Hamar el fog fogyni a hazai dió

Egészen szeptember elejéig úgy tűnt, hogy idén jó diótermés várható, de amikor elkezdték vizsgálni az első tételeket a szakemberek, a látványra senki nem számított. Még azok sem, akik évtizedek óta vannak a pályán és sok mindent láttak ez idő alatt. Az ismert időjárási tényezők összejátszása vezetett ugyanis oda, hogy a várthoz képest csak 50 százalékos lett a terméseredmény. Emiatt csak a jövő év közepéig lesz elegendő a hazai diótermés, a következő szezonig nem biztos, hogy kitart a készlet.

A szezon kezdetén a legfontosabb kérdés, ami a háziasszonyok részéről felmerül, hogy mennyi lesz a dió ára? A sok rossz hír közepette azt mondják a szakemberek, hogy az előző években megszokott 3500-4000 forint között marad idén, de ha emelkedik is bárhol az országban, az sem megy 4500 forint fölé. Gara Miklós, a Boglár-Kertész Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, váratlanul ért mindenkit a rossz termés híre és senki nem gondolta volna, hogy ilyen nehezen megoldható probléma elé állítja az idei esztendő a termelőket. Az eddig ismert gnomóniás levélfoltosság, a különböző baktériumok, valamint a dióburok fúrólégy mellé újabb kihívások jelentkeztek, ráadásul egyszerre.

-A vizsgálatok elején a zöld burok látványa biztató volt, viszont a dióbélé már nem. Ezért mondjuk azt, hogy csak 50 százaléka a minőség annak, amit vártunk. A termelőknek a jövőben nagyon oda kell figyelni az időjárási viszonyokra, így a nyári szárazságra és a hőségnapokra, valamint az UV-sugárzásra. Ezeket kezelni kell, ahogy csak lehet. Eddig is voltak ilyen tényezők, csak nem ekkora mennyiségben. A föld közelében majdnem 60 fokos hőmérsékletet mértünk, a koronapalást külső része is megközelítette a 40 fokot, a fa belsejében 27 fok volt, a fa pedig a párologtatással próbálta kialakítani a neki megfelelő klímát – ameddig tudta. A nyári szárazság végül elindította a stressz hatást, amelynek következtében a csírasejtek elpusztultak és a fa nem táplálta a szöveteket, amelyek az újabb hajtások növekedését segítették volna –foglalta össze Gara Miklós.

A termelők mindig nagy izgalommal és reményekkel várják az első alkalmat, amikor leszedik a külső burkot, ugyanis ekkor derül ki, hogy milyen lesz a termés. Miután lemossák a diót és megszárítják, utána derül ki, hogy mekkora a mérete, a beltartalmi értéke. Mindenki nagy megdöbbenésére a várt jó termés helyett alacsony termésmennyiséggel szembesültek és olyan minőséggel, amit nem szeretnének látni a vevők. Gara Miklós szerint a fiatalabb fáknál jobbak voltak az értékek, de inkább a területi elhelyezkedéstől és a pillanatnyi szerencsétől függött minden. Ahol július végén még kapott egy erősebb záport az ültetvény, ott jobbak voltak az eredmények is.

A Boglár-Kertész Kft. foglalkozik kajszibarack, körte és alma termesztésével is. Ezeknél a gyümölcsöknél ugyanúgy jelentkeztek az aszály és a meleg tünetei, ugyanakkor mindegyik gyümölcs sokkal jobban bírta a terheléseket, mint a dió.

Gara Miklós azt mondja, hogy ezeknek a nemesítéseknek évszázados hagyományai vannak, míg a diónemesítésnek csak évtizedes a múltja. Idehaza a hetvenes évek elején telepítették az első tájszelektált dióoltványokat és csak az ezredfordulón kezdődött el igazán a hazai és az amerikai fajták keresztezéséből létrejött ültetvényeknek a kialakítása. Ezek után komolyabban kellett venni a technológiai fegyelmet, több anyagi ráfordításra volt szükség, hogy megtanulja mindenki az új fajtáknak a termesztését.

A jövőre nézve az öntözésfejlesztés megvalósítása jelenti az egyetlen kiutat a klímaváltozás negatív hatásai alól. A jövőt firtató kérdésre pedig azt válaszolta a szakember, hogy a termelőknek egyelőre meghaladja a képességeit és a lehetőségeit az egyszerre jelentkező sok káros tényező elleni küzdelem.

Agrotrend.hu/ Novenyvedoszer.hu