KőSZEGI- féle „mótoros talajművelő-gép”

A kombinált talajművelő- és vető-traktor után a gép újdonságát vegyesen fogadó szakmai közönség visszajelzései hatására új szabadalmakkal és termékkel jelentkezett Kőszegi Károly.

1909-ben szabadalmi oltalomban részesült „Rugalmas kerék”, 49901. számú, és a „Marószerszám talajmívelő gépekhez” 78279. számú szabadalom alapján, a bajai Kőszegi Gépgyár egy funkciójú, önjáró motoros rotációs talajművelő-gépet hozott forgalomba. 1910-ben a szabadalom tulajdonosa „Kőszegi K-féle szabadalmaztatott mótoros talajművelő-gép Gépgyár” néven Budapesten céget alapított és egyben az új mezőgazdasági rotációs önjáró gép gyártását és forgalmazását is megkezdte.

A vízszintes tengelyen 8 tárcsasor és tárcsasoronként 3 kapatest elforgatva, mereven került elhelyezésre. A kapahenger forgásiránya azonos volt a hajtókerekekkel, de annál nagyobb kerületi sebességű, így az előrehaladást és a kapaszkodást is jól szolgálta. Munkaszélessége 1,8 m, 3 hengeres benzin üzemű motorja 45 LE. Készült 60 LE-s változat is. Munkamélysége 18-21 cm volt „mély szántásnál”.

Az erőgéppel egybeépített rotációs rendszerű talajművelő-gépet főleg vetés előkészítésre, illetve trágya aláforgatására használták. Rendkívül jó talajminőséget produkált a nagy fordulatszámú művelőeszköz.

Kőszegi-féle talajművelő-gép hazai és nemzetközi sikerét látva, 1910-ben a Heinrich Lanz Gépgyár a szabadalmakat megvásárolta, majd tökéletesítette. A fejlesztés elsősorban az új marórendszer kialakítására irányult. Mérete, szélessége jelentősen csökkent. A kor „divatjának” megfelelő burkolattal ellátott korszerű géppé fejlődött. 1911-ben az osztrák vállalat Lanz-Kőszegi-féle rotációs szántógép néven gyártotta és forgalmazta.

A Kőszegi K-féle Gépgyár a szabadalom értékesítése után is piacon maradt termékével. 1912-ben új konstrukcióval jelentkezett és sikereket ért el. A tömeges forgalmazási igényt a budapesti gépgyár gazdasági stratégiai partnerek bevonásával tudta csak teljesíteni.

Kapaműve a gép hátsó részén került elhelyezésre, kényszer hajtással csuklós felfüggesztéssel. A kapák forgási sebessége magas volt és független a gép haladási sebességétől. A négyütemű benzinmotort négy, a gép hossztengelyére merőleges állóhengerrel szerelték. Fordulatszáma 500-550 fordulat/perc, teljesítménye 60-70 LE volt.

A gépről egy korabeli szakmai dokumentum az alábbiak szerint emlékezik meg: „A kor nemzetközi szabadalmainál sokkal elmésebb és úgy géptechnikailag, mint mezőgazdasági szempontból is jelentősebb és eredménydúsabb találmány Kőszegi Károly hazánkfiának maróekével dolgozó traktorja, amely úgy nálunk, mint külföldön teljesen méltó feltűnést keltett”.

Érdekes történelmi tény, hogy 1913-ban a Galántai szántógép bemutatón egy Kőszegi- és egy Lanz-Kőszegi gép is versenyzett.

Kőszegi őstraktora, gépcsaládja a hazai traktorgyártás méltán jelentős alkotása. A hazai gazdasági gépgyártás első nemzetközi szabadalmi és gyártási sikereit hozta. Nem ismerünk fennmaradt példányt, de így is az agrárműszaki tudásvagyon fontos részét képezi.

dr. Hentz Károly

igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum