Keresés
Close this search box.

Hírek

Előbújt a medve és nem ijedt meg az árnyékától

Február ott folytatta, ahol január abbahagyta, az első dekád során mintegy 5-8 fokkal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál, egyben szárazabbra fordult az idő, kedvezve a belvízzel érintett területek felszáradásának – tájékoztatta dr. Rácz Csaba.

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa elmondta, a hónap első napján azonban még télies jellege volt időjárásunknak, éjszaka mínusz 4 – mínusz 9 Celsius fokos fagyokkal, nappal pedig 1-4 fokos maximum értékekkel. Másodikán – gyertyaszentelő napján – virradóra a vármegye északi részében még helyenként vékony hólepel fedte a tájat, ám a népi regula igazolódni látszott.

Forrás: pxhere.com

– Nem volt ugyan verőfényes napsütés, így a medve az erősen felhős ég alatt csak elvétve láthatta meg saját árnyékát, azonban a megfigyelés valódi tartalma, mely szerint ilyenkor az időjárásban gyakran következik gyökeres fordulat, teljesült. Napokon belül tavaszias magasságba emelkedett a hőmérséklet, s az éjszakák is megenyhültek, olyannyira, hogy ötödike után már sehol sem fagyott a hajnali órákban sem. Hozzávetőleg ettől a naptól kezdve a napi csúcsértékek is 12-17 fok közé emelkedtek a vármegye teljes területén, így rendkívül magas hőérzetünk lehetett volna, ha az egyre erősödő, olykor viharos nyugatias szél nem csökkenti le azt a viszonylag bőséges napsütés ellenében is. Ezzel együtt a dekád második felében bő 10 Celsius fokkal mozgott az 1991-2020-as átlagérték felett a napi középhőmérséklet, kialakítva a teljes időszak 5-8 fokos anomáliáját – mondta a szakember.

Dr. Rácz Csaba szerint vármegyénk e vaskos pozitív átlageltérés ellenére hazánk leghűvösebb tájékának bizonyult az elmúlt tíz napot tekintve, ennek azonban örülhetünk, hiszen különösen a tavaszi fagyokra érzékeny kertészeti kultúráink szempontjából kedvezőtlen a hasznos hőösszeg túl korai halmozódása. A tartósan enyhe időjárásnak köszönhetően így is számolnunk kell a vegetáció átlagosnál korábbi indulására, ezzel a fagyérzékenység gyors növekedésére, valamint készülnünk az esetleges károk elhárítására, megelőzésére a korai állományokban. A belvízzel borított táblák gazdái ugyanakkor jó hírként értékelhették a korai kitavaszodást és a száraz napokat, hiszen a talajok nedvességtartalma számottevően csökkent, a felszín sokat száradt, visszaesett az elöntött területek nagysága. 

– A dekád csapadékösszege általában 5 és 10 milliméter között alakult, északon fordult elő ennél nagyobb csapadékhozam, míg kissé szárazabb területek délen, délkeleten akadtak. A lehullott csapadék mennyisége 5-15 milliméterrel elmaradt az ilyenkor szokásostól, ennek köszönhetően a művelt rétegben a szabadföldi vízkapacitás 60-80 százalékig csökkent a nedvességtartalom. Valódi vízhiánnyal viszont még a lazább, homokos talajokon sem kell számolnunk a mélyebb rétegeket tekintve, egyedül a kiszáradás üteme, s a talajfelszín gyors melegedése adhat okot aggodalomra. A magágy 5-10 centiméteres rétegének hőmérséklete sok helyen a 7-8 fokot is elérte a dekád végére napi középértéken, ennél a gyorsan száradó homoktalajokon magasabb értékeket is mérhettünk.

A legfrissebb előrejelzések szerint a hónap derekára várható lehűlés olyannyira szerénynek ígérkezik, hogy a hőmérséklet akár február végéig a sokéves átlag felett maradhat, igaz, az elmúlt napokéhoz hasonló enyhe napokhoz képest valamivel elmaradhat majd a felmelegedés mértéke. A csapadékhajlam gyenge-mérsékelt marad, és kedvező hír, hogy erősebb légmozgásra sem kell számítanunk, így közel optimális időjárási feltételek mellett lesznek szervezhetők a talajmunkák és a kertészeti kultúrák aktuális növényvédelmi beavatkozásai – zárta tájékoztatását dr. Rácz Csaba, a Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársa.

agrotrend.hu / szon.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés