Versenyképtelenek a magyar malmok, jönnek az újabb áremelések

A malmok többsége három-négy havi készletet halmozott fel, azonban folyamatosan küzdenek a világpiaci áraknál magasabb búzaárakkal, emiatt pedig újabb áremelésre készülnek októberben. Az aratás elején tapasztaltnál jóval jobb lett az idén betakarított búza minősége – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A baj a mennyiséggel van, mivel a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett

– magyarázta a lapnak. Ennyi elegendő lesz ahhoz, hogy a belföldi 2,5 millió tonna körüli igényt kielégítse, nem úgy, mint például a hazai kukoricatermés, ami a szükségesnél jóval alacsonyabb. őrlés céljából 1,2 millió, takarmánycélra 800-900 ezer, vetőmagnak 300 ezer, ipari felhasználásra pedig 200 ezer tonnára lenne szükség az előzetes becslések alapján. A megtermelt hazai mennyiséget figyelembe véve az exportált áru az egymillió tonnát is meghaladhatja, miközben a szokásos mennyiség általában 2,7 millió tonna – írja a Világgazdaság.

Fotó: Pixabay

A piaci igény azonban jóval nagyobb ennél, ezért a kormányzat úgy döntött, hogy lassítja az exportengedélyek kiadását: az eddigi egy-két nap helyett bevezették a harmincnapos, leghosszabb határidőt. Az export fékezésében azonban egy másik tényező is jelen van, ez pedig az ár: a tonnánkénti 140 ezer forint körül mozgó ár ugyanis jóval a piaci ár felett van. A rendkívül gyenge hazai kukorica- és napraforgótermés, illetve a termelők szövetkezése is szerepet játszik a búza hazai felértékelődésében.

Most mindenki az olcsóbb ukrán búzára vár, amely egyelőre csak kis mennyiségben érkezik az országba, és a rendkívül magas árakat sem tudta lejjebb nyomni. Romániába azonban hamar megérkezett az olcsó ukrán búza – köszönhetően a legalább öt határátkelőnek –, ami lejjebb is vitte az árakat.

Emiatt pedig a magyarországi malmok versenyléptelenné váltak a román piacon, ami igen jelentős kiesés, hiszen az említett piac eddig éves szinten 150 ezer tonna magyar lisztet vett fel.

Az hozhat csak változást, ha a déli államokban újraindul a piac, hiszen Olaszország évente körülbelül 1,1 millió tonna magyar búzát szokott vásárolni. Bár az export nem működik a jelenlegi árakon, a várhatóan felbukkanó olasz kereslet ezen is segíthet, és feljebb viheti az árszintet.

Ennek következtében viszont további áremeléseknek kell történnie.

Augusztusban már történt egy nagy áremelés a malmok részéről, akkor a zsákos kiszerelésű liszt 180 forint körüli kilogrammonkénti árát vitték fel körülbelül 220 forintra. „Akkor árazta be a szakma a magasabb idei búzaárakat” – fogalmazott Lakatos Zoltán. A költségnövekedések miatt azonban októberben újabb tízforintos emelés várható, ami valószínűleg nem is az utolsó lesz a szezonban. Ez pedig a kenyér árára is hatással lesz.

A költségnövekedéseket Lakatos Zoltán azzal magyarázta, hogy a jelenlegi energiaárak mellett az egy kiló lisztre vetített áramköltség magasabb lesz, mint az őrlés összes egyéb költsége. Az ársapkát ugyanakkor meg kellene szüntetni, mert nem lehet elvárni, hogy egyetlen szereplőt – jelen esetben a kereskedőt – terhelje minden. Ha a liszt hatósági ára megszűnne, az maximum addig vetné vissza a keresletet, ameddig elfogy az otthon betárazott mennyiség – vélekedett a szakértő.

agrotrend.hu / Index, Virág Sára