Keresés
Close this search box.
Keresés
Close this search box.

Fórián Zoltán

Szerző

Baromfi piacvédelem orosz módra

A minap zárult úszó EB emlékei még frissek, így sokan megértik, ha az orosz baromfiszektor stratégiáját egyfajta bukófordulónak nevezem. Csak nehogy úgy járjanak, mint Milák Kristóf a középfutamban, amikor nem jön ki a fal! De miről is van szó, és milyen következtetéseket vonhatunk le az esetből a magunk számára? Íme:

Ha te kitiltasz, én is kitiltalak

Akik olvassák az Erste Agrár Szemlét (ami ugye minden hónap utolsó napján jelenik meg internetes oldalunkon: www.erstbank.hu/agrar-megjelenesek) már a múlt nyáron értesültek arról, hogy Oroszország időzített bombának tartja baromfiszektorának import tenyésztojásoktól való függőségét, és programot indít annak érdekében, hogy önellátását e téren is elérje. A tenyészhibridek mintegy 98 százaléka importból származik, miközben csirkehúsból már átlépték a teljes önellátás szintjét. Szóval a cél igen ambiciózus, aminek eléréséhez a szokásos kemény politikai lépések is hozzátartoznak. Mármint kereskedelempolitikai! 

A madárinfluenzára hivatkozva 2020 végén kitiltottak egy sor keltető tojás beszállítót, leginkább EU-st. A Rosselkhoznadzor orosz állatorvosi felügyelet 23 olasz és 16 cseh vállalatot tiltott ki, de megtiltotta az importot Hollandiából is, amely egyedül évente átlagosan mintegy 240 millió keltetőtojást exportált Oroszországba. Oroszország 2020-ban 700 millió keltetőtojást importált. Egy füst alatt a német és cseh baromfihús és baromfikészítmények is tilalom alá kerültek.

Akinek déja vu érzése van, nem véletlen, ezt csinálták a sertésekkel és korábban az EU-s élelmiszerekkel is. És ez akkor be is jött, most viszont egészen más világ van. Az EU-s tenyésztojások hiánya súlyos gondot okoz a termelőknek, így elkezdtek más relációkból importálni. A behozatal messze több és drágább lett. A tojások ára gyakorlatilag megduplázódott. A költségek elszálltak, a fogyasztó pedig ezt ott szigorúan bünteti. Az árak emelkedése ellen a kereskedők és beszállítóik összefogtak, és közösen engedtek árréseikből (már akinek volt olyan egyáltalán). A baromfiipar gyakorlatilag önköltségi áron adta át a csirkehúst a kereskedelemnek. Az árak azonban tovább nőttek, így Putyin elnök rendeletileg megállította azt, és a rájuk küldte az ottani GVH-t. A kieső jövedelem pótlására pedig a kormány programot készített: kedvezményes hitelprogramot kapnak, beruházási támogatást és futamidő hosszabbítást.

Csomagban gondolkodnak

Van tehát kitiltás, fejlesztési terv pénzügyi csomaggal, és egy kis vám. A már említett kitiltások fenntartása a járványhelyzet elmúlásával ugyanis nehézkessé válik. Ezért 2022-től 5, 2023-tól pedig további 15 százalékos vámot vetnek ki a tenyésztojás importra. A hazai fajta kialakítása is támogatást kap. A Smena-9 nevű hibrid előnyeit egy roadshow keretében bizonygatják a gazdáknak, akik azt kitörő lelkesedéssel fogadják. (Elnézést! Régi beidegződés) A szálakat össze is kötik. A fenti kedvezményeket ugyanis a hazai fajtát választók kapják. Erre öt év alatt mintegy 80 millió dollárt szánnak. A cél 2025-re elérni a 15 százalékos arányt a hibridfajták piacán.

Rég csökkent ekkorát a baromfitermelés

Az orosz baromfiiparban összeomlástól tartanak az import tiltása miatt. Eközben a korábban dinamikusan növekvő orosz baromfi termelés az év első két hónapjában 6,2 százalékkal esett vissza. Ennek okai között első helyen a költségek jelentős emelkedése áll. Van olyan takarmány összetevő, amelynek ára 260 százalékkal ugrott meg, nem is beszélve a gabona és szójaárakról.

Néhány adat

  • A baromfiállomány 83 százaléka nagyüzemi farmokon nevelődik Oroszhonban.
  • 15 százalék az udvarokban kapirgál, és csak a maradék a kisüzemi.
  • Ennek megfelelően a termelés 93,4 százaléka származik intenzív telepről.
  • A baromfitermelés az elmúlt években átlagosan 12 százalékkal nőtt évente, egészen 2017-ig. Akkor elérték az önellátás szintjét és lelassult a növekedés.

Forrás: USDA

Mit tanulhatunk az esetből?

  1. A pandémia felértékelte a hazai termelést. Ezt mi is megéltük.
  2. Kínához hasonlóan, az oroszok is híresek a beszállítási engedélyekkel való huzakodásról.
  3. Nemzetbiztonsági kérdésnek tekintenek minden nemzetközi függést.
  4. Korábban a kitiltósdi nagyon előnyös volt számára, felgyorsította az orosz agrárstratégia végrehajtását. Most azonban a pandémia más színezetet adott a dolognak. A költségek elszabadulása veszélybe sodorta a 2000 óta elért eredményeket. A helyzetet további szigorításra használják ki. A politikai kontroll további erősítése torzítja a versenyt, a versenyképesség valós megítélését. Az oroszok sem szeretnek versenyezni. Problémáikat rendre a politika és a közpénzek oldják meg.
  5. Nálunk ezzel szemben a leginkább versenyző szektorról beszélünk. A magyar baromfiszektor ennek okán kiemelkedő koncentráltságot és nemzetközi versenyképességet ért el. A beruházások gyorsak, nagyok; a hatékonyság magas; a költések ki vannak hegyezve.
  6. Az elmúlt év járványai és az idei év költségemelkedései ebben az érzékeny rendszerben is zavart okoztak. Vannak, akik kihagynak egy-két telepítést, hogy ne termeljenek veszteséget, de a rendszer jól vizsgázott. Most, hogy már elindultak lefelé a takarmányárak, a kereslet pedig emelkedik, a túlkínálat lecsengett, újra magasabb fordulaton dolgozik a szektor.
  7. Erre szükség is van, hiszen a gép mindig dob újabb kihívásokat. A Zöld Megállapodás, a pályázati boom, a járványveszély, a kedvező hitellehetőségek, mind-mind hajtják a fejlesztéseket a baromfiszektorban. Ilyen egyedülálló program a BTT online tagi regisztere és telepauditáló rendszere is.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés