Gépesítés

Technika

KőSZEGI- féle talajmegmunkáló- és vetőgép

A hazai gyártású őstraktorok között érdemes külön megemlékezni a Kőszegi-féle önjáró gépcsaládról.

Kőszegi Károly Baján élt, műhelyvezetőként dolgozott a helyi uradalomban. Számos szabadalmával elismert feltaláló, a „KőSZEGI- féle önjáró talajmarós gép” bemutatkozásával nemzetközi hírnév is párosult.

A „Motoros üzemű, magajáró kombinált talajmegmunkáló- és vetőgép” címen 1907-ben szabadalmat kapott 39728 számon. Még ebben az évben megalakult Baján a Motoros Talajművelő Gyár Rt. a szabadalom hasznosítására, benzinmotoros változatának előállítására és forgalmazására.

E szabadalom több szempont szerint is forradalmi műszaki megoldás hordózója, legalább három kategóriában világon első találmány. Az első önjáró vetőgép! Az agrár-technikatörténet első önjáró kombinált talajművelő- és vetőgépe! Az első belsőégésű motor hajtotta kombinált mezőgazdasági célgép!

A konstrukció egy belsőégésű motorral szerelt őstraktor, melynek vázszerkezetére kényszerhajtott talajművelő munkaeszközt és vetőgépet építettek. Merev késekkel forgókéses dob végzi a talaj-előkészítést, vetőegysége a gép végére került felszerelésre magtakaró hengerekkel. A korabeli leírás szerint: „a traktor benzin üzemű motorral van szerelve … rendesen 4 munkahengerrel ellátott automobilszerű fölépítményűk van és járásuk gyors”.

A szántógép vázát és munkaeszközét a Resicai Gépgyár készítette. Az automobilmotort a Magyar Általános Gépgyár Rt. (azelőtt Podvinecz & Heiszler) gyártotta 1913. évi felszámolásáig.

Az erőgéppel egybeépített rotációs rendszerű talajművelő gépet főleg vetésre és azzal egy munkamenetben, talaj-előkészítésre használták. Vetés előkészítésre, és trágya aláforgatására is alkalmazták laza és középkötött talajokon.

Az üzemi tapasztalatok alapján Kőszegi 7 éven át folyamatosan fejlesztette találmányát és minden évben új konstrukcióval jelentkezett. Az 1908-as típus változatban megnövelték a munkaszélességet vetésben és talaj-előkészítésben. Plusz funkcióként alkalmassá tették stabil munkagépek lapos-szíjon történő meghajtására, így tovább szélesítették gyakorlati hasznosítási körét.

1909-ben a Mezőhegyesi Nemzetközi Szántógép Versenyen a Kőszegi-féle talajelőkészítő- és vető kombinált önjáró gépet, a szakmai zsűri munkaminőségi és gazdaságossági szempontból jelentős fejlesztésnek minősítette, termelési eredményre gyakorolt hatását kiválóra osztályozták.

Kőszegi találmányával megelőzte korát. A belsőégésű motor újszerű felhasználásával, a mezőgazdasági munkaműveletek kombinálásával alkotott újat. Abban az időszakban a mezőgazdaságban jellemzően a motorokat stabil munkavégzésre, illetve motoros szántó egységként hasznosították. Kőszegi munkássága már egy évszázada bizonyította, hogy más mezőgazdasági munkákban is használtató a belsőégésű motor, ráadásul gazdaságosan kellő teljesítmény mellett több munkamenet is összevonható.

dr. Hentz Károly
igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

agrotrend.hu / dr. Hentz Károly

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés