Természet

Folytatódnak az erdészeti programok

A fásításokkal tovább gyarapodott az ország zöldvagyona, amely hozzájárul korunk egyik legnagyobb kihívásának, az éghajlatváltozás ütemének lassításához. Kiemelten fontos a klímavédelem, a kitűzött célok eléréséhez pedig közelebb visz a szakszerű erdőkezelés és a környezeti edukáció.

Idén is folytatódott a 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program, melynek célja, hogy 2030-ra 27 százalékra növelje hazánk erdővel és fával borított területeinek arányát – írja közleményében az Agrárminisztérium. Az országfásítás számos alprogramot hívott életre, melynek része az erdőtelepítések mellett a mezővédő erdősávok, agrárerdészeti rendszerek, útfásítások, önkormányzati fásítások arányának növelése is, amelyek a klímavédelem eszközei is.

Forrás: pixabay.com

A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre. Az „Újszülöttek erdeje” alprogram őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint egymillió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ennek keretében minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, amit a következő időszakban csaknem 1,1 millióval növelnek az erdészeti társaságok.

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idén zárult a negyedik üteme.

Tavasszal négyezer sorfát ültettek el, 226 településen, ősszel pedig összesen 317 településre újabb hatezer fát szállítottak. Ezzel 56 ezerre nőtt a programban elültetett sorfák száma, mintegy 1500 településen. A Településfásítási Program 2025-ben is folytatódik, újabb tízezer darab dísz- és sorfát igényelhetnek év elejétől a 10 ezer fős lélekszám alatti kistelepülések.

Az állami erdők nyitottak a nagyközönség számára: rekreációs szolgáltatásuk révén hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, az aktív kikapcsolódáshoz. A cégcsoport az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett évente 4-5 milliárd forintot fordít a rekreációs infrastruktúra működtetésére. Kutatások szerint a magyar erdők rekreációs értéke évente legalább 39 milliárd forint, vagyis az erdők fenntartása csak a kikapcsolódási lehetőségeken keresztül is jelentős érték a társadalom számára.

Számos új kezdeményezés segítette a gyermekek környezeti nevelésé, ilyen például

az Iskolában az Erdő Program, vagy
az Erdei Iránytű Program.

Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, különösen az Alföld fásítása során felhalmozódott szaktudás átadása az európai programok központi elemét jelentette.

A nemzetközi együttműködések sorában kiemelkedik az a török-magyar erdészeti program, melynek köszönhetően két tonna tölgymakk érkezett Törökországból hazánkba. Az őshonos tölgyfajok melegebb és szárazabb éghajlatot elviselő szaporítóanyagát országszerte erdősítésekbe és csemetekertekbe ültették, és folyamatosan monitorozzák. A több állami erdészeti társaságnál megkezdett üzemi kísérletek célja, hogy gyakorlati választ találjon az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának segítésére.

Az erdők jelentőségét mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására.

A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. A támogatások segítségével a magyar erdők szénelnyelő kapacitásuk fenntartásával, klíma- és egészségvédelmi szolgáltatásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez.