A Bükki Nemzeti Park munkatársai idén tavasszal is felmérték – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjaival együtt – a területükön fészkelő uhukat (Bubo bubo).
Bár a legnagyobb testű bagolyfajunkról van szó, megtalálásuk meglehetősen nehéz, ugyanis a kotló madár tökéletesen beleolvad a környezetébe, ráadásul a költőüregből gyakran csak a fejük búbja látszódik ki – adta hírül a nemzeti park a közösségi oldalán.
Jó hír, hogy a szakemberek idén 12 aktív territóriumot fedeztek fel a Mátrában, ami kimagasló eredménynek számít, és illeszkedik abba a pozitív trendbe, hogy országszerte növekszik a fészkelő uhuk száma. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Az uhu a madárvilág csúcsragadozójának számít, gyakorlatilag minden nála kisebb állatra lecsaphat, beleértve a ragadozókat is. Az étlapján szerepelnek ölyvek, baglyok, de leggyakrabban kisebb emlősöket, hörcsögöket, vándorpatkányokat és sünöket zsákmányol.
A fiókák fele nem éri meg a felnőttkort
Hazánk az uhu elterjedési területének szélén helyezkedik el, így soha nem volt magas a fészkelőpárok száma. Az 1940-es években még 60 költőpárról írtak, akkoriban azonban gyakori volt a fészkek kifosztása és az öreg madarak kilövése.
Az uhu esetében a veszélyeztető tényezők mára megváltoztak, napjainkban már leginkább a fiatal madarak körében gyakori a pusztulás, áramütés és az autókkal való ütközés miatt. Átlagban a fiókák ötven százaléka éri csak meg az ivarérett kort.
agrotrend.hu / Turista Magazin
