A Tisza-tó kialakulása, történelmi alakulása és mai szerepe

A Tisza-tó, hivatalos nevén Kiskörei víztározó, Magyarország legnagyobb mesterséges tava és egyben a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme.

Megépítése egy több évtizedes vízügyi stratégia részeként valósult meg, amelynek célja elsősorban a Tisza folyó szabályozása, az árvízvédelem javítása és a vízkészletek gazdaságos hasznosítása volt. A tó ma már komplex ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciókat lát el és Magyarország egyik legjelentősebb ökoturisztikai elemévé vált.

Forrás: wikipedia.hu

A Tisza-tó létrehozásának indokai:

• Árvízvédelem és vízszintszabályozás

A Tisza folyó a 19. században, többször okozott jelentős árvizeket, amelyek az Alföld településeit és mezőgazdasági területeit súlyosan veszélyeztették. A Közép-Tisza-vidék árvízvédelmi biztonságának növelése miatt szükség volt egy nagy kapacitású tározóra, amely képes kiegyenlíteni a tavaszi és nyár eleji árhullámokat, visszatartani a hirtelen érkező víztöbbleteket, csökkenteni a folyó alsóbb szakaszain a vízszinteket, valamint biztosítani a Tisza hosszú távú vízjárásának szabályozhatóságát.

• Vízgazdálkodási és öntözési célok

A víztározó megépítésével lehetővé vált az öntözőrendszerek stabil vízellátása az Alföld aszályra hajlamos térségeiben, az ipari és kommunális vízigények biztosítása, valamint a száraz időszakok vízpótlási szükségleteinek kezelése. A Tisza-tó tehát egyszerre szolgált árvízvédelmi biztonságot és fenntartható vízkészlet-gazdálkodást, amely az 1960-as években stratégiai jelentőségűnek számított.

• Energiatermelés

A tározó vízszintjének felhasználásával létrehozták a Kiskörei Vízerőművet, amely a Tisza-tó rendszeres vízhozamára alapozva megújuló villamos energiát termel. Bár az energiatermelés ma már nem a tó elsődleges rendeltetése, a vízerőmű továbbra is a magyar vízenergetikai rendszer része.

Történeti áttekintés

• 1950-es évek: megszületik a Kiskörei vízlépcső műszaki koncepciója.
• 1967: megkezdődik a duzzasztómű és a víztározó kiépítése.
• 1973: elindul a próbaduzzasztás, és a tározó fokozatosan eléri a tervezett vízszintet.
• 1980-1990-es évek: a tározó környezetének ökológiai értékei egyre hangsúlyosabbá válnak, megindul a térség turisztikai hasznosítása.
• 1999: a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként nemzetközi természetvédelmi státuszt kap.

A kezdetben főként vízgazdálkodási célú létesítmény ma már komplex társadalmi és gazdasági szereppel bír.

A Tisza-tó jelenlegi funkciói:

• Ökológiai és természetvédelmi szerep

A Tisza-tó, Európa egyik legváltozatosabb mesterséges vízi élőhelye. Mozaikos szerkezete, a nyílt vízfelületek, mocsarak, nádasok, ártéri erdők, kiváló feltételeket teremtenek több száz madárfajnak, gazdag halfaunának, ezen felül pedig jelentős vízinövény állomány kialakulásának adnak teret. A tóban megtalálható a védett lápi póc, amely Magyarország egyik legritkább halfaja.

A madárrezervátum Ramsari területként, nemzetközi szintű természetvédelmi jelentőséggel bír.

• Rekreáció és turizmus

Az elmúlt két évtizedben a Tisza-tó, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai régiójává vált. A térség vonzerejét növeli a Tisza-tó körüli kerékpárút, a vízitúrázási és horgászati lehetőségek, az ökoturisztikai létesítmények (tanösvények, madárlesek), valamint a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón. A tó, a Balaton mellett a hazai belföldi turizmus egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált.

• Változatlan stratégiai szerep

A Tisza-tó napjainkban is betölti eredeti rendeltetését, habár az árhullámok romboló hatásának enyhítése és a Tisza vízszintszabályozása helyett, a klímaváltozás következtében tartóssá vált aszályhelyzet mérséklésében játszik elengedhetetlen szerepet. Nélkülözhetetlen a vízpótlás és a vízkészletek megőrzése szempontjából, ugyanis segíti a víz visszatartását a térségben. 2025 augusztusában, a Közép‑Tisza‑vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) közölte, hogy a Tisza‑tóban tározott többlet vízkészlet jelenleg lehetővé teszi az összes vízigény szabályozott kielégítését, ami magában foglalja az öntözést is. 2025 decemberében, a vízvisszatartást és szabályozást szolgáló műtárgyak kiépítése és a csatornák rendbetétele után megkezdődött egy martfűi legelő elárasztása, a Tisza-tóból kiinduló Nagykunsági öntözőrendszer csatornáin keresztül. A „Vizet a tájba!” program keretében létrejött megvalósításnak köszönhetően a terület mára gazdag élőhelyet biztosít, amely számos madárfajt vonz.

• Megújuló energia biztosítása

A Kiskörei Vízerőmű továbbra is részt vesz a megújuló energiatermelésben, hozzájárulva az ország energia-mixének diverzifikálásához.

A Tisza-tó létrehozása eredetileg vízügyi és energiatermelési célokat szolgált, azonban az elmúlt évtizedekben a tó komplex, többfunkciós rendszerré vált. Példája jól mutatja, hogy egy vízgazdálkodási célú mesterséges tó hogyan válhat egy ország ökológiai és turisztikai infrastruktúrájának meghatározó elemévé.

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara