Nyerstej árak és importnövekedés: aggasztó trendek a tejpiacon

Itthon stagnált, az exportpiacokon pedig közel tizedével emelkedett a nyerstej felvásárlási ára. Aggasztó, hogy minden tejtermék-kategóriában nőtt az import, miközben az UHT-tej fogyasztói ára egyik hónapról a másikra közel 25 százalékkal emelkedett.

Miközben itthon a nyerstej felvásárlása 2024 júliusában az előző havi mennyiségtől 4 százalékkal, a 2023. júliusitól pedig 1 százalékkal maradt el, az EU-ban – a rendelkezésre álló legfrissebb, júniusi adatok szerint – éves alapon 0,6 százalékos az emelkedés. Ha az első fél évet nézzük, az idei felvásárlás 1 százalékkal haladja meg a 2023 első hat hónapjában mért értéket. Idén június végéig 17 uniós tagállamban nőtt a felvásárolt tej mennyisége. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács piaci összefoglalójából kiderül, hogy a nagy tejtermelő országok közül Németországban 0,2, Franciaországban 1,4, Olaszországban 2, Lengyelországban 5 százalékkal több, míg Hollandiában 1,4 százalékkal kevesebb tejet vettek át a felvásárlók. A legnagyobb 7,5 százalékos növekedés Észtországban, a legnagyobb csökkenés pedig Írországban volt, ahol 5,3 százalékkal esett vissza a felvásárolt tej mennyisége.

Forrás: pixabay.com

A belföldi ár felvásárlási stagnálása mellett különösen feltűnő, hogy a nyerstej kiviteli ára egy hónap alatt 9 százalékkal emelkedett júliusban, és 178,49 forint volt egy kilogrammra vetítve. Ez ugyancsak 9 százalékkal magasabb annál az árnál, amit a hazai feldolgozóknak értékesítő tejtermelők kapnak, az egy évvel korábbi exportárhoz képest pedig 21 százalékos a növekedés. Ennek ellenére – és annak ellenére is, hogy a felvásárolt tejmennyiség is csökkent 1 százalékkal – a nyerstej kiszállítása idén júliusban 8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Így júliusban az itthon megtermelt tej 11,2 százalékát vitték ki tartályokban külföldi feldolgozóknak.

Nyerstej ki, feldolgozott import be

A fogyasztók számára izgalmasabb kérdés a tej és tejtermékek külkereskedelme, különösen az import, amely az árakra is hat. Idén az első öt hónapban értékben a behozatal és a kivitel is egyaránt 7 százalékkal növekedett, eggyel hátrébb lépve, 2022-höz viszonyítva viszont már már nagy a különbség: az export 7 százalékkal alacsonyabb, az import pedig 21 százalékkal magasabb most. A tej és tejtermékek külkereskedelmi egyenlege továbbra is negatív, ahogy 2023-ban, úgy idén is 7 százalékkal nagyobb értékben importáltunk tejterméket, mint amennyit exportáltunk.

Aggasztó lehet, hogy a mennyiségi adatok alapján az első öt hónapban valamennyi vizsgált tejtermék importja emelkedett: a fogyasztói tejnél 4, a savanyított tejtermékeknél 10, a sajt és túró kategóriában 6 százalékkal több termék érkezett Magyarországra, mint előző év azonos időszakában. Az egyes termékkategóriák főbb exportőrei közötti sorrend egyedül a fogyasztói tejnél változott, ahol az eddig második helyezett Szlovákia jelentős mértékben növelte behozatalát, miközben a cseh import megfeleződött. A szlovák behozatal növekedése sokakban felidézheti az öt évvel ezelőtti, termelői tiltakozásokat kiváltó helyzetet, amikor a Penny Market kínált a piacinál jóval alacsonyabb áron UHT-tejet. A savanyított tejterméknél a két fő exportőr stabilan növelte behozatalát, a kategória importjának 63 százaléka ezen országokból érkezik. A sajt és túró kategóriában 56 százalékkal továbbra is magasan Németországé az első hely.

Mindez azt jelenti, hogy a 2022. évre jellemző pozitív exportszerkezet 2023-ban megváltozott: a magasabb feldolgozottságú termékek kivitele nagy mértékben csökkent, míg a nyerstejexport emelkedett. Ez újfent rávilágít a magyar mezőgazdaság rákfenéjére: sokszor a kivitt alapanyag kerül vissza Magyarországra magasan feldolgozott formában, több profitot termelve a külföldi feldolgozóknak.

Ezt tette szóvá a Tej Világnapja alkalmából tartott rendezvényen még a nyár elején Koller Attila, a terméktanács feldolgozói társelnöke, mondván, hogy óriási mennyiség az évi 300 millió liter nyers tej, amit itthon termelnek meg, de feldolgozatlan formában megy exportra ahelyett, hogy itt keletkezne belőle magasabb hozzáadott értékű termék, itt adna munkát a feldolgozóknak, és itt keletkezne utána adóbevétel. Probléma az is, hogy sok terméknél 60 százalék, vagy – mint a joghurtnál – annál is magasabb az importtermékek aránya. Itt hangsúlyos kérdés a trappista, amelyik „onnan jön, ahol ezt a kategóriát nem is ismerik, hanem edami és gouda sajtok átnevezésével foglalják el a piacot” – mondta akkor.

A tejpiacon most abban bíznak, hogy az élelmiszeripari fejlesztési pályázatokkal sikerül itthon is a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának feltételeit megteremteni, és abban is, hogy ehhez a most hiányzó termékfejlesztések is megfelelő alapot teremtenek majd.

De mi történt az UHT-tejjel?

Addig viszont a sok negatívum mellett egy-egy reményt keltő adatba kénytelenek kapaszkodni a tejpiacon. Ilyen például, hogy az év első öt hónapjában a sajt és túró kategóriában a tej- és tejtermékimportra most jellemző tendencia megfordulni látszik: a magyar export mindösszesen 14 százalékkal nőtt, az első számú célpiac, Olaszország felé a teljes export közel harmadát vette fel. A savanyított tejtermékek exportja ezzel szemben 2023 után 2024-ben is tovább csökken. Románia a teljes export 81 százalékát lefedi, így a kategória 16 százalékos exportcsökkenéséért szinte egymaga felelős.

Az Agrárközgazdasági Intézet arról számolt be, hogy idén júliusban az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tej és az adagolt vaj feldolgozói értékesítési ára egyaránt 1 százalékkal nőtt, míg

• a tejfölé 1,
• a trappista sajté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT-tejé 2-2,
• a gyümölcsös joghurté 3 százalékkal csökkent.

A trappista sajt 2, a 2,8 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tej 1 százalékkal drágult a boltokban, míg az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tej és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl 1-1, a 12 százalék zsírtartalmú tejföl és a gyümölcsös joghurt 2-2, az adagolt vaj pedig 9 százalékkal lett olcsóbb júniushoz képest.