Az elsőként hazánkban leírt lepkefaj egyetlen ismert lelőhelye sokáig a budapesti Széchenyi-hegy délkeleti lejtője volt, Farkasréten. Ezt követően az ország több pontján (a Mecsekben, a Bükkben, a Vértesben, a Mátrában és a Balaton-felvidéken) is sikerült detektálni kisebb állományukat, de sokáig a faj legstabilabb populációi a Vértesben éltek. Később hazánkon kívül is megfigyelték: Olaszországban és a Balkán-félsziget néhány pontján is megtalálható, valamint Kis-Ázsiában egy alfaja él.
Forrás: turistamagazin.hu
A hazai fauna állatföldrajzi és természetvédelmi szempontból érdekes faja, mely értékes, jó természetességi állapotú életközösséget jelez. Ezért is került fel az EU közösségi jelentőségű (Natura 2000) fajai közé – olvasható a Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán.
Nem egyszerű rábukkanni
Az Anker-araszoló szubmediterrán jellegű, nyílt, gyepekkel mozaikoló, erdősztyepp jellegű molyhos tölgyesek faja. Kora tavasszal, időjárástól függően február végétől március első feléig, éjszaka repül, de csak egy rövid időszakban. Az ágakon pihenő egyedekre rátalálni az éjszakai órákban, lámpa segítségével lehet. Állománya a Vértesben annyira kis számú, hogy ez a faj gyakran az észlelési küszöb alatt marad. Megtalálását tovább nehezíti, hogy a hozzá nagyon hasonló sárgás tavasziaraszoló vele egy időben és tömegesen jelenik meg.
agrotrend.hu / Turista Magazin
