Miért drágulnak az élelmiszerek?

Átlagosan 17 százalékkal drágultak a zöldségek, gyümölcsök az egy évvel korábbi árakhoz képest. Az okok kereshetők az időjárásban, a kereslet-kínálat alakulásában, de az sem mindegy hogy egy adott termékből mekkora a hazai kibocsátás, mert ha kicsi, akkor annak nincs ráhatása európai szinten az árképzésre.

A KSH a napokban közzétette jelentését, mely szerint 3,8 százalékkal voltak magasabbak júliusban a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest – írja a Store Insider. Az élelmiszerek ára az átlagnál nagyobb mértékben drágult, 7,8 százalékkal. Az idényáras élelmiszerek (ide tartoznak a burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) ennél is magasabb 17 százalékos mértékben drágultak az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítva.

A cukor 14, a szalámi és szárazkolbász félék és a sonka 11, a tojás majdnem 9, a szeszes italok 6,3 százalékkal kerülnek most többe. Aminek az ára csökkent, az az üzemanyagoké, 4,2 százalékkal, és a sertéshús. Ez azért nagyon fájó pont sokaknak, mert míg a műszaki cikkek, kozmetikumok, luxuscikkek drágulása kevesebbeket érint, ez nem mondható el az alapvető élelmiszerekről, hiszen az mindenkit érint igaz, különböző mértékben…

Fotó: 123rf.com

Hosszú stagnálás után újra áremelkedés?

Több hírportál gazdasági elemzői is úgy vélik, hogy sok év stagnálás után idén belendül újra az infláció. Ennek okát a gyenge forintban, a bérnövekedésekben látják, melyet az áru és szolgáltatás kínálatban is érvényesíteni kell az árakban. Emellett a világgazdasági tényezőknek, és még a koronavírussal kapcsolatos tényeknek és bizonytalanságoknak is szerepük van a drágulásban.

„Az Interspar 10, a Tesco 11, az Auchan pedig 14,5 százalékkal lett drágább egy év alatt. Miközben az augusztus általában nem a jelentős áremelkedések hónapja szokott lenni (az éves árindex elmúlt 10 éves átlaga mindössze 2,8 százalék), most 11,8 százalékos éves áremelkedést mértünk a nyár utolsó hónapjában. Ez azt jelenti, hogy 2318 forinttal többe kerül most átlagosan a nagybevásárlás a hipermarketekben, mint egy évvel ezelőtt” -írja a privatbankar.hu saját Árkosár-felmérésére hivatkozva.

Az alapokról…

Az infláció avagy pénzromlás, az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Eredetileg a latin eredetű infláció az orvos által használatos felfúvódást jelentette, ami úgy került át a közgazdaságtanba, hogy a fedezet nélküli pénzkibocsátás is egyfajta felfúvódást okoz a gazdaságban. Az infláció ütemén kívül nagy jelentősége van az infláció kiszámíthatóságának és kiegyensúlyozottságának.

A kiszámítható és kiegyensúlyozott inflációnak még nagyobb inflációs ráta mellett sincs negatív hatása a gazdaságra.

Az árszínvonal csökkenése a defláció. A defláció, vagyis a negatív infláció a gazdasági növekedést fogja vissza, vagy egyenesen gazdasági visszaeséshez vezet. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli.

Mik az okok?

Japán közgazdászok elemezték az élelmiszerárak emelkedését kiváltó tényezőket. Egyik ilyen az időjárási hatások, melyek, ha kedvezőek, akkor csökkenhet az ár, ha kedvezőtlenek, akkor a kisebb termésmennyiség miatt emelkedhet az ár – ami általában igaz.

Az élelmiszer árak emelkedését okozhatja a magas olajár, hiszen mind a termelés, mind a szállítás jelentősen függ az üzemagyag áraktól. Emellett a dollár erőteljes leértékelődése is emeli az élelmiszerárakat a világpiacon.

Utolsó, de igen fontos ok még a kereslet és a kínálat alakulása. Ha valamiből túltermelés van, a kereslethez képest annak csökken az ára, míg ha keveset termelnek valamiből, amire lenne igény, akkor nő az ár. A helyzetet árnyalja a helyettesítő termékek megléte, vagy nem léte, és az adott termék fontossága (alapvetően van rá szüksége az embereknek, vagy nem), és a divatok is befolyásolhatják az árat – még az élelmiszerek terén is.

agrotrend.hu / Store Insider