Hogyan befolyásolja a beporzást az éjszakai világítás?

Egyre több kutató jut arra a következtetésre, hogy a mesterséges éjszakai fények káros hatást fejtenek ki az állatok viselkedésére, vándorlására, szaporodására, táplálkozására, anyagcseréjére vagy immunitására. Arra azonban ezidáig nem volt példa, hogy az éjszakai világítás hatásait nappal is tetten érjék.

Bár a fényszennyezés vizsgálata még egészen fiatal tudományágnak számít, szerencsére egyre több figyelmet kapnak az így feltárt környezeti hatások. Azt viszont kevesen tudják, hogy a mesterséges fények nemcsak vonzzák, hanem esetenként taszítják is az állatokat, ami szintén káros lehet az adott populáció túlélése szempontjából.

Ilyen hatás jelentkezik például az éjjel aktív beporzó rovarok esetében, amelyre Eva Knop és kollégái mutattak rá 2017-ben. Mint azt a Nature hasábjain közölték, a fényárban úszó rétek beporzásra váró növényeit 62 százalékkal kevesebb rovar látogatta a kísérlet során, mint a sötét rétek növényeit, ami egyúttal alacsonyabb terméshozamot is jelentett. A fényszennyezés hatásai tehát nemcsak ökológiai, hanem agrárgazdasági szempontból is jelentősek lehetnek.

fotó: pixabay.com

A svájci kutatócsoport a kísérleteket folytatva arra is kíváncsi volt, hogy a közvilágítás hatása vajon nappal is kimutatható-e, azaz a mesterséges éjszakai fények befolyásolják-e a nappali beporzást.

Az erre vonatkozó terepkísérleteket tizenkét kezeletlen réten végezték, melyek közül hatot minden éjjel LED-es fényforrásokkal ellátott utcai lámpák világítottak meg, hatot pedig a természet borított be sötét fátylával.

A kutatók a 37 mintavétel során 100 méteres transzektek mentén járták végig a réteket azt figyelve, hogy mely növényeket látogatják a beporzók, ám nemcsak a látogatások száma volt érdekes, hanem a beporzást végző rovart és az érintett növényfajt is feljegyezték. Ily módon 21 növényfaj esetében összesen 2384 beporzási eseményt rögzítettek, melyek főszereplője 1119 esetben a kétszárnyúak, 984 esetben a hártyásszárnyúak, 281 esetben pedig a bogarak rendjéhez tartozott.

A Nature Communications szaklapban közölt új eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges fények a vizsgált növényfajok 19 százalékánál megváltoztatják a nappali beporzás folyamatát, de a hatás iránya az érintett növényfajtól függ.

Három fajt például szignifikánsabb kevesebb nappali beporzó látogatott, de akadt olyan is, amelyikre sokkal több beporzó érkezett. Egyes esetekben a látogatások száma nem változott, a beporzók „személye” azonban igen. Mindez azért érdekes, mert a beporzás hatékonysága eltérhet a rovarrendek között, így ez a terméshozam tekintetében is változást hozhat. A fényszennyezés tehát a kutatócsoport szerint indirekt módon a teljes növény-beporzó közösségre hatást gyakorol.

A háttérben álló folyamatok megértéséhez további kutatások szükségesek, ám a kutatók sejtése szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy a LED-es fényforrások hatására megváltozhatnak a növények élettani folyamatai és a virágzathoz kapcsolódó jellegek is. Ilyesmire ezidáig csak a Lotus pedunculatus esetében derült fény, ahol a fényszennyezés hatására lecsökkent a fejecskevirágzatok száma. Annyi bizonyos, hogy az interkaciók megváltozása a teljes közösség működésére és stabilitására jelentős következményekkel járhat, így a hatások mielőbbi pontos megértése kulcsfontosságú.

A cikk eredetileg az Élet és Tudomány 2021/17. számában jelent meg.

agrotrend.hu / tudomány.blog/Dr. Farkas Alexandra