Hazai krumpli, nagyobb önellátás: célkeresztben az import kiváltása

Az Agrárminisztérium (AM) stratégiai célja, hogy Magyarország önellátóvá váljon burgonyából – mondta az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács által rendezett konferencián Hubai Imre, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára. Jelenleg a belföldi fogyasztás 28 százaléka származik importból, miközben az export elhanyagolható, csupán a termelés 2 százaléka. A burgonya termelése egyébként 6–10 ezer hektár között ingadozó területen folyik, és évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonya terem. A KSH az utóbbi három évben egyaránt 8 ezer hektárról számolt be, a termésmennyiség pedig 199,2 ezer és 244,5 ezer tonna között volt.

Forrás: pixabay.com

Visszaesett a burgonya termelése

A burgonyatermelés visszaszorulása mindenesetre az elmúlt évtizedekben feltűnő, hiszen a betakarított terület az 1990-es 44 ezer hektárról egy ideg még növekedni tudott, és 1997-ben érte el a csúcsát 64 ezer hektárral, majd 2000-ben is még 47 ezer hektárt jelentett a KSH, és ez zsugorodott

• 2005-ben 25 ezer,
• 2010-ben 21 ezer,
• 2015-ben 19 ezer,
• 2020-ban 10 ezer

hektárra, ahonnan az elmúlt három évben 8 ezer hektárban látszik beállni a terület.

Ez a három év is mutatja, milyen hektikus a hazai termelés, az AM így a termőterület és a termelők számának növelése mellett a termésingadozások kiegyenlítését is célul tűzte ki, amelyek hozzájárulhatnak az önellátás eléréséhez. Az államtitkár konkretizálta: a következő években legalább húsz százalékkal kell növelni a hazai burgonyatermesztés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan erősíteni a termelők piaci pozícióját.

Ehhez szükségesek a fejlesztések, például a logisztikában, a hűtő-tároló kapacitások bővítése, illetve a termelésben az öntözött területek nagyságának növelése révén. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a fejlesztések mellett nagy szükség van a termelők összefogására is, hogy erősíteni tudják alkupozícióikat.

Mindezekkel együtt a burgonya termelése az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott: Európában az utóbbi hatvan évben a felére csökkent, Ázsiában pedig ezalatt a hatszorosára nőtt – mondta előadásában Hollósi Dávid, az az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Közben az észak-amerikai termelés stagnált, de mindent összevetve Európa még így is a világtermelés 30 százalékát adja. A hazai helyzetet elemezve elmondta, hogy Magyarország azon európai országok egyike, ahol az elmúlt három évtizedben a leginkább csökkent a burgonya fogyasztása: itt 52 százalékkal, a kontinensen ennél nagyobb mértékben csak Norvégiában és Lettországban, 77, illetve 55 százalékkal.

– mondta Hollósi Dávid. Egyben felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a gazdaságos és fenntartható módon történő termelés számos kihívás leküzdését kívánja meg, és arra is, hogy még a generációs szempontokat is figyelembe kell venniük termelésük megszervezésekor. Erre példaként Indiát említette, mint olyan fiatal társadalmat, amelyik a következő húsz évben szerinte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyik vezető szereplője lesz.