Narancs helyett alma kerülhet a kosarakba

A háborús infláció miatt elszálló árak fényében kétszer is meggondolják a családok, hogy mennyi gyümölcsöt és zöldséget vásároljanak az áruházakban. A jelentősebben dráguló déligyümölcsök helyét a hazai alma veheti át, bár olcsónak azt sem lehet nevezni. A visszaeső fogyasztás veszélyére már a múlt év őszén felhívta a figyelmet az európai zöldség- és gyümölcságazat szereplőit tömörítő szervezet, a Freshfel Europe.

Kevesebb gyümölcs kerülhet a magyarok asztalára, a háborús infláció ugyanis az élelmiszerpiac más szegmenseihez hasonlóan a zöldség-gyümölcs ágazatot sem kerülte el. Az elmúlt években a hazai gyümölcsöknek – a téli időszakban elsősorban az alma és a körte – az egzotikus gyümölcsökkel kellett felvenniük a versenyt, az idén azonban egyre inkább a hazai termények irányába tolódhat el a kereslet. Ehhez pedig az árak alakulása is hozzájárul.

Fotó: Engin Akyurt / Pixabay

Egy-két évvel korábban egy kiló narancs vagy banán ára nagyjából megegyezett egy kiló hazai almáéval, az idén azonban megváltozni látszik ez a trend. A drágulás természetesen a hazai gyümölcsök piacát sem kímélte, a külföldi áruk esetében – a megnövekedett szállítási költségek miatt – azonban az árak egyre jobban elválnak a hazai terményekétől.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a magyar alma nagykereskedelmi ára az év elején nagyjából a tavalyi, háromszáz forint körüli szinten mozgott. A körtéért ugyanakkor csaknem tíz százalékkal többet kértek a fővárosi nagybani piacon, a kilónkénti ár így 660 forintra emelkedett a múlt év második hetében. Az importalma kilója ezzel szemben 450 forint, a körte pedig fajtától függően 750 és 850 forint között volt.

A csemegeszőlő is jócskán drágult, az Olaszországból származó fehér szőlő ára egy év alatt 870 forintról 1450 forintra nőtt, ahogyan a banánért is többet kértek a kereskedők. Az ecuadori és a kolumbiai banán kilója egyaránt négyszáz forintról 710 forint közelébe emelkedett.

Nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy ez még csak a nagykereskedelmi ár, az áruházakban ennél jelentősen magasabb árakkal is találkozhatnak a vásárlók. Nem csoda tehát, ha a családok egyre megfontoltabban válogatnak a boltok zöldség- és gyümölcspultjainál.

A fogyasztás megtorpanása már a múlt év második felében jelentkezett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022 első tíz hónapjában mintegy 17 százalékkal kevesebb narancsot importáltunk, mint egy évvel korábban. A visszaesés mögött minden bizonnyal az elszálló árak miatt csökkenő kereslet állhat.

A narancs ára ugyanis egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt, a drágulás pedig az új év első két hetében is folytatódott. Bár citromból egyelőre nem érkezett kevesebb az országba, az árak ugyanakkor itt is nagyot ugrottak az egy évvel korábbi szinthez képest.

Az AKI adatai szerint a fővárosi nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 14 százalékkal nőtt egy év alatt, 2023 első két hetében pedig további 31 százalékkal drágult a gyümölcs, amelynek kilónkénti ára meghaladja a 670 forintot.

Az elszálló árak miatt visszaeső zöldség-gyümölcs fogyasztás veszélyére már a múlt év őszén felhívta a figyelmet az európai zöldség- és gyümölcságazat szereplőit tömörítő szervezet, a Freshfel Europe. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a szervezet szerint a fogyasztás csökkenése nemcsak az ágazat szempontjából probléma, a lakosság egészségi állapotában is kedvezőtlen folyamatokat indíthat el.

A zöldség- és gyümölcstermelés támogatásának ezért központi szerepet kellene kapnia az Európai Unióban.

Spanyolországban már mérhető a visszaesés mértéke. A MAPA Food Consumption Panel 2022. január–október közötti időszakra vonatkozó adatai szerint 13 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt adtak el a kereskedők az országban.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Köpöncei Csilla