profimagazin

MÁVAG MH szívógáz-lokomobil, az agrártechnika-történet jelentős sarokköve

Létrehozva:

|

(Megjelent a Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 2020/1. számában.)

Sorozatot indítunk a SZIE Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum büszkeségeiből. A kiemelés nem könnyű, hiszen a gödöllői egyetem mezőgazdasági gépek gyűjteményében több mint 2 ezer technikatörténeti kuriózum található, és szinte mind jelentős hazai fejlesztés és gyártás eredménye, így kortörténeti és technikatörténeti érték.

 

Közel kétszáz éves múltra tekinthet vissza a hazai mezőgazdasági eszköz-, és gépgyártás. Világviszonylatban jelentős műszaki újdonság és számos világelső mezőgazdasági gép, magyar gyártók alkotása. A kezdeti időszak mezőgépgyártásának eredménye a világon az első rotációs talajművelő gép megépítése, de az első kombinált, önjáró mezőgazdasági gép is magyar szabadalom. A közelmúltban a mezőgépipar jelentős eredményeket ért el a szántóföldi kertészeti kultúrák gépesítésében. Magyar szabadalom és műszaki alkotás többek között a hagyma-, uborka-, zöldbab-betakarító gépek megalkotása, de a paradicsomkombájn megalkotásában is jelentős volt a magyar mérnöki részvétel.

Szemlézve a Szakmúzeum gyűjteményéből, jelen írásunkban a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyár (alapítva: 1870-ben, 150 éve) szívógázlokomobilját mutatjuk be.

MÁVAG MH szívógázlokomobil metszete (forrás: Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára főárjegyzéke, 1914) – Fotók: MÁVAG szívógáz lokomobil, gyártási év: 1914, SZIE Gépmúzeum Gödöllő

Mezőgazdasági melléktermékkel – akár kukoricaszárral is – lehet erőgépet működtetni. Ez talán meglepő, de nem ismeretlen tény, hiszen a mezőgazdasági célú gőzlokomobilok működtetéséhez már használták a természetben fellelhető anyagokat.

A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (később: MÁVAG) 1912-ben szabadalmaztatta „MH” szívógázlokomobilját, hazánkon kívül további 9 országban szerzett rá oltalmat. A gyár 1913-tól gyártotta és forgalmazta Budapesten. A „MH” lokomobil belsőégésű motor elvén működött, melyhez a mezőgazdasági gőzgépek jól bevált „üzemanyagát” használta, egy szívógáz generátor közbeiktatásával. A konstrukció földgáz üzemre is alkalmas volt.

Kiemelkedő gazdasági értékét rendkívül alacsony üzemanyag fogyasztása jelentette és az a tény, hogy a gazdaságban rendelkezésre álló mezőgazdasági hulladék vagy melléktermék alkalmas volt „üzemagyagként”!

A kerékre szerelt erőgép álló helyzetben volt alkalmas munkavégzésre, járóképességgel nem rendelkezett. Gazdasági gépek meghajtására alkalmazták, jellemző hasznosítása cséplőgépek meghajtása volt.

A lokomobil 6-50 LE teljesítmény tartományban, 8 méretlépcsőben készült MH15 – MH42 típusjelzéssel, és 7000-12 000 korona volt az ára.

Napjaink környezetről, energiáról szóló vitái közepette, figyelemre méltó elődeink útkereső gondolkodása, melynek egyik jelentős agrártechnika-történeti sarokköve a MÁVAG „MH” szívógázlokomobilja. Több mint száz éve, a kor műszaki színvonalán alternatívát biztosított a mezőgazdaság energiaigényének biztosítására, ráadásul önellátásban!

Dr. Hentz Károly
mezőgazdasági gépészmérnök,
múzeumigazgató

agrotrend.hu – Profimagazin

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook