Talajmintavétel aktualitása és annak szabályai

Kinek kötelezõ a talajvizsgálat?

I. Az AKG programban résztvevõknek: A támogatást igénylõ köteles a teljes támogatási idõszak alatt minden évre vizsgálhatóan 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel rendelkezni a szántó és az ültetvény tematikus elõíráscsoportok esetében, azaz a talajvizsgálati eredmények meglétének folyamatosnak kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a gazdálkodó szûkített, vagy választható elõírásként bõvített talajvizsgálattal rendelkezzen a kötelezettségvállalás idõszakára vonatkozóan. A folyamatosság szempontjából, amíg nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, a talajminta leadásáról a laboratórium által kiállított átvételi igazolás is elfogadható. A folyamatosság szempontjából a talajminta leadásának idõpontja számít.

A talajvizsgálatot csak a megfelelõ vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkezõ talajlaboratóriumok végezhetik el.

Hogyan tehetjük ezt meg?

A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggõ területenként kell venni. Egy talajminta legfeljebb öt hektár területet reprezentálhat. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggõ terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a területet megközelítõleg öt hektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. Több földhasználó szomszédos, kötelezettségvállalással érintett egybefüggõ területei azonos tematikus elõíráscsoportban való részvétel esetén összevonhatók a mintavétel szempontjából, amennyiben a terület talajtanilag egységesnek (homogénnek) tekinthetõ. A horizontális ültetvény tematikus elõíráscsoport esetében kizárólag az azonos ültetvénycsoporttal borított kötelezettségvállalással egybefüggõ területek vonhatók össze.

A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyûjteni. Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyrõl, azonos talajmélységbõl vett azonos tömegû talajmintáinak keveréke. 

A mintavétel az alábbiak szerint történik:

 – szántóföldi kultúráknál, a mûvelt rétegbõl (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként vett átlagminta,

 – állókultúráknál, maximum 5 hektáronként vett átlagminta. A részmintákat almatermésû, csonthéjas és héjas ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm; szõlõ ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm mélységbõl kell venni.

A mintázandó területrõl a felsõ, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegû részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni és az összekevert mintából 1-1 kg tömegû átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.

Tilos mintát venni:

• szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban;
• a forgókban;
• szalmakazlak helyén;
• mûtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén;
• állatok delelõ helyén.

A mintavétel optimális idõpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelõzõ idõszak, ha a talaj mûvelhetõ (nem túl nedves, nem túl száraz). Mintavételre alkalmas még:

• az õsszel alapmûtrágyázott területekrõl a következõ évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni idõszak;
• tavasszal mûtrágyázott területrõl a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követõ100 nap után;
• szervestrágyázást követõ 6 hónap elteltével.

Fotó: piqsels.com

A mintát kódszámozott zacskóba kell gyûjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következõket:

   – földhasználó neve, regisztrációs száma, postacíme;

   –    tematikus elõíráscsoport megnevezése;

   – termõterület adatai, minta származási helye: blokkazonosító, helyrajzi szám, tábla területnagysága, tábla sorszám, KET sorszáma;

   –    minta kódja;

   –    mintavétel idõpontja;

   –    mintavétel mélysége.

 II. Nitrátérzékeny területen : A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettõl eltérõen nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves idõtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.

Hogyan tehetjük ezt meg? (a fentiekhez nagyon hasonlóan, a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szerint)

A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is.

Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területrõl, azonos rétegbõl és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:

– szántóföldi kultúráknál a mûvelt (0-30 cm-es) rétegbõl,

– rét-legelõ kultúránál a 2-20 cm mélységbõl (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva),

– állókultúráknál a részmintákat

= gyümölcsültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm,

= bogyósoknál 0-20, 20-40 cm,

= szõlõültetvényeknél 0-30, 30-60 cm

mélységbõl kell megvenni.

A mintázandó területrõl részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelõ esetén 30 ponton kell azonos tömegû talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebbõl az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegû átlagmintát képezni.

Tilos talajmintát venni:

– szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,

– a forgókban,

– szalmakazlak helyén,

– mûtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint

– állatok delelõ helyén.

A mintavétel optimális idõpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás elõtt van, ha a talaj mûvelhetõ (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.

Mintavételre alkalmas idõpont még:

– az õsszel alapmûtrágyázott területekrõl a következõ évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után,

– a tavasszal mûtrágyázott területekrõl a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal,

– szervestrágyázást követõ 6 hónap elteltével.

A talajmintavétel eszközei: mintavétel végezhetõ kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevõ eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakban gyûjteni, melynek mérete lehetõvé teszi, hogy saját anyagával kerüljön lezárásra. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét.

agrotrend.hu / Balázsik Zsófia agrár-szaktanácsadó