Természet
Az „ősi óriás” nyerte el az év hala címet
Régen mindennapos volt, ma már ritkaság a látványa.
Nem a legismertebb, nem is a leggyakrabban látott halfaj nyerte el a címet: a Magyar Haltani Társaság 2026-ra a vágótokot választotta az „Év halának” – egy olyan fajt, amelynek múltja messzire nyúlik, jelene viszont egyre törékenyebb.

Forrás: wikipedia.org
Hogyan született meg a döntés?
A Magyar Haltani Társaság 2010-ben indította útjára az „Év hala” kezdeményezést azzal a céllal, hogy az őshonos halfajokra irányítsa a figyelmet. Míg az első évben még az elnökség döntött a győztesről, 2011 óta már a közönség szavazhat: a szakemberek három jelöltet állítanak, a végső szó pedig az érdeklődőké.
Ezúttal a vágótok, a paduc és a szilvaorrú keszeg közül lehetett választani. A 2025. december 31-én, délben lezárult szavazásra összesen 2462 voks érkezett. Ezek több mint 45 százalékát a vágótok kapta, míg a szilvaorrú keszeg valamivel több mint 31 százalékkal a második helyen végzett. A paduc a szavazatok 24 százalékát szerezte meg.
Mitől különleges a vágótok?
A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék családjába tartozik, és egykor hazánk vizeiben is rendszeresen előfordult. Megnyúlt teste, rövid, tompa orra és jellegzetes vértpikkelyei vannak: az oldalán és hátán nagy, éles pikkelyek sorakoznak, amelyek különösen a fiatal egyedeken feltűnők – és amelyekről a nevét is kapta. Egy óvatlan érintés akár bőrsérülést is okozhat.
Vándorló halfaj: a tengerekben él, de szaporodás idején felúszik a folyókba, ahol ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét. Ez az évszázadokon át működő természetes vándorlás azonban megszakadt.
A Vaskapu vízlépcső megépítése leküzdhetetlen akadályt jelentett a vágótok számára. A faj elveszítette természetes szaporodóhelyeihez vezető útvonalát, ami drasztikusan visszavetette állományát. Bár a vágótok hatalmasra nőhet – az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja –, ez a méret ma már ritkán látható a térségünkben.
Magyarországon időről időre felbukkan egy-egy példány, ám ezek nagy valószínűséggel telepítésekből származnak. A kecsegével ellentétben nálunk feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége éppen azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen betelepített egyedeknek esélyük legyen megtelepedni.
2025-ben a kurta baing, 2024-ben pedig a védett réticsík lett az év hala.
