Természet

Idén is elvégezték a Kárpát-medence túzokállományának felmérését

A túzokpopuláció méretének megállapítását a szakemberek szinkronszámlálással végzik, azaz a faj előfordulási területein azonos időpontban számolják meg a példányokat. Erre a téli időszak a legalkalmasabb, amikor a telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt. Egy-egy régió állományáról ilyenkor lehet a legpontosabb képet kapni.

A korábbi évekhez hasonlóan a fokozottan védett madárfaj legnagyobb előfordulási helye a most is keletpannon-régió, ahol januárban 1345 példány került a szakemberek távcsöve elé, míg a nyugatpannon-régióban legalább 728 madár volt a szinkronszámlálás idején. A Kiskunságban a Dunamenti-síkságon 614, míg a Csanádi-pusztákon és Szerbiában 35 egyedet rögzítettek a felmérők – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A korábban 2200 példányra becsült Kárpát-medencei túzokállomány bizonyítottan 2700 fölé emelkedett (2722 egyed), ami a szakemberek várakozásait is felülmúlta. A hazai populáció is növekedést mutatott: a felmérők körülbelül 300 példánnyal többet regisztráltak a korábbiakhoz képest.

Az adatok azért is biztatóak, mert a világ minden más populációjánál kisebb-nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható. A közép-európai túzokállomány gyarapodása egyedülinek számít. A hazai növekedés a több évtizedes védelmi munka eredménye, azonban a gyarapodás mértéke még a kutatókat is meglepte.

A túzokról

A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara. Egykor egész Eurázsiában elterjedt faj volt, ám a pusztai élőhelyek átalakulása és beszűkülése következtében Európa nagy részéről a 20. század közepére kipusztult. Napjainkban jelentős állományai csupán az orosz síkságon, az Ibériai-félszigeten és a Kárpát-medencében találhatóak. A kárpát-medencei populáció nagy része – mintegy 1500 példány – Magyarországon él; a hazai állomány jelenleg stabil.

Ez a pulyka méretű szárnyas erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara, de ha szükséges, repülni is kitartóan tud. Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és lucernatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt ritkán látható. A kakas tömege akár a 18 kilogrammot is elérheti, a tyúkok átlagosan csak 4,5 kilogrammot nyomnak. Mindenevő: nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is.

A kifejlett kakasok a párzási időszakban különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskójukat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés. A tojó a földön készít fészket, 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás rak bele. A költési idő 20-28 nap. A túzok Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

agrotrend.hu / Turista Magazin