A hét témája: Kik voltak Az Év Agrárembere Díj kategóriagyőztesei 2015-ben? 2. rész

Mint azt a latin idézet is mondja: Az alkotót az alkotása ajánlja. Persze nem lenne ember az ember, ha nem vágyna mások dicséretére, elismerésére. Ilyen jellegű elismerés létrehozására tettünk kísérletet 2014-ben először, amikor díjazni kívántuk az év agráremberét.

Az Év Agrárembere Díj azt a célt szolgálja, hogy olyan gazdálkodókat, agrárszakembereket mutasson be a nyilvánosság előtt, akik a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai. Az agrotrend.hu portál Az Év Agrárembere kitüntető díjjal azokat a gazdálkodókat tünteti ki, akik rendkívüli teljesítményükkel, ötletgazdagságukkal, céltudatosságukkal és kitartásukkal sokat tesznek a mezőgazdaságért, de a díj célja az agráriumban tevékenykedők közéleti munkájának, társadalmi felelősségvállalásának és teljesítményének elismerése, kiemelése az egész társadalom előtt.

Széles körű figyelem kísérte mind a kiválasztás folyamatát, mind a nagyszabású gálarendezvényt, melyen végül a 2014-es Év Agráremberét a kiírt 7 kategóriában megszületett győztesek közül Kujáni Lászlóné Cser Olga, 2015-ben pedig a 10 kategória győztesei közül Zsigó György nyerte!

Egy díj rangja és hitelessége annál nagyobb, minél jobban meg tudja őrizni függetlenségét és valóban csak a teljesítményre fókuszál. S, ezt még lehetne azzal fokozni, hogy a széles nyilvánosság aktív bevonása még inkább növeli a díj értékét. Az idei évben sem változtatunk ezeken a célokon! Sőt, még inkább törekszünk a nyilvánosság elé tárni az agrárium értékeit, bemutatni az ágazatban tevékenykedő kiemelkedő és elismerésre méltó szereplőket.

Heteken belül indul a 2016-os Év Agrárembere Díj jelölési időszaka, azonban ezt megelőzően ismét bemutatjuk az előző év kategóriagyőzteseit. Elsőként az Agrárgépészet, a Kertészet és a Növénytermesztés kategória győzteseit elevenítettük fel. Ezúttal az Agrárkutatás, az Állattenyésztés és a Fenntartható gazdálkodás kategória következik.

Agrárkutatás: prof. Dr. Birkás Márta

prof. Dr. Birkás Márta kutatási eredményei alapjaiban rengették meg és értelmezték újra a talajművelésről alkotott elképzeléseket: ő dolgozta ki a környezettel harmóniát teremtő talajhasználat feltételrendszerét. Tudományosan megalapozott, termőhelyhez, talajhoz, klímához adaptált módszereit napjainkra 2,2 millió hektáron alkalmazzák sikerrel, Magyarországon kívül még négy térségi országban. Diákjai közül mára többen elismert oktatók, kutatók, szakemberek. „Rájuk vagyok a legbüszkébb”- mondta, mikor pályafutásáról kérdeztük. A professzor asszony fáradhatatlan: szabadidejét nem sajnálva segíti ötletekkel, tanácsokkal gazdálkodó diákjait területtől, hektárszámtól függetlenül.

prof. Dr. Birkás Márta miután okleveles agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a GATE Tangazdaságban volt gyakornok, majd a Földműveléstani és Növénytermesztéstani Tanszéken lett tudományos ösztöndíjasa, ahol Sipos Sándor professzor halála után ő folytatta és bővítette a talajművelési és talajállapot kísérleteket. 1978-ban summa cum laude doktorált. 1987-ben szerezte meg a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet, 1995-ben Gödöllőn habilitált. 1997 óta egyetemi tanár. Az MTA doktora fokozatot 2002-ben kapta meg. Dolgozatában a talajtömörödés kialakulásával és enyhítésével foglakozott.

Többszáz előadást tartott mezőgazdasági, vetőmagtermesztő és gépforgalmazó vállalatok rendezvényein. Szántóföldi bemutatókon és határszemléken talajállapot ismeretre, és okszerű művelési fogásokra tanította a magyar, szlovákiai-magyar, horvát, bosnyák, és szlovén gazdálkodókat.

A térségben elsőként publikált korszerű angol nyelvű talajművelési könyvet, amelyből számos európai társintézményekben oktatnak. Kilenc szakmai és tankönyve közül három nívódíjas. Új, a szakmai körökben is elismert definíciókat alkotott, mint például az alkalmazkodó talajművelés, klíma-stressz, klíma-kár, talajvédelem.

Megteremtette a Gödöllői Talajművelési Iskolát. A magyar mellett angol nyelven publikál és ad elő, továbbá neves tudományos folyóiratok kérték fel lektorálásra és komoly tudományos folyóiratok szerkesztő bizottsági tagja.

