Hol vannak a dankasirályok?

A sirályfélék családja igen népes, de közülük is a dankasirály az, amelyet legtöbbször egyszerűen csak „sirályként” emlegetünk – nem véletlenül, hiszen Magyarország leggyakoribb fészkelő sirályfaja. Fehér–szürke tollazatával és piros lábaival pontosan azt a madárformát hozza, amelyet csukott szemmel is azonnal sirályként képzelünk el. Annyira közel áll az emberekhez, hogy a népnyelv számos nevet aggatott rá: vízigalamb, hógalamb, nagy halászmadár, dunai halászmadár.

Forrás: pixabay.com

Éppen ezért különösen ijesztő, hogy a szakemberek egyelőre csak találgatják, mi okozhatta ennek a sirályfajnak a drasztikus egyedszám-csökkenését. Bár időnként úgy tűnhet, sokfelé találkozunk velük, a látszat csal: a valóságban egyre kevesebben vannak.

A faj Eurázsia-szerte költ, majd a költési időszak után melegebb vidékekre vonul telelni – Európában leginkább a Földközi-tenger partvidékére. Az elmúlt ötven évben azonban folyamatosan nőtt azoknak a madaraknak a száma, amelyek nem mennek ilyen messzire, hanem a kontinens belsejében próbálják átvészelni a telet. Ennek köszönhető, hogy egyre több dankasirályt figyelhető meg itthon is a hidegebb hónapokban, ilyenkor végszükség esetén hulladéklerakókban keresnek táplálékot, például a Győr-Moson-Sopron vármegyei sashegyi hulladékudvaron.

„Győr-Moson-Sopron megyében egyetlen dankasirály sem fészkelt idén. Pedig korábban nagy költőtelepek voltak ismertek megyénkben. Egy időben akár ezer-ezerkétszáz dankasirály is előfordult már a szeméttelepen decembertől márciusig.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár első pillantásra soknak tűnhet a most megfigyelhető madarak száma, ez sajnos nagyon csalóka. Az elmúlt tíz évben Magyarországon hatvan százalékkal csökkent a költőpárok száma, és egy 1990 és 2023 között végzett vizsgálat szerint az európai fészkelőállomány is drámai, hetvenhat százalékos visszaesést mutat. A jelenség okait egyelőre még a szakemberek sem tudják biztosan megnevezni.

Pitó Andor szerint nemcsak az a riasztó, hogy a dankasirályok száma ilyen drasztikusan visszaesett, hanem az is, hogy a jelenség oka egyelőre nem ismert. A korábban használt költőszigetek ma is megvannak, jó állapotban vannak, és továbbra is megfelelő élőhelyet kínálnának a faj számára – mégis, évről évre kevesebb pár tér vissza fészkelni.

„Azt gyanítjuk, hogy a táplálkozóterületeken következhetett be valamilyen változás, és ez okozhatja az Európa-szerte tapasztalható drasztikus állománycsökkenést”

– magyarázta a szakember.

Elmondása szerint rendszeres egyeztetéseket folytatnak a nemzeti parkokkal, minden hónap közepén felmérik a sirályokat, és a különböző populációk eltérő vonulási stratégiájának jobb megértése érdekében gyűrűzik is a madarakat. A közeljövőben pedig néhány egyedet műholdas jeladóval is szeretnének ellátni – abban bízva, hogy így végre sikerül megfejteni a drasztikus visszaesés valódi okait. – mondta el a szomorú helyzetet Pitó Andor, a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportjának titkárhelyettese.