Bár az otthoni fogyasztás jelentősen emelkedett, sőt fel is halmozták a kávét, a vendéglátóhelyek bezárása érzékeny csapást mért a kávépiacra. Ebben a naptári évben csökken a világ kávéfogyasztása, amire 2011 óta nem volt példa.
Az ICO folyamatosan méri tagjainak helyzetét. Legutóbbi felmérésük szerint a legtöbb kávétermelő országban romlik a helyzet, a hangulat, a termelés feltételrendszere ebben az évben, és az elkövetkező hat hónapra vonatkozó várakozásaik is erősen negatívak. Eközben mi tudjuk, hogy a válság keltette hullámvölgy nem tartós, a kereslet viszonylag hamar regenerálódik, visszatér korábbi szintjének közelébe.
Mielőtt levonnánk a következtetéseket és a szokásos előrejelzéseket is közreadnánk, nézzünk szét a magyar kávépiacon! Náluk a felnőtt lakosság 85 százaléka fogyaszt kávét, ami egy főre vetítve közel 3 kilogramm évente. E téren a csúcs a ’80-as évek elején volt, amikor 3 kilogramm fölött járt az adat. Most is növekvő szakaszban vagyunk, így arra számítunk, hogy hamarosan elérjük a korábbi csúcsot. Eközben egyre erősödő tendencia a magas minőség felé fordulás, ami egyben a piac értékbeli növekedését is táplálja. Az őrölt kávé szegmens felől egyre inkább a kapszulás, párnás és a szemes kávék irányába mozdul el a kereslet. Eközben továbbra is az őrölt és az instant adja a piac gerincét.
Forrás: Nielsen
Az Erste Agrár Kompetencia Központ következtetései, előrejelzése:
- Egy globálisan fogyasztott termékről beszélünk, amely több mint 100 milliárd dolláros iparágat hozott létre. A kávé a víz után a második leggyakrabban, legnagyobb mennyiségben fogyasztott italféle. Egyébként a kávéfogyasztás kétharmadát az arabica kávéfajta adja, amely jóval kevésbé ellenálló a betegségeknek, mint a robusta, íze viszont lágyabb, aromásabb.
- Mivel a kávéfogyasztás a leggyorsabban Ázsiában emelkedett az elmúlt években, arra számítunk, hogy már az év végéig hátra lévő hónapokban, és a jövő év első felében visszaáll a kereslet a válság előtti szintre, amit az alacsony árak is segítenek majd.
- Vegyük észre, miközben az árak évek óta lefelé tartanak, a termelés nő. Nem akadály a globális felmelegedés hozta új betegségek megjelenése. A termelés növekedésében egyébként az egyre enyhébb telek fontos szerepet játszanak. Ez azt is magával hozza, hogy Európában is megjelennek a kávé (és kakaó) ültetvények.
- A kávéfogyasztás kultúrája egyre gyorsuló javulást mutat. Nem csak maga az ital, hanem a fogyasztás helye, eszközei, sőt ékszerek, kiegészítők, s még sorolhatnám, hogy milyen irányban fejlődik ez a kultúra. A fejlődés itthon hasonló a bor és a pálinkakultúráéhoz. A minőségi felértékelődés a pandémia alatt sem állt meg, így a hazai kávépiac, kávékultúra fejlődése töretlen.
- A kávé árának csökkenése csak rövidtávon jó a fogyasztónak. Az évek óta csökkenő árak ma már a legtöbb termelőnél a termelési költség alatt vannak, ezért inkább más növényeket termelnek. A kokacserje persze szélsőséges példa, de jó arra, hogy felhívja a figyelmet, hogy a tőzsdei tömegcikkek árai milyen erősen befolyásoltak a spekuláció által. A háttérben Brazília áll, ahol idén újabb csúcsot dönt e termés. Mégpedig amiatt, hogy a felmelegedés okán egyre enyhébbek, melegebbek a telek. A helyzet Vietnámban is hasonló. A világon több mint száz millióan foglalkoznak kávétermeléssel. Többségük nem tud megélni belőle, tehát hamarosan akár fel is hagyhat vele. Akkor megyünk át a másik szélsőségbe, ami persze a tőzsdei ügyeskedőknek szintén aranybánya lesz.
- Ami az árkilátásokat illeti: a kávé tőzsdei cikk; jól tárolható, felhalmozható. Így az árak messze nem csak a keresleti-kínálati viszonyok mentén alakulnak. Azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók továbbra is érzik-e majd a globális árcsökkenések hatását, kissé szkeptikusak vagyunk. Úgy tűnik ugyanis, hogy a gyártók és forgalmazók próbálják az elmúlt fél év visszaeséseit kompenzálni. Az árak terén az előttünk álló hónapokban nem számítunk trendfordulóra a nemzetközi kávépiacon.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