Állattenyésztés: Pócz János

Pócz János a hazai szarvasmarha-tenyésztés megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek közt a Holstein-fríz, a kettőshasznú magyartarka és a húsfajták küllemi bírálati rendszer kidolgozása és a bírák kiképzése.

Okleveles agrármérnöki diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztő szakán 1974-ben szerezte. 1976-ig a Mavad Vecsési Élővadtelepén volt telepvezető, majd 1976 októberétől az OÁF Szarvasmarhatenyésztési Osztályán a hús-, majd kettős- és tejhasznú ivadékteljesítmény-vizsgálattal, saját teljesítmény-vizsgálattal és bikanevelő tehenek válogatásával, párosításával foglalkozott, mely tevékenysége során egyre inkább a Holstein-fríz fajta kerül előtérbe. 1985-ben a Virginiai Állami Egyetem Tejtermelés-tudományi tanszékén folytatott kutatómunkát, s számos más ország szarvasmarha-tenyésztését tanulmányozta.

1989-ben az Európai Feketetarka Tenyésztők Szövetségében hazánk egyik képviselőjeként a küllemi bírálati harmonizáció érdekében javasolta a vezető bírálók konferenciáinak bevezetését, amely azóta is eredményesen működik. 992-ben közreműködött a Holstein-fríz Világkonferencia megrendezésében. 1993 szeptember elsejétől a bírálói csapattal együtt a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületéhez került, ahol 1996 júliusáig tenyésztési igazgatóként és vezető küllemi bírálóként dolgozott. Show-bíróként ő bírálta az első hódmezővásárhelyi és debreceni kiállítás bemutatott egyedeit.

1996. második felétől vállalkozóként, majd az általa alapított P AXON Kft. igazgatójaként tenyésztési tanácsadással és állományok egyedi párosításával foglalkozik. 2007-ben létrehozta a COWART Kft-t, melyben fiával Dániellel együtt nyújtanak tenyésztési szolgáltatásokat. Belföldön és külföldön egyaránt oktatott és tartott szakmai képzéseket.

1990-től számos nagysikerű tenyészbikával gazdagította a Holstein tenyésztést. Ezek mintegy negyedét amerikai embrió programok tervezése révén állította elő. Tenyésztési koncepciójának (Tenyészcél = Gazdaságosság) megalapozottságát bizonyítja az a tény is, hogy míg az ivadékvizsgálatban indított minden 10-14 bikából 1 lesz forgalmazható, addig az általa tenyésztett bikák esetében ez az arány 2-ből 1 forgalmazható!

Fenntartható gazdálkodás: Szólláth Tibor

Szólláth Tibor feleségével Szólláth Judittal együtt németországi termelési tapasztalatok alapján 1997 óta folytat példaértékű biogazdálkodást Hajdúnánáson biogabonafélék és biozöldségnövények termesztését folytatják, termékeik eljutnak Európa legigényesebb biopiacaira. A bioterületek által övezett, de a kor követelményeit biztosító, modern (bio)tanyán élnek. Szólláth Tibor közösségi ember, közéleti tevékenységét (korábban országgyűlési képviselő, jelenleg polgármester) teljesen bio életszemlélettel (fenntarthatóság, környezet, méltányosság, gondosság stb.) végzi. Hajdúnánás város mezőgazdasági területein is elindította a biogazdálkodást, amely a városi közétkeztetés igényeit szolgája ki.

Saját gazdaságában és az általa polgármesterként irányított Hajdúnánás város a biogazdálkodás szép példáit mutatja. Magasan képzett szakemberként a biogazdálkodás minden előírását példamutatóan betartja, és rendelkezik mindazon ismeretekkel, amely a biogazdálkodás körülményei között fellépő problémák kezelésére alkalmas. A termelésen túl a biotermékek rövid láncos forgalmazása már folyik, tervezett nagymértékű biotermék feldolgozása (akár készételek szintjére) olyan célkitűzés, amely példaértékű lehet más önkormányzatok számára is.

A családi gazdaság a térség zöldséges vetésforgóinak hagyományait megőrizve tervezi és végzi biogazdálkodását. ősi genetikai alapokon nyugvó, de modern fajtáknak számító fajtahasználat jellemzi a gazdálkodást. A tanya környéki, saját ellátási célú zöldségtermelés és állati termék előállítás hagyományos fajtákra épül. Hajdúnánás város gazdálkodását is az érték őrzése jellemzi, őshonos magyar állatfajtákat tartanak, a tradicionális legeltetéses állattartás legjobb Hajdúnánási hagyományait őrizve. Értékteremtő és a biogondolkodási módot (helyi erőforrások bevonása) tükröz a helyi pénz és a “helyi termék a helybelieknek ” gondolkodásmód.

agrotrend.hu