Keresés
Close this search box.

Fenntarthatóság

Így hatnak a városi növények az egészségre

A városi kerteknek és zöldfelületeknek a lakosságra gyakorolt jótékony hatása fizikai, esztétikai, rekreációs és oktatási kérdéseket is érint. Az urbanizált területeken élők többsége hajlamos a természetes környezetet békésebbnek és pihentetőbbnek érzékelni, mint a városiakat. A park- és kertlátogatók számára a legjelentősebb értékek a tanulási élmény, a stresszoldás és a relaxáció, a jobb életminőség, valamint a hőkomfort érzete szélsőséges hőség esetén.

A városi lakosság különösen nagyra értékeli az idős fákat, amelyek érzelmeket és békeérzetet ébreszthetnek, és hajlamos szimbolikus, vallási és rituális értéket tulajdonítani nekik. Ezért ezek a fák ikonikus táj- és örökségelemekké, valamint fontos tereptárgyakká válnak a városi területeken is. Az öreg fák jelenlétükkel jellemeznek helyeket, ezzel a hely identitás részévé válnak. Így lehetetlenné válik nélkülük ezen helyek történetének és jelenlegi állapotának leírása. Köztudott, hogy a mentális jólét döntő szerepet játszik az általános egészségi állapot fenntartásában. Ez nem csak a diagnosztizálható mentális betegségeket jelenti, hanem azokat is, amelyek nehezen észrevehető és kezelhető betegségek. Ilyenek a mindennapi stressz és a depresszió is, amelyet a legtöbb ember élete során legalább egyszer átél. Kimutatták, hogy a mentális egészség hiánya növeli a halálozás valószínűségét minden korosztályban férfiak és nők körében egyaránt. A mentális jólét kialakításában és fenntartásában a növényeknek is nagy szerepe van.

A lombos fák csökkentik a depressziót, a szorongást

A depressziót a fizikai és kognitív funkciók romlásának és a korai halálozás egyik okának tekintik. Idősebb felnőtteknél ez fontos közegészségügyi kihívás. Az összes korcsoport közül az idősebb felnőtteknél a legmagasabb a depresszió aránya. A kutatások eredményei mutatják, hogy a mentális egészség javulása összefügg a zöldfelületek méretével egy-egy területen. Például egy nagyméretű zöldfelület növelheti a fizikai aktivitást, a társadalmi kapcsolatokat és a biodiverzitást, csökkentheti a stresszt. A fák jelenléte a lakás körül csökkenti az antidepresszánsok szedésének valószínűségét.

A mérsékelt depresszió és szorongás klinikailag jelentős tüneteiről a hallgatók körülbelül 33%-a, illetve 20%-a számolt be egy kísérlet során. A lakhely mellett vagy annak közelében található zöldfelületek látványa csökkent depressziós/szorongásos tünetekkel járt együtt. Ezzel kapcsolatosan számos tanulmány készült, melyek közül pár kutatást emelünk ki.

Lipcsei kutatók közel 100 000 személy mentális egészségi állapotának elemzésével kapcsolatban összefüggést állapítottak meg a város utcáin ültetett egyes fák jelenléte és a vényköteles antidepresszánsok mennyisége között. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés során kifejezetten az utcai fákkal való kapcsolatot vizsgálták, nem a kertek és parkok fáit. Ennek oka, hogy míg a parklátogatás gyakran tudatos szándékot igényel, hiszen oda el kell menni, a város utcáira ültetett fák passzív módon hatnak. Az emberek akaratlanul is rájuk néznek, megfigyelik őket a lakásuk ablakain keresztül, vagy amikor sétálnak a környéken. Ezáltal könnyebben elérhető a napi kapcsolat a természettel.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Úgy tűnik, hogy a nők több stresszt élnek át, mint a férfiak, amikor távol vannak a természetes környezettől (a kortizolszint alapján). Kimutatták, hogy szignifikáns fordított kapcsolat van a zöldfelületek és a stresszszintek között, mivel a zöldfelületek magasabb szintje alacsonyabb stresszszintet eredményez. Azok a nők ugyanis, akik 1 km-nél távolabb éltek a zöldterületektől, magasabb stresszszintről, rosszabb egészségi állapotról és életminőségről számoltak be, mint azok, akik zöldterületek közelében éltek.

Az idős fák hatása mentális egészségre

Egy másik tanulmány összehasonlítást végzett kertészeti tevékenységet végző és azt nem végző idős nők csoportjai között.  A folyamatosan kertészkedőknél javult az izomtömeg és a kézügyesség, csökkent a derékkörméret, míg azok a nők, akik ez idő alatt beltérben tartózkodtak, fokozódtak a depresszió tünetei. Azon irodai dolgozóknak, akiket növények vettek körül, lényegesen alacsonyabb volt a pulzusszáma, mint a növények nélkül dolgozóknak.

A növények jótékony hatása ma már megjelenik az orvostudományban is. Svédországban például mentálisan beteg embereknek erdőfürdőt, vagyis erdei sétát is felírhatnak receptre. Egy 2014-es kutatás bebizonyította, hogy az erdei fürdőzés csökkentheti a stresszt. A kísérlet alatt EEG-fejhallgatóval mérték az agyhullámokat amplitúdó és frekvencia alapján. A résztvevőket arra kérték, hogy egy városi bevásárlóközponton keresztül sétáljanak el egy 25 hektáros zöldterületre. A forgalmas bevásárlóközpont mérhetően növelte a stressz szintet, míg a növények közötti csendes séta során csökkent a félelemérzet és a frusztráció – valamint többen meditatív hangulatba kerültek, ami teljesen újszerű volt. Ehhez kapcsolódik egy 2016-os japán tanulmány is, mely szerint erdei környezetben töltött 2 óra hatására csökken a citokinin szint, amely hozzájárult a gyulladásos tünetek csökkentéséhez.

Árnyékot adnak és gyógyítanak

2015-ben megállapították, hogy a teljes hemoglobin koncentráció szignifikánsan alacsonyabb volt erdei környezetben, mint városi környezetben, amely azt jelenti, hogy az agy prefrontális kérgének aktivitása magasabb. 2015-ben Vedder más megközelítést alkalmazott ennek felmérésére. A felmérés során arra kérték az résztvevőket, hogy képzeljenek el szép és nem szép környezetet. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) szignifikánsan több agykérgi aktivációt mutatott ki, amikor az alanyok nem kellemes környezetet képzeltek el, mint amikor kellemes környezetet képzeltek el. Még korábban, 2013-ban Roe és munkatársai egy hasonló kísérletről számoltak be, melynek során az Edinburghi Egyetem néhány hallgatóján EEG-vizsgálatot végeztek. Természeti környezetet (mezők, erdők és parkok) a és városi tájat (épületek, utak és falak) ábrázoló fotókat kellett pontozniuk, de a képeken emberek és állatok nem szerepelhettek. Kiderült, hogy a természetes környezetet ábrázoló képek vonzóbbak voltak.

A növényekkel teli környezet hozzájárult a figyelemzavar (ADHD) csökkentéséhez is, valamint óvodások memóriáját javította. Az ADHD-s gyerekek a növények közötti hosszabb séta után jobban tudtak koncentrálni, mint egy olyan belvárosi séta után, ahol jóval kevesebb növény volt. Egy 2012-es michigan-i felmérésben is hasonló megállapításra jutottak: a növények között töltött idő után sokkal hatékonyabban el tudták végezni a gyerekek a rájuk bízott feladatokat.

A természetben és a városi zöldfelületeken való tartózkodás a stroke-ban és demenciában szenvedő betegek memóriájának javításában is segíthet. Emellett a növényekkel teli környezet – különösen, ha valamilyen vízfelülettel is kiegészül – növeli az önbecsülést, csökkenti az depressziót, a dühöt, javíthatja az általános fizikai jólétet.

A városi zöldfelületek szerepe tehát bizonyítottan nagyon meghatározó, és a jövőben ez a szerep várhatóan tovább fokozódik. Számos jótékony hatása miatt nem csak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében, hanem korunk fontos és pusztító civilizációs betegségeinek kezelésében is meghatározó szerepük van.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés