HSCS L traktor-széria

A HSCS Rt. az 1930-as évek közepén termékkorszerűsítési programjában az új R motorcsalád bevezetésével, kerekes és lánctalpas mezőgazdasági erőgépeket is fejlesztett és hozott forgalomba.

A budapesti gyár az R traktorszéria mellett erről itt írtunk, a lánctalpas-járószerkezetek iránti keresletet kihasználva, „hernyótalpas” traktor-szériával jelentkezett 1936-ban.

Fotó: HSCS-L 30-35 traktor

A HSCS lánctalpas traktor kínálatában egy időben az L 30-36 és az L 50-55 típusok jelentek meg. Az R típusú motorok közül csak a két nagyobb teljesítményű motorja köré építettek lánctalpas erőgépet. Egyrészt a cég kínálatában volt 25 LE teljesítményű lánctalpas traktor – erről a rovat előző cikkében itt irtunk – másrészt a mezőgazdaság a nagyobb teljesítményű erőgépeket igényelte, így logikus lépés volt, hogy az R motorcsalád nagyobb motorjaira alapozva kínáltak lánctalpas traktorokat.

Az 1936-ban megjelent R 30-35 típusú kerekes traktor mellett bemutatkozott a lánctalpas változat is, L 30-35 típusnév alatt. Az R 50-55 mezőgazdasági célú alaptípust lánctalpas járószerkezettel L 50-55 típusnév alatt forgalmazták, külföldön LE ROBUSTE L 50-55 homloklemezzel jelent meg.

Az R és L traktor típusok motorikusan – a motor méretlépcsőnek megfelelően – teljesen megegyeztek. Szerkezeti kialakításában kizárólag a kerekes és lánctalpas járószerkezeti különbségek jelentek meg. A lánctalpas járószerkezetek dinamikájához igazítva a sebességváltó áttételeit módosították. A 30 LE-s R motorral szerelt lánctalpas típusnál a vonóhorog teljesítmény 18 LE-ről 24 LE-re emelkedett, míg az 50 LE-s változatnál 36 LE-ről 40 LE-re nőtt.

Fotó: HSCS L 30-35 szerkezete

A HSCS L típusú traktorok irányítása két botkormánnyal valósult meg. A lánchajtáshoz és egyben a kormányzáshoz a teljesítményt oldalanként elhelyezett lemezes dörzskapcsoló vitte át azbeszt csúszófelületi burkolással. Kanyarodáskor a csúszó lemezek összenyomását csökkentették a kormánykarral – áttételen keresztül – rugó ellenében. Ekkor megcsúsztak a tárcsák és csökkent az adott oldali láncsebesség, így a traktor erre az oldalra fordult. A kormányzás hatékonyságát javította egy-egy szalagfék, melynek működtetését a lamellás-tengelykapcsolót mozgató kormánykar továbbmozgatásával biztosította a vezető.

Fotó: SL szabadalom

Az R 50-55 STRANDARD „univerzál” szélesebb sebességtartományban működő változatának lánctalpas változatát SL 50-55 típusnéven 1939-ben mutatták be. Az L 50-55 és az SL 50-55 típus motorja megegyezett az R 50-55 típus erőforrásával. A HSCS RT 1939-ben 122.367 számon szabadalmat kapott „Lánckocsi lánctalpas szántótraktorhoz (vontatóhoz)” címen és e félmerev lánctalp szerkezet biztosította az SL 50-55 típusú traktorok jobb járóképességét. A lánctalp szerkezeti kialakításában, valamint a lánctag profiljában különbözött a L 50-55 típustól. Nőtt a típus mérete és tömege. A nyomtáv a talp-szélesség növekedése miatt 30 mm-rel, 1480 mm-re nőtt. A tengelytáv is növekedett 1840 mm-re. A legjelentősebb változás, hogy a lánctalp felfekvési felülete közel 25 %-kal 7600 cm2-re nőtt.

Fotó: HSCS SL 50-55 reklám

Az L szériából az SL 50-55 típusú traktor az 1948-as államosítás után a HOFHERR-SCHANTZ TRAKTORGYÁR NV. traktorgyártási programjában is fennmaradt, majd az 1951-ben megalakult Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) is gyártott egy szériát. A VCST háborús jóvátétel keretében feladatul kapta lánctalpas traktorok gyártását. A Szovjetunióval kötött megállapodás keretében DT típusú traktorok gyártása volt a feladat, de gyártási nehézségek miatt 1953-ban 500 db SL 50-55 traktort is gyártott, amelyek a Kínai Népköztársaságba kerültek.

dr. Hentz Károly

igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum