profimagazin

Bánki-turbina Bakonybánkról – Gépmúzeum

(A cikk a Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 2020/2. számában jelent meg.)

A magyarországi technikatörténet egyik felbecsülhetetlen értéke a Cuhai-Bakony-ér patakon működő, Bakonybánk településhez köthető Bánki-turbina. Wöller István malomtörténész gyűjtőmunkájának eredményeként 1982-ben került – a hazai múzeumi világban ma is egyedüliként – a SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumának gyűjteményébe.

Bánki-turbina szerkezete. Forrás: SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

Korabeli Bánki-turbina reklám. Forrás: Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

A vízi energia hasznosítása már az ókorban jellemző volt. Hazánkban mezőgazdasági célú alkalmazásáról a 17. század végéről vannak feljegyzések. A vízikerék malmok, olajütők és egyéb gazdasági célú létesítmények energiaellátását biztosította több száz éven keresztül, de még ma is használatban vannak, jellemzően a Közel-Keleten. Korunkban a vízenergia hasznosítás újra és újra felbukkan és hangos társadalmi viták tárgya.

A vízikerekek mérnöki újragondolása a víziturbina. Nem szégyen a mérnök számára a civilizáció tudásából, több százéves tapasztalatából építkezni!
Lőwinger Donát 1859-ben Bakonybánkon született és szülőhelye tiszteletére vette fel a Bánki nevet. Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, műegyetemi tanár, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. A vízi energia modern hasznosítására Bánki 1917-ben „Vízturbina a keréken szabadon átfolyó vízsugárral” címen szabadalmaztatta találmányát. Elsőbbségét Németországban, Ausztriában, Svájcban, majd Hollandiában és Franciaországban is bejegyeztette. A magyar szabadalom jogait a turbina gyártására alakult részvénytársaság birtokolta, amelynek neve: Bánki-féle „viziturbinát” értékesítő Rt. A vállalat 1928-ig 853 turbinát gyártott és helyezett üzembe. Gyártásába később a Ganz gyár is bekapcsolódott. Németországban és a Szovjetunióban még évtizedekig alkalmazták Bánki találmányát.

Turbinája kétszeres átömlésű szabadsugár turbina volt. A már korábban létező Pelton-turbina és Francis-turbina között foglalt helyet. Műszaki újdonsága mellett gazdasági jelentőségét az adta, hogy míg a már ismert turbinák vagy nagy vízoszlop magasság, vagy nagy víztömeg mellett működtek, addig Bánki-turbinája – a hazai viszonyokhoz igazodva – már kis magasságesés és kis víztömeg mellett is használható volt! Bánki saját megoldását „határturbinának” is nevezte.

Forrás: SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

Forrás: SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

A találmány újdonsága, hogy a víz – irányított belépéssel – a turbinalapátokba ütközik, majd a belső téren át a turbinakerék másik oldalán újból a lapátokba ütközik, így a víz energiáját két részletben és magasabb hatásfokkal hasznosítja.

Vízi-turbinák működési tartománya. Forrás: SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

Érdekes technikatörténeti kuriózum, hogy Bánki Donát találmányát szülőfalujában működő vízimalom erőgépeként használták, majd Bakonybánkról Gödöllőre került.
A bakonybánki Bánki-turbina állandó kiállításunk gyöngyszeme az egyetemi kampuszon.

Dr. Hentz Károly mezőgazdasági
gépészmérnök, múzeumigazgató