Így hatnak a városi növények az egészségre

A lombos fák csökkentik a depressziót, a szorongást

A depressziót a fizikai és kognitív funkciók romlásának és a korai halálozás egyik okának tekintik. Idősebb felnőtteknél ez fontos közegészségügyi kihívás. Az összes korcsoport közül az idősebb felnőtteknél a legmagasabb a depresszió aránya. A kutatások eredményei mutatják, hogy a mentális egészség javulása összefügg a zöldfelületek méretével egy-egy területen. Például egy nagyméretű zöldfelület növelheti a fizikai aktivitást, a társadalmi kapcsolatokat és a biodiverzitást, csökkentheti a stresszt. A fák jelenléte a lakás körül csökkenti az antidepresszánsok szedésének valószínűségét.

A mérsékelt depresszió és szorongás klinikailag jelentős tüneteiről a hallgatók körülbelül 33%-a, illetve 20%-a számolt be egy kísérlet során. A lakhely mellett vagy annak közelében található zöldfelületek látványa csökkent depressziós/szorongásos tünetekkel járt együtt. Ezzel kapcsolatosan számos tanulmány készült, melyek közül pár kutatást emelünk ki.

Lipcsei kutatók közel 100 000 személy mentális egészségi állapotának elemzésével kapcsolatban összefüggést állapítottak meg a város utcáin ültetett egyes fák jelenléte és a vényköteles antidepresszánsok mennyisége között. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés során kifejezetten az utcai fákkal való kapcsolatot vizsgálták, nem a kertek és parkok fáit. Ennek oka, hogy míg a parklátogatás gyakran tudatos szándékot igényel, hiszen oda el kell menni, a város utcáira ültetett fák passzív módon hatnak. Az emberek akaratlanul is rájuk néznek, megfigyelik őket a lakásuk ablakain keresztül, vagy amikor sétálnak a környéken. Ezáltal könnyebben elérhető a napi kapcsolat a természettel.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Úgy tűnik, hogy a nők több stresszt élnek át, mint a férfiak, amikor távol vannak a természetes környezettől (a kortizolszint alapján). Kimutatták, hogy szignifikáns fordított kapcsolat van a zöldfelületek és a stresszszintek között, mivel a zöldfelületek magasabb szintje alacsonyabb stresszszintet eredményez. Azok a nők ugyanis, akik 1 km-nél távolabb éltek a zöldterületektől, magasabb stresszszintről, rosszabb egészségi állapotról és életminőségről számoltak be, mint azok, akik zöldterületek közelében éltek.

Az idős fák hatása a mentális egészségre

Egy másik tanulmány összehasonlítást végzett kertészeti tevékenységet végző és azt nem végző idős nők csoportjai között.  A folyamatosan kertészkedőknél javult az izomtömeg és a kézügyesség, csökkent a derékkörméret, míg azok a nők, akik ez idő alatt beltérben tartózkodtak, fokozódtak a depresszió tünetei. Azon irodai dolgozóknak, akiket növények vettek körül, lényegesen alacsonyabb volt a pulzusszáma, mint a növények nélkül dolgozóknak.

A növények jótékony hatása ma már megjelenik az orvostudományban is. Svédországban például mentálisan beteg embereknek erdőfürdőt, vagyis erdei sétát is felírhatnak receptre. Egy 2014-es kutatás bebizonyította, hogy az erdei fürdőzés csökkentheti a stresszt. A kísérlet alatt EEG-fejhallgatóval mérték az agyhullámokat amplitúdó és frekvencia alapján. A résztvevőket arra kérték, hogy egy városi bevásárlóközponton keresztül sétáljanak el egy 25 hektáros zöldterületre. A forgalmas bevásárlóközpont mérhetően növelte a stressz szintet, míg a növények közötti csendes séta során csökkent a félelemérzet és a frusztráció – valamint többen meditatív hangulatba kerültek, ami teljesen újszerű volt. Ehhez kapcsolódik egy 2016-os japán tanulmány is, mely szerint erdei környezetben töltött 2 óra hatására csökken a citokinin szint, amely hozzájárult a gyulladásos tünetek csökkentéséhez.

Árnyékot adnak és gyógyítanak

2015-ben megállapították, hogy a teljes hemoglobin koncentráció szignifikánsan alacsonyabb volt erdei környezetben, mint városi környezetben, amely azt jelenti, hogy az agy prefrontális kérgének aktivitása magasabb. 2015-ben Vedder más megközelítést alkalmazott ennek felmérésére. A felmérés során arra kérték az résztvevőket, hogy képzeljenek el szép és nem szép környezetet. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) szignifikánsan több agykérgi aktivációt mutatott ki, amikor az alanyok nem kellemes környezetet képzeltek el, mint amikor kellemes környezetet képzeltek el. Még korábban, 2013-ban Roe és munkatársai egy hasonló kísérletről számoltak be, melynek során az Edinburghi Egyetem néhány hallgatóján EEG-vizsgálatot végeztek. Természeti környezetet (mezők, erdők és parkok) a és városi tájat (épületek, utak és falak) ábrázoló fotókat kellett pontozniuk, de a képeken emberek és állatok nem szerepelhettek. Kiderült, hogy a természetes környezetet ábrázoló képek vonzóbbak voltak.

A növényekkel teli környezet hozzájárult a figyelemzavar (ADHD) csökkentéséhez is, valamint óvodások memóriáját javította. Az ADHD-s gyerekek a növények közötti hosszabb séta után jobban tudtak koncentrálni, mint egy olyan belvárosi séta után, ahol jóval kevesebb növény volt. Egy 2012-es michigan-i felmérésben is hasonló megállapításra jutottak: a növények között töltött idő után sokkal hatékonyabban el tudták végezni a gyerekek a rájuk bízott feladatokat.

A természetben és a városi zöldfelületeken való tartózkodás a stroke-ban és demenciában szenvedő betegek memóriájának javításában is segíthet. Emellett a növényekkel teli környezet – különösen, ha valamilyen vízfelülettel is kiegészül – növeli az önbecsülést, csökkenti az depressziót, a dühöt, javíthatja az általános fizikai jólétet.

A városi zöldfelületek szerepe tehát bizonyítottan nagyon meghatározó, és a jövőben ez a szerep várhatóan tovább fokozódik. Számos jótékony hatása miatt nem csak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében, hanem korunk fontos és pusztító civilizációs betegségeinek kezelésében is meghatározó szerepük van.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu