Interjú Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével

Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke az interjúban a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetét és jövőbeli kihívásait osztja meg. Kitér a gazdálkodókat érintő problémákra, mint a termelési költségek növekedése és az éghajlatváltozás hatásai. Hangsúlyozza a mezőgazdasági támogatások és pályázatok fontosságát, amelyek segíthetnek a gazdálkodók helyzetén. A fiatal gazdák szerepe is szóba kerül.  Jakab István a jövőbeli kilátásokat és a mezőgazdaság fejlődésének szükségességét is kiemeli.

Mátrai Zoltán:Elnök úr, 2025 január közepét írjuk most, amikor beszélgetünk. Szeretnék kicsit visszatekinteni a 2024-es évre. Egy korai felmelegedéssel indult az év, utána jött egy kellemetlen száraz időszak. Eljutottunk az év közepéig, amikor ez a száraz időszak jött. Aztán jött a magyar EU-elnökség, és elértük az év vége felét, amikor új kamarai elnök lett az agrárkamara élén. Új elnök lett. Szeretném, ha ezeket a témákat egy kicsit végigbeszélnénk. Hogyan láttad te, MAGOSZ elnökeként, milyen évet zártunk 2024-ben?

Jakab István: 2024-ben meggyőződésem szerint egy közepes évet zártunk, minden nehézség ellenére. Az a meggyőződésem, hogy az ország ketté szakadt. A Dunától keletre gyenge termés eredmények voltak, még a kalászos gabona úgy-ahogy elment, de a többi növény esetében komoly kieséseket éreztünk. Nyugaton viszont lényegesen jobb hozamot értek el, így azt kompenzálta. De az, hogy alig haladta meg az 5 és fél tonnát az egy hektárra jutó kukorica hozam, jelzi, hogy óriási gondok vannak ezen a területen. Ezek meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait.

Ha lehet, ezt a kört azzal zárnám, hogy igen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell. Az egyik pillanatról a másikra nem megy. Itt egyetlen lehetőségünk van: komplexen végiggondolni ezt a kérdést, a területi adottságainkhoz alkalmazkodva, a felszíni vizek visszatartásának lehetőségét megkeresve. Meg kell oldanunk a vizek tározását, de szükséges teljesen új szemlélettel közelíteni a talajműveléshez. Nem fehér vagy fekete, hanem van, ahol lehet, és van, amikor lehet. Tehát a forgatás nélküli talajművelést nem lehet már megkerülni, nem lehet odázni. De ez nem azt jelenti, hogy mindenhol, minden területen és minden évben forgatás nélkül kell művelni a talajokat. Ez az egyik rész. A másik, ami nagyon fontos a klímaváltozásnál: a megfelelő növényfajok. Tehát új növényfajok köztermesztésbe vonása és gondolok például a cirokra, amit szélesebb körben lehetne termeszteni szárazságtűrő növényként. De arra is gondolok, hogy az adott növényfajták esetében a nemesítő munka olyan irányba haladjon, ahol főleg a szárazságtűrő fajtákkal tudunk együtt dolgozni, úgy hogy a hozamokat megtartsuk. Na, ez az egyik része. Tehát itt voltak gondjaink. A másik, ami az állattenyésztés tekintetében, azt gondolom, hogy egy elfogadható évet zártunk, kivéve és amivel szenvedünk ma is a különböző járványok. Itt részletek nélkül szívem szerint belemennék a részletekbe, de csak annyit mondanék, hogy a vonulómadarakat megállítani nem lehet, de gyéríteni igen. Itt a környezetvédők, az állatvédők, a madárvédők tekintetében kell a termelőknek egyfajta konszenzust kialakítani. Nem biztos, hogy olyan mértékig kell a természetbe beavatkozni, mint amilyen mértékig ők beavatkoznak. Azzal, hogy még csak gyéríteni sem lehet egyes madárfajokat. Így aztán nincs például csemegeszőlő termesztés, mert a seregély védett madár csak éppen 10 hektár szőlőt letakarít néhány óra alatt. Nem lehet gyéríteni a szarvasállományt olyan mértékig, ahogy kellene a nagyvadállományt. Akkor így mondom, hogy 200 hektárt le tudnak takarítani egy éjszaka. Tehát itt egy a gazdák és a különböző szervezetek, civil szervezetek között egy korrekt, tisztességes párbeszédre van szükség és mindezt úgy, annak érdekében, hogy természetesen a minőséget tudjuk javítani.

Van még egy, ami nagyon fontos, és nem csak a gazdák védelmében mondom ezt, hanem a gazdák szempontjából akár elmarasztalóan is. A szabályokat be kell tartani. Tehát, amikor állattartó telepeket létesítek, vagy éppen legelőn nevelek libát vagy kacsát, akkor oda kell figyelnem, hogy közben a szomszédomban egy hatalmas termelőüzem működik és lehet, hogy én azzal a néhány fóliasátrammal annak az üzemnek a termelését teljes mértékig veszélyeztetem. Tehát ezek nagyon izgalmas kérdések, végig kell gondolni. Ez a párbeszéd megkezdődött.

Visszatérve még egy pillanatra a vízgazdálkodáshoz, megalakult a tárcaközi bizottság, a munka zajlik. Tehát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a MAGOSZ tagja a tárcaközi bizottságnak. Érdemi munka zajlik, azt gondolom, hogy az érintett tárcák bevonásával, Agrár-, Energiaügyi és Területfejlesztési Minisztérium képviselteti magát a bizottságban. Érdemi döntéseket tudunk hozni úgy, ami már a kormányasztalára kerül egységes javaslatként.

Nos, visszatérve még, azt gondolom, hogy a termelés kapcsán komoly veszteségeket szenvedtünk el az ukrajnai háború miatt. Még az elmúlt esztendőben is. Ezt az egész ügyet a magyar kormány kezelte. Ez így rendben van. A határ zárva van, csak átmenő forgalom van, az árut csak átengedjük az országon, de Európai Uniós tagok vagyunk, így az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlása biztosított. Hát nem Magyarországra érkezik közvetlenül, hanem egy kis kerülővel, ugyanúgy behozzák vagy megpróbálják behozni. Itt a hatóságaink dolgoztak eddig is. Azt gondolom, hogy nagyon intenzíven kell majd dolgoznunk azon, hogy az elkövetkező időszakban folyamatos és rendszeres ellenőrzés legyen az ide bekerülő áruknak. Nem lehet kitiltani, nem akarja senki, de mint ahogy a termőföld esetében a földpiac szabályozásánál meg tudtuk oldani azt, hogy olyan szabályokat alakítottunk ki, ahol komoly erőfeszítésbe telik egy régi tagállambéli vagy más tagállambéli gazdálkodónak, hogy Magyarországon földet vásároljon, mert mégiscsak mi vagyunk itthon.

Azt gondolom, ha az Európai Unióban alapértéknek számít a minőség, az ember egészségének védelme, akkor ennek érdekében az ide beáramló termékeket is érdemben meg kell vizsgálni. Ha már itt tartunk, ami nagyon nagy veszteséget okozott a gazdáknak, hatalmas hírverés volt, hogy fuzáriumos a kukorica, tehát a toxinos a kukorica és a fuzárium toxin nagyon veszélyes. Ez így igaz. Itt a gazdának is van teendője, mert ha tudjuk, hogy ilyen az időjárás, akkor védekezni kell, és megvan a védekezés lehetősége, megvan hozzá a tudás és az eszközeink. Azonban az, ahogy az átvétel történt, például a kukorica esetében, főleg a nagy feldolgozók esetében, ez elfogadhatatlan. Ez így hosszú távon nem működhet. Úgyhogy most még ezen a tavaszon a teljes értékesítéssel összefüggésben a teljes rendszert úgy kell alakítanunk, hogy a mintavétel módja, annak a mintának az elhelyezése, tehát minta, ellenminta, a vizsgálat és a vizsgálat lehetősége. Onnan kiindulva, hogy milyen szerződésnek kell megfelelni, mik legyenek a szerződés kötelező elemei. Nem azt akarjuk megmondani, hogy milyen ár legyen beírva, hanem azt, hogy mik a szerződés kötelező elemei, hogy garancia legyen a gazdának és garancia legyen a vásárlónak is. Ezt szabályozni kell, mert a trükközés nagyon zajlik, és nyilvánvaló, hogy az erőfölénnyel nagyon sokan visszaélnek. Nem a gazdák, hanem azok, akik a gazdákkal szemben állnak.

Mátrai Zoltán: Ez egy fontos dolog, hogy a gazda biztonsága meglegyen. Ez kétségtelen. Egy picit visszatérnék a gabona után az állattenyésztésre. Egy állattenyésztő, tanultan állattenyésztő ember vagy, gyakoroltad is ezt. Az a hír jár, hogy Németországban például gyakorlatilag az állattenyésztés kezd összeomlani, zuhan az állatlétszám. Lehet, hogy Magyarország vesz át belőle, tehát hogy lehet, hogy az itteni állattartási szabályok még lehetővé teszik azt, hogy picit fölspanoljuk az állattartást, mondjuk a német gazdasághoz képest.

Jakab István: Meg kell mondani őszintén, hogy Magyarországon nagyon komoly átalakuláson ment át az állattenyésztés. A falvakból, a házakból, tehát az úgynevezett ház körüli háztáji állattartás már szinte minimálisra csökkent, nagyon kevés. Már korszerű, hatékony, magas színvonalon működő üzemeink vannak. Ha az őshonos állatot tartó gazdákról beszélünk, ők is jelentősebb állományt tartanak, komoly technológiai megoldásokat alkalmaznak, tehát tervezetten, megfelelő genetikai program mentén haladva tudnak termelni. Nos, versenyképes a magyar állattenyésztés, ezt ki kell mondani, minden körülmények között, legyen az szarvasmarha, sertés, baromfi, juh. Ott nagyon komoly feladataink vannak. Azt gondolom, hogy a juhtenyésztő szervezeteknek végig kell gondolni a saját helyzetüket is és érdemi párbeszédet kell folytatni a gazdákkal. Ha így tesznek, talán egy kicsit jobb, előnyösebb helyzetbe kerülünk és ez minden területen így van.

Tehát nekem az a meggyőződésem, nem kritikát fogalmazva meg, hogy az állatot tartó és tenyésztő gazdáknak kell megfelelő létszámmal és reprezentációval kell bírniuk a tenyésztő szervezetek vezetésében is. Elsősorban a kereskedelemben otthonosan mozgó emberek irányítják ezeket a szervezeteket. Én meg azt gondolom, hogy a tenyésztőknek ott kell, hogy legyen a helyük, hiszen ők azok, akik nap mint nap ezt az egész folyamatot szakmailag megélik, irányítják és az ő precíz munkájuknak köszönhető, hogy a kereskedő jó minőségű és kiváló árúval tudjon megjelenni a piacon. Ezt a kölcsönösen előnyös helyzetet kell előállítani. Azt hiszem, erre képesek vagyunk.

Mátrai Zoltán: 2024 szólt még egy Európai Uniós és egy hazai választásról is. Nem a választás eredményét szeretném itt megbeszélni veled, hanem azt, hogy ugye a vidéken újra alakultak az önkormányzatok. Mennyire élik meg a vidéki önkormányzatok a vidéki embereknek, a vidéki gazdálkodó embereknek a problémáját? Azért kérdezem, mert sok településen valamiért azt gondolják, hogy az ott élő gazdálkodó ember az ellensége a világnak. Nem tudom, te ,hogy látod ezt, én szeretném, ha erről beszélnénk pár szót, mert én nem így gondolnám.

Jakab István: Az a meggyőződésem, hogy az önkormányzatoknak kellene inkább együttműködniük a gazdákkal. Természetesen, én inkább azokat az önkormányzatokat ismerem jobban, ahol a gazdákkal együttműködés van, és ahol vannak szervezeteink. De nem tagadom, hogy vannak olyan önkormányzatok is, amelyek nem így gondolkodnak.

Az a meggyőződésem, hogy az a polgármester és az a testület, aki komolyan veszi, hogy a település fejlődjön, ők odafigyelnek a gazdákra és együttműködnek velük. Lehetőség szerint akár a gazdák által előállított termékeket meg is vásárolják és az ellátási láncba bekapcsolják. Legyen ez tejtermelő gazdaság, tej, vagy ha van vágóhíd, akkor az alapanyagot a gazdák biztosítják. Tehát fantasztikus lehetőség van arra, hogy a helyben megtermelt áru, mint egészséges élelmiszer, a helyi polgárok asztalára kerüljön. Sőt, az iskolákba, a gyerekek asztalára is eljuthat.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy természetesen vannak olyan önkormányzatok is, akik úgy gondolják, hogy a gazdák nekik csak terhet jelentenek. Csak problémát okoznak, mert a gazdák követelik a mezőőrszolgálatot, meg a rendet a határba, meg a dűlőutak rendbetételét és sorolhatnám. Pedig a gazdák adót fizetnek, ők adófizető polgárok. Azt gondolom, hogy ha együttműködés van, az az egészséges megoldás. És nagyon sok gazdatársunk ül ma már a polgármesteri székben. Sok olyan gazdatársunk van, aki a testületekben dolgozik, és ott, ahol ezt a harmonikus együttműködést ki tudják alakítani, ott nincs gond.

De van nagyon sok jó példa is. Ha gond van, nagyon szívesen állunk azok rendelkezésére, akiknek segítségre van szükségük. A módszertan ismert, szívesen átadjuk a tapasztalatokat.

Mátrai Zoltán: Köszönöm, hogy olvasni, illetve hallani is fogják ezt a segítségfelajánlást a gazdatársak, akik szükségesnek tartják majd élni fognak vele.

Győrffy elnök úr lemondása után új kamarai elnök került az elnöki székbe, Papp Zsolt személyében. Nemrég vele is készítettünk egy interjút ebben az irodában. A MAGOSZ, amely a kamarai választásokon fölényesen nyert, nyilvánvalóan az elnök és az elnöki feladatok delegálásában komoly szerepet kap. Elnök úrtól mit vársz, az új elnöktől? Mit vársz a kamara új felállásától? Ha szabad ilyet mondani, egy új elnök új felállást is jelent az agrárkamarában.

Jakab István: Az új elnök, amikor a székfoglaló beszédét elmondta, három szót emelt ki. Nyilván, én ezt a három szót emelem ki az elmondottakból: az egyik az alázat, a másik a szolgálat, a harmadik pedig a szakmaiság. Azt gondolom, hogy elnök úr mindhárom értéket komolyan tartja. Nagyon kemény időszakban vette át a kamara vezetését, hatalmas nyomás alatt van Magyarország, és hatalmas nyomás alatt vagyunk Brüsszel részéről is. Nyilván, ez megfeszített munkát igényel, de tudomásul kell venni, hogy ebben a helyzetben csak egy erősen összefogott, szakmailag erős csapattal lehet sikeresen szolgálni a magyar gazdákat.

Óriási dolog, hogy még Győrffy elnök úr időszakában sikerült megoldani, hogy a falugazdászok szaktanácsadók is legyenek. Nagy dolog az is, hogy a kamarában egyre inkább a professzionális munka kerül előtérbe. Nyilvánvaló, hogy a változások, amelyek ma zajlanak, ezt igazolják. Az a meggyőződésem, hogy az új változtatással, hogy egy új alelnököt kapott a kamara, aki az Európai Unió stratégiáért és a külügyekért is felel, Cseh Tibor személyében, ez azt jelenti, hogy a nagyobb gazdaságokat üzemeltető, vagy éppen az élelmiszeriparral foglalkozó kamarai tagoknak, illetve a nagykereskedelemmel foglalkozó tagoknak a külkapcsolatok révén biztos vagyok benne, hogy sok olyan lehetőséget fel tudunk tárni, amiből ők később, nyilván az információk alapján, tudnak partnereket szerezni, akár üzleteket kötni. Ez is a feladata a kamarának. Azt gondolom, hogy ezen a területen Cseh Tibor elvégzi majd a munkát.

Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy az EU stratégia magasszintű képviselete minden uniós testületben a kamara részéről fontos szerepet kap. Gondolok itt a V4-ekre, az Európai Unió Éedekképviseleti Szövetségére és az Európai Uniós Érdekképviseletek által létrehozott brüsszeli szövetségre, amely korábban a bizottság előszobája volt a különböző szakmai döntéseket megelőzően.

Nos, ebben a szervezetben is hatékonyabban és keményebben ott kell lenni, és a napi információkat folyamatosan közvetíteni a gazdák felé. Az Európai Unió egy nagyon durva lépést tett, amikor elfogadta a „Stratégiai Párbeszéd” nevű dokumentumot. Nyilván ezt már a 27 agrárminiszter egységesen elutasította. Azt gondolom, hogy ez a gazdák ellen hat vagy hatna, itt még nagyon sok munka van hátra, mert sajnos Kopakodzseka ezt a dokumentumot aláírta, elfogadta. Most, amikor a kritikákat megfogalmaztuk, jelezték, hogy majd ők csinálnak egy újat, de ez vicc. Nem. Határozottan vissza kell utasítani ezt a dokumentumot a leghatározottabban és nem járulunk hozzá, hogy a területalapú támogatások átalakításra kerüljenek, úgymond megvonásra. Az átalakítás megvonás, ráadásul úgy, hogy jogállamisági feltételekhez kötik, de a jogállamisági feltételek megléte attól függ, hogy az ultraliberális bizottság hogyan ítél meg egy-egy tagállamot, hogy akarja-e büntetni, vagy sem, mert ha nem hódol be neki, akkor büntet. Nos, ezt nem tudjuk elfogadni. Pontosan ezért nagyon kemény kiállásra van szükség. Az uniós stratégia a következő időszakra vonatkozó KAP reformjának hatásait most kell megfigyelni, most kell érzékelni azt, hogy egyetlen olyan lépés se történjen, ami a gazdák ellen hat.

Mátrai Zoltán: Ez a célt szolgálta az agrárpetíció is, amit a Kamara, a MAGOSZ és az Agrárminisztérium mindenki nyomott, hogy meglegyen.

Jakab István: Még zajlik az agrárpetíció aláírása, és amikor indokolt lesz, akkor Brüsszelben a szükséges lépéseket megtesszük. Zajlanak az egyeztetések a V4-kel, az agrárpetícióhoz csatlakoztak a határon túli magyar gazdatársaink is, tehát egy erős összefogás van. Hozzáteszem, nem csak a gazdatársaink, hanem a határon túli magyar honfitársaink is, ugyanis ez nem csak a gazdák ügye, hanem valamennyi polgár ügye. Ugyanis ebben a stratégiai párbeszédben, a támogatásokon túl, olyan őrültségeket fogalmaztak meg, hogy át kell térni az embereknek a növényi alapú táplálkozásra, hogy az állatok szennyezik a környezetet, ezért az állati fehérjék fogyasztását vissza kell venni, sőt, át kell állni a különböző mesterséges környezetben történő biomasszákra, ami húshelyettesítő biomasszák előállítására irányul. Ennek nem tudjuk, hogy milyen szörnyű következményei lehetnek, milyen hatást gyakorolnak az egészségre. Tehát ezt az őrültséget le kell állítani, be kell fejezni.

Mátrai Zoltán: Egy picit térjünk rá a jövőre, de még mielőtt a 2025-ös évről beszélnénk, a 25-ös évet rögtön azzal kezdtük, hogy a Nemzet Gazdásza címet itt, a parlament egyik leggyönyörűbb termében, a Vadászteremben átadtuk. Példaképek kapták ezt a címet, az egyik főszónok a házelnök mellett te voltál, elnök úr. Hogyan látod a mi Nemzet Gazdászaink szerepét? Most már hatan vannak, és a te javaslatod volt, hogy a határon túlról is legyenek Nemzet Gazdászok. Ugye most már kettő van, Felvidékről Juhász Pista bácsi és Bata Erzsébet Vajdaságból. Hogy látod az ő szerepüket a hazai mezőgazdaságban?

Jakab István: Hatalmas öröm, hadd kezdjem távolabbról: hatalmas öröm, hogy Románia és Bulgária Schengen belülre került és így közvetlenül, megállás nélkül tudunk egymáshoz ellátogatni. Az, hogy közvetlenül tudunk nemcsak baráti, nemcsak személyes kapcsolatokat, hanem gazdasági kapcsolatokat is létesíteni a határon túli magyarsággal, biztosítja, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdák egysége, a magyarság egysége és a magyar gazdák szoros együttműködése feltételei adottak. Ők is ennek a nemzetnek a részei. Nagyon szívet melengető érzés volt hallgatni most is a Vajdaságból érkező kolléganőt. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy van Nemzet Gazdásza. Miért? Azért, mert ha van a Nemzet Színésze, ha van a Nemzet Sportolója, akkor miért ne lehetne egy olyan gazdász, vagy miért ne kerülhetnének a gazdászok erre a szintre? Hiszen ők a nemzet egyik erős pillérei, akikre méltán voltunk századokon keresztül és remélem, hogy vagyunk is, még leszünk is századokon át büszkék, az egyik pillére a nemzetnek.

Nos, pontosan ezért kellenek azok a gazdák, akik elől mennek, akik a legkorszerűbb dolgokat hozzák a gazdálkodásukba, akik a legkorszerűbb üzemeket építik ki, akik a legjobb kapcsolatokat alakítják ki, azért, hogy az agrárpiac is működjön, akik a legjobb innovációkat valósítják meg. Kellenek azok a gazdák, akik nemcsak a saját gazdaságukat nézik, hanem törődnek, foglalkoznak a társaikkal, akik a közéletben is szerepet vállalnak, hisz így tudunk egy szerves egységgé válni nemzeti szinten, országos szinten is. Már a nemzet az országos politikába is bekapcsolódik, mert az agrárpolitika akkor működik jól, ha az a gazdák élethelyzetéhez igazodva, a gazdák élethelyzetéből kiindulva olyan kereteket biztosít, ahol egy egészséges egyensúly fenntartható. Ezáltal a gazda is boldogul, természetesen fegyelmezetten, szervezetten és így tud a partnereivel is tökéletesen együttműködni, anélkül, hogy ők hátrányos helyzetbe kerülnének a gazdasági erőfölény miatt, amit esetleg a velük szemben állók birtokolnak.

Mátrai Zoltán: Egy picit tovább lépve: nemcsak arra vagyok kíváncsi, hogy mit várunk az idei évtől, hanem arra, hogy házelnökként, a MAGOSZ elnökeként, sokat látott emberként (ha már szabad ezt még fokozni) hogyan látod a magyar gazdatársadalmat? Mondjuk, ha 2030-at írnánk, a te látásodban hogyan fog kinézni a magyar gazdatársadalom?

Jakab István: Ma egy nagyon csodálatos nap van: beiktatják hivatalába az Egyesült Államok elnökét, Donald Trump elnök urat. Azt gondolom, hogy Európa politikai arculata és kiemelten a gazdaságpolitikája, ezen belül az agrárpolitika, alapvetően változni fog. Azt gondolom, hogy azt a szerepet, amit eddig nekünk szántak, az jelentős mértékben változni fog. Ugyanis amiről az előbb beszéltünk, hogy milyen „Stratégiai Párbeszéd” nevű anyagot készítettek el, hogyan akarták az európai gazdákat úgymond tönkretenni és egy skanzenbe szorítani, mert majd gondolják ők, hogy az Ukrajna- és orosz-ukrán háború befejeztével, meg addig is, az Ukrajnában megtermelt árukkal el tudják látni Európát. Hiszen 157 millió hektár az Unió területe, és 41 millió, egyesek szerint 43 millió hektár termőfölddel rendelkezik Ukrajna, kiváló termőfölddel.

Nos, ez azért izgalmas, mert megváltozik a helyzet, meg kell, hogy változzon a helyzet, törvényszerűen. Európa nem engedheti meg magának, ahol most tartunk, ezen változtatni kell. Éppen ezért én úgy érzem, hogy a fejlődés újabb szakaszába lépünk. Úgy érzem, hogy azok a nyomás alóli terhek fokozatosan felszabadulunk. Megérkeznek azok a források is, amelyek feltétlen szükségesek ahhoz, hogy mezőgazdaság szempontjából is a nagy vízügyi infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat megvalósítsuk és innentől kezdve az előbb említett, más egyéb szakmai technológiai fejlődés alapján új egy lendületet kap az ágazat. Teljesen új viszonyok között, új körülmények között termelhetünk, dolgozhatunk. Amit én látok ma, és ha valaki kíváncsi az én víziómra, 2030-ra: nem biztos, hogy megvalósul, de a múlt évben nyitottam meg egy mezőgazdasági kiállítást Csengtuban, Kínában. Ott már bemutatásra kerültek az elektromos meghajtású traktorok. Az én vízióm az, hogy a gazdák gazdasági épületeinek tetején ott vannak az áramtermelő panelek. Az én vízióm az, hogy a helyben megtermelt áramot tudjuk tárolni, felhasználni, ezzel az árammal tudjuk fűteni, hűteni az istállókat, működtetni a terményszárítókat, és ha nem öt-tíz éven belül, meggyőződésem, hogy az elektromos meghajtású traktorok lesznek a mezőgazdaságban. Innentől kezdve egy egészen más költségszerkezet kezd majd kialakulni. Arról nem is beszélve, hogy ma már megoldottá vált, hogy a gazda épületein elhelyezett napelemekkel vagy napelemek által előállított elektromos energiával működtetik az öntöző berendezéseket. Tehát valahol ebbe az irányba kell menni. Természetesen a precíziós eszközök teljes eszköztárát alkalmazni kell. A tudás megvan hozzá, a precíziós mérnökképzés zajlik már több mint 10 éve Magyarországon, tehát Európában is elől járunk, odafigyelnek ránk. És reményeink szerint az Európai Unióban egy erős politikai változás lesz, ahol ismételten az ember (ha egy kicsit közelebb hozzuk) a gazda is embernek számít majd és nem a gazda háta mögött, hanem a gazda nélkül döntenek az ő sorsáról. Hanem egy egészséges párbeszédet folytatva a gazdákkal.

Mátrai Zoltán: Ezt képviseli a MAGOSZ is jelenleg. Úgyhogy reméljük, hogy 2030-ban is.

Jakab István: A mi álláspontunk nem változott, rólunk, nélkülünk döntés ne szülessen! Ezt 2005-ben mondtuk ki, 2005-ben és azóta is azt gondolom, hogy ezt tartottuk és tartjuk. 2005-ben azt mondtuk, hogy a magyar gazda felemelte a fejét, kiegyenesítette a gerincét és kimondta, hogy nélküle róla döntés ne születhessen. Azt gondolom, hogy 2005 óta ezt a szót, hogy gazda, tisztelettel és elismeréssel mondja ki minden magyar polgár.

Mátrai Zoltán: Pont 20 éve volt az a traktoros tüntetés, ami itt a mostani irodától nem messze, a Kossuth téren zajlott. 20 éve egy ötöd évszázada, volt amit akkor megfogalmaztatok. Azon túl, hogy a gazda nélkül ne lehessen döntést hozni, amit akkor megfogalmaztatok, egy csomó gondolat volt bennetek és egy csomó eredménye lett ennek. Akkor közvetlenül, most milyen hatása van a mai gazdatársadalomra, mit érzünk gazdálkodóként? Nekem otthon gazdálkodóként mi az, amit éreznem kell? Ami annak a 20 évvel ezelőtti eseménynek a hozománya.

Jakab István: Hát, hosszú lenne a sor, de a termőföld magyar kézben való megtartása változatlanul. Hosszú lenne elmondani, hogy hány törvénymódosítás, jogszabály módosítás történt, gondoljunk csak bele, egész azzal bezárólag, hogy a területi agrárgazdasági bizottságok, megyei kamara javaslata nélkül döntése nélkül nem lehet végleges döntést hozni egy-egy adásvételről vagy egy-egy földhasználatról, bérlet tekintetében sem. Tehát innentől kezdve, ha elindulunk, ha megnézzük, hogy az őstermelői adózás tekintetében milyen változás következett be, valaki végiggondolja, hogy 120 millió forintig nem kell adót fizetni, ha végiggondolja azt, hogy az Európai Unióban kezd elöregedni a gazdatársadalom, Magyarországon ma már törvény és most már végrehajtási rendelet is, a részleteket is a gazdák elé tárta, amit együtt dolgoztunk ki a gazdákkal összefogva. Hogy a gazdaságátadás rendszerén keresztül, milyen támogatást kap az aki átadja a gazdaságot és milyen támogatást kap az aki átveszi és, hogy ezt az egészet egy egyszerűsített eljárás keretében illetékmentesen meg lehet oldani,tehát ezek azok a folyamatok, melyek nem egyik napról a másikra születtek meg, egy ilyen változás  több mint két éves munkát vett igénybe. Rengeteg embert megkérdeztünk, megkérdeztek a kollégák, a szakértők, hogy hogyan lehet ezt úgy, hogy valóban boldoguljon mindenki és ez a folyamat valahol természetes úton menjen végbe, hogy az emberek érezzék azt, hogy ez értük szól és, hogy gyakorlatilag a fiatalokat helyzetbe kell hozni. Igen, a fiatalokra odafigyelünk, MAGOSZ-on belül is odafigyelünk, hiszen az Ifjú gazda tagozatunk nagyon jelentős eredményeket ért el, a gazdaasszony tagozatunk is nagyon jelentős eredményeket ért el és igen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelölőszervezeteként azt gondolom, hogy elvégeztük azt a munkát, amit vállaltunk, ami az emberek érdekében zajlik.

Mátrai Zoltán:  Ha itt megjelenne egy ilyen mindent jóváhagyó tündér, mit mondanál neki, mit kérnél tőle? Mi az, ami a közeli jövőben egy szükséges, jó dolog lenne, ami a kívánságod? Nyilván, dolgoztok rajta, mert nem egy tündér fogja ezt végrehajtani, hanem ti. Mi lenne az a 1,2,3 fontos dolog, amire azt mondanád, hogy ez most a közeljövőben meg kell valósuljon?

Jakab István: Egy patrióta irányítású Európai Bizottság, patrióta irányítás alatt lévő Európai Parlament és végre visszatérni a normalitás talajára, az adottságainkhoz igazodó erőforrások maximális kihasználása, méghozzá úgy, hogy olyan környezetvédelem legyen, ahol a korszerű eszközök alkalmazásával, a korszerű fajták termesztésbe vonásával, az adottságok maximális kihasználásával, kevésbé szennyezzük a környezetet. Úgy termeljünk, hogy közben a hozamok emelkedjenek vagy legalábbis szinten legyenek és minőségi árut tudjunk előállítani.

Mátrai Zoltán: Milyen feladatot látsz, ami előttetek van idén? MAGOSZ, Agrárkamara ügyileg, konkrétan?

Jakab István: Mondjuk a 2025-ös évben, ez a stratégiai párbeszéd nevű anyag. Ez most úgy néz ki, hogy a 27 tagállam agrárminisztere elutasította, nyilván a petíciónk benyújtásra került, csak itt most már egy erős európai gazdaösszefogás keretében akarunk mi elől menni ezzel az üggyel. Azt gondolom, hogy nekünk nincs más lehetőségünk, mint az, hogy egy szoros egységben, egymást támogatva, egymást erősítve, a legkorszerűbb tudás felhasználásával sikerre vigyük az ágazati ügyeket. Óriási diplomáciai bravúr kell hozzá, hogy meggyőzzük vagy együtt tudjunk működni az Európai Unió gazdaszervezeteivel. Nagyon eltérőek az álláspontok, radikálisan eltérnek egyes szervezetek esetében. Mi megpróbáljuk, ezt kellő higgadtsággal, nyugalommal megoldani ezt a problémát.

agrotrend.hu