Drónról kijuttatható növényvédőszerek

A permetező drónok megjelenése előjelek nélkül, mondhatni váratlanul történt, ám annál nagyobb lendülettel. Gyors elterjedése jól megmutatta azt, hogy a szereplők mennyire nincsenek felkészülve erre a tevékenységre. És itt nem csak a közigazgatást értem, akinek meg kellett teremtenie a semmiből a biztonságos és egyben hatékony működést biztosító szabályrendszert, hanem a „másik oldalt” is: a gazdák és a belépő szolgáltatók sem igazán tudták (igazán még ma sem tudják), mire való és mire nem való ez a technika, továbbá a növényvédő szer gyártóknál sem állt rendelkezésre a drónhoz igazított növényvédő szer és technológia.

Mindez 2018-ban indult, az azóta eltelt 5 évben az Európai Unióban elsőként hazánkban született jogszabály a drónos növényvédelemről, és szépen kialakultak az egyéb keretek is. Mára eljutottunk oda, hogy szinte minden a rendelkezésre áll, „csak” növényvédő szerünk nincs hozzá!

Közösségi médiában (is) rendkívül sokszor lehet ezzel kapcsolatos kommenteket olvasni. Vannak, akik papírgyártásnak és pecsételésnek tartják a növényvédő szerek drónos kijuttatásra történő engedélyezését, pénzbeszedésnek és hivatali „elfoglaltság-keresésnek” titulálják. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a „hivatalnak” van éppen elég elfoglaltsága enélkül is, ez a plusz munka senkinek sem hiányzott – ha már így nézzük. Azt sem árt tudni, hogy a hatósági díjtételeket megállapító rendelet önköltségi alapon kerül megalkotásra, vagyis a legjobb esetben is nullára jön ki a matek. Nem itt kell keresni az okokat!

Forrás: pxhere.com

A növényvédő szerek engedélyezésére irányuló vizsgálatokat földi kijuttatás során vizsgálják, ez az alap. Ennek megfelelően állapítják meg a hatékony dózisokat, az előírt permetlé-mennyiséget (ami szántóföldön 250-300 liter/ha), illetve egyéb paramétereket. Tehát ismert a készítmény hatékonysága (és viselkedése) 300 liter permetlével kijuttatva, de drónok esetében a hektáronként permetlé-mennyiség mindössze 15-25 liter általában. Ez lehetne több is, a gyakran hangoztatott németországi szükséghelyzeti engedély pl. 70 liter permetlevet ír elő (igaz, az szőlőben érvényes, de erről valahogy nem szeret beszélni senki!). A nagyobb permetlé-mennyiség azonban jelentősen megdrágítaná ezt a technológiát, már jóval kevésbé lenne versenyképes. A 15-25 liter permetlé-mennyiség, 2 méteres magasságban történő kijuttatás, a rotorok által keltett légmozgás egészen más kijuttatási körülményeket jelentenek, nem lehet megfeleltetni a földi vizsgálatokat. A megoldás csak az lehet, ha – az engedélyezési vizsgálatoknak megfelelő minőségbiztosított keretek között – megvizsgálják az egyes készítmények hatékonyságát drónról kijuttatva is. Ha így is megfelelő eredményeket produkál, akkor az engedélyokiratba bele kerül a drónos kijuttatás lehetősége. Ez az eljárás gyakorlatilag megegyezik a légi kijuttatás engedélyezésével, de nagyon fontos: a légi és drónos kijuttatás nincsenek átfedésben! Az egyik az egyiknek, a másik a másiknak felel meg, nincs átjárás – a mai ismereteink szerint!

A drónos kijuttatáshoz előírt vizsgálatok menete erősen egyszerűsített az alap engedélyezési eljáráshoz viszonyítva. Nem kell minden egyes növényfajra és károsítóra elvégezni, kultúracsoportokat lehet alkotni és károsítócsoportokat, így gyorsabban el lehet végezni őket.

Az engedélyezési vizsgálatok egyébként jól bemutatják a drónos növényvédelem állapotait is. Az első engedélyokirat-kiterjesztési kérelmekhez benyújtott vizsgálatok eredményei nem voltak elfogadhatóak. Ennek sok oka volt, a lényeg, tovább kell fejleszteni, finomítani ezt a technikát, ami azóta jelentős javulást is mutat, az első megfelelő eredményű vizsgálatok már beadásra is kerültek, egy növényvédő szer engedélyokirata pedig már kiterjesztésre is került drónról történő kijuttatásra! Ez év (2023.) tavasz végére azonban megtorpanás látszik: megszűnt az a kedvezmény, hogy regisztrált növényvédelmi drónpilóta nélkül is lehetett kísérletet végezni. Elérhető már az előírt képzés minden eleme, ezzel okafogyottá vált a kedvezmény. Csakhogy előállt egy átmeneti időszak: a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásában mindösszesen 2 személy szerepelt a nyár elején, bár azóta jelentősen bővült. A képzésre van bőven jelentkező, ismereteim szerint a vizsgáztatási kapacitás jelenti a szűk keresztmetszetet. Emiatt megint csak az engedélyezések időbeni tolódásával kell számolni, ezzel együtt pedig az illegális, fekete kezelések széles körével.

• A kísérletekre pedig szükség van, ez nem is kérdés! Ismerünk olyan készítményeket, amelyek jól működnek drónról kijuttatva, de ismerünk olyanokat is, amelyek hatékonysága ilyen módon legalábbis kétséges. Feltételezések, tábla sarkán végzett próbaszórások nem fognak előre mutató lépést jelenteni. Muszáj addig végezni a vizsgálatokat, amíg megnyugtató eredmény birtokában nem leszünk.

Amíg az engedélyokirat-kiterjesztések megindulnak és kiadásra kerülnek, addig is tekintsük át az egyéb lehetőségek körét – nem lesz hosszú a felsorolás!

A kísérleti engedély alapján történő kezeléseket, szolgáltatásokat máris el lehet felejteni (kivéve a valódi kísérletek esetében). Részben a fent említett okok miatt idén kevésbé haladtak a kísérletek, másrészt soha nem volt legális az a gyakorlat sem, ahol kísérleti engedély birtokában történtek szolgáltatások, egész táblás kezelések.

Maradt tehát a szükséghelyzeti engedély. Ez azonban nem egy automatikusan megadandó engedély, sőt nagyon is körültekintést igényel az eljárás. A szükséghelyzeti engedély valamely nem várt, nem kiszámítható növényvédelmi esemény kezelésére szolgál, amikor nem áll rendelkezésre engedélyezett és hatékony védekezési eljárás. Az elmúlt években azonban – kényszerűen – az eu-s tagállami hatóságok többsége szükséghelyzetként kezelte azt az állapotot is, ahol a hatóanyag felülvizsgálatokon történt nem megfelelés miatt nem maradt engedélyezett növényvédelmi technológia. Ennek okán jelentősen megnőtt a szükséghelyzeti engedélyek száma. Ez azért jelent problémát, mert a szükséghelyzeti engedélyezési eljárás egy rendkívül leegyszerűsített és felgyorsított eljárás, amely a kellő alaposság nélkül értékeli a felhasznált készítmény hatásait. Ez a gyors és kevésbé alapos eljárás elfogadható akkor, amikor ilyenből elenyészően kevés eljárás van, hiszen szerencsére nem gyakori a „valódi,” a 1107/2009/EK rendeletnek megfelelő szükséghelyzet a növényvédelemben. Csakhogy a korábban említettek alapján nagyon sok engedély került kiadásra, ami – az EU Bizottsága és környezetvédelmi civil szervezetek szerint – aggodalomra ad okot. Ezen sokat lehetne vitatkozni, most csak a saját véleményemet írom le: a hatóanyag-kivonások miatt kiadott szükséghelyzeti engedélyek többsége már engedélyezett készítmények felhasználását jelentette olyan kultúrákban, amelyek eddig nem szerepeltek az engedélyokiratban. Ez az engedélyezés soha nem történt meg igazolható növényvédő szer maradék értékelés nélkül. Összességében szerintem az EU részéről mutatott ilyen mértékű aggodalom és ellenállás nem indokolt, de ezzel együtt is törekedni kell a teljes engedélyezési eljárás lefolytatására.

Ehhez a helyzethez pedig társul az EU légi növényvédelem-ellenessége is. Ez a tevékenység az Unió területén tiltott, és csak külön engedély alapján lehet mégis folytatni – ez egy az egyben alkalmazandó a permetező drónok növényvédelmi munkáira is!

Mindezeket azért írtam le, hogy érthetőbb legyen, miért nem igazán támogatott a légi/drónos szükséghelyzeti engedély kiadása. Természetesen vannak jogos indokok a másik oldalon is: tények igazolják a levegőből történő kijuttatás szükségességét, a kockázatok megfelelő szinten tartásának lehetőségét. Ezeket kell tartalmazni a szükséghelyzeti engedély iránti kérelem indoklásának ahhoz, hogy kedvező elbírálásra számíthassunk a hatóság részéről!

agrotrend.hu / NAK