Piac
Fellendülőben a sajtkészítés
Sokan kezdtek bele tejfeldolgozó vállalkozásba az utóbbi években, közülük is a legtöbben a sajtkészítésben látnak fantáziát. Ebben a kategóriában főként a kisüzemi, illetve kézműves termékek előállítása növekedett.
A jegyzett tőke megoszlása alapján a tejfeldolgozó, tejtermékgyártó cégek 58 százaléka volt magyar tulajdonban, ami azt jelenti, hogy növekedett a külföldi tőke aránya a szakágazatban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójából, amelyben az is szerepel, hogy a tejtermékgyártás dinamikusan fejlődik Magyarországon. A tejfeldolgozásban számszerűleg a mikrovállalkozások vannak többségben, azonban a nyolc legnagyobb cég termelése a tejfeldolgozás több mint 80 százalékát fedi le.
Az agrárkormányzat célkitűzését tekintve – amely szerint Magyarországról nem alapanyagot kellene exportálni, hanem itthon előállítani a magasabb hozzáadott értékű terméket – biztató, hogy az elmúlt években több vállalkozás kezdett bele a tejfeldolgozásba. Ezen belül is a sajtkészítés bővült a legnagyobb mértékben a kézműves, illetve kisipari feldolgozás növekedése révén. Ehhez a támogatások is jelentős mértékben hozzájárultak. Tejhasznú tehéntartásra például tavaly 15,2 milliárd forintot folyósítottak, nemzeti tejtámogatásra 9 milliárd, az iskolatejprogram támogatására pedig 2,2 milliárd forint jutott.
Az új üzemek indítása mellett a nagy cégek közül többen új termékvonalat építettek, emellett számos olyan fejlesztést hajtottak végre, amellyel kapacitásnövekedést értek el, illetve új termékekkel léptek piacra. A másik oldalon pedig voltak olyan cégek, amelyek abbahagyták a termelést.
A felmérés szerint a tejfeldolgozáshoz tartozó hűtőtárolók műszaki kapacitása, befogadóképessége 17,1 ezer tonna volt, és ezek kapacitásának kihasználásában jókora különbségek voltak.
A pasztőrözőberendezések súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 39,6 százalék volt 2023-ban, 2,1 százalékponttal magasabb, mint 2020-ban.
A pasztőrözőberendezések 52,3 százaléka nem érte el a 40 százalékos kihasználtságot, és csupán az üzemegységek ötödénél haladta meg a termelés a 60 százalékos kapacitáskihasználtságot. A termelésben részt vevő legnagyobb öt cég súlyozott kapacitáskihasználtsága 41,1 százalék a pasztőrözőberendezéseknél, míg a pasztőrözött tejféleségeket gyártó vonalaknál 57,6 százalék volt. A pasztőrözőberendezéseknél a legnagyobb öt cég esetében 2020-hoz képest mindhárom kategóriánál növekedés volt tapasztalható 2023-ban.
Az is változás volt 2023-ban 2020-hoz képest, hogy a feldolgozott mennyiség 36 millió literrel csökkent. A beérkezett adatok szerint 2023-ban 772,2 ezer liter tejet pasztőrözhettek volna egy óra alatt, UHT tejből 120,6 ezer litert, míg tejszínből 36,4 ezer litert állíthattak volna elő az adott gyártóvonalon óránként. Az utóbbi körülbelül a felére esett vissza 2020-hoz képest.
Nőtt viszont a natúrsajt-gyártás, óránként 29,9 tonnára, ami 2020-hoz képest 5 tonnával több, és abból adódik, hogy tavaly több új cég kezdett bele a sajtkészítésbe Magyarországon.
Az egy óra alatt előállított tejkészítményekből a vaj 5,8, a vajkrém 8,9 tonnával vette ki a részét a tej feldolgozásakor. Túróból 20 tonna előállítására voltak képesek a hazai termelők egy óra alatt 2023-ban. A savanyútej és savanyútejszín-készítményeket gyártó vonalak súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 34,3 százalék (a legjobb öt cégnél 40,9 százalék) volt 2023-ban. A gyártóvonalra az alacsonyabb kihasználtság jellemző, mivel a savanyútej- és tejszínkészítményeket gyártó üzemegységek közel 60 százalékának a kihasználtsága nem érte el a 40 százalékot. A savanyútej- és tejkészítményt gyártók csupán 8 százalékának kapacitáskihasználtsága esett a nagyon magas kategóriába, 80 százalék fölé 2023-ban.