Meddig jó egy tartós élelmiszer?

A tervezett bevásárlás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, de sokszor még így is maradnak a szekrényben, kamrában olyan élelmiszerek, melyek fogyaszthatósági, minőségmegőrzési ideje bizony lejárt. De mit is jelent az egyik és mit a másik, mi a helyzet a húsok, húskészítmények eltarthatóságával, meddig ehetjük még meg biztonságosan, és milyen trükkökkel kerülhetjük el, hogy egy élelmiszer a kukában végezze? 

Először is fontos tudnunk, hogy mást jelent a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő. Fogyaszthatósági ideje a friss fogyasztású, romlékony élelmiszereknek van, esetükben a lejáratot komolyan kell venni, hiszen idő utáni fogyasztásuk egészségügyi ártalmakat is okozhat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) friss ajánlást tett közzé a minőségmegőrzési idővel ellátott tartós élelmiszerekkel kapcsolatban. Az ajánlás szerint ezeket megfelelő elővigyázatosság mellett még a lejárat után is fogyaszthatjuk, ugyanakkor a minőségmegőrzési idő lejárta után már nem várhatjuk el ugyanazt a minőséget pl. íz, illat, szín vagy állag terén, így élvezeti értékéből veszthet ugyan egy-egy termék, de attól még fogyasztható lehet.

A NÉBIH Maradék nélkül programja keretében közzétett, ábrákkal ellátott hiánypótló ajánlásából kiderül, hogy az olajokat, zsírokat, tejport, sós ropogtatnivalókat a minőségmegőrzési idő után 2 hónappal is fogyaszthatjuk.

Az aszalványokat, müzlit, gabonapehelyheket, fagyasztott termékeket, édes kekszeket, kemény cukrokat, csokoládékat a minőségmegőrzési időt követő 3 hónapban nem kell a kukába dobnunk, míg az üdítőitalokat, szörpöket és a majonézt félévvel a minőségmegőrzési idő is nyugodtan megihatjuk, felhasználhatjuk. A tartós tejeket, tejszíneket, sót, cukrot, édesítőszereket, rizst, száraz hüvelyeseket, instant termékeket (pudingpor, kakaó, fűszerek stb.), száraztésztát, szószokat (ketchup, mustár), gabonaféléket (liszt, búzadara, kuszkusz stb.) akár 9 hónappal a jelzett idő után is elfogyaszthatjuk, a különböző konzerveket (pl. gyümölcs, zöldség, hús, hal, készétel), ásványvizet, mézet, lekvárt, kávét, teát és kakaóporokat pedig a minőségmegőrzési időt követő 1 éves intervallumban is.

Ez az ajánlás csak olyan minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek esetében állja meg a helyét, amelyeket megfelelően tároltunk, és még ezután is egyéni mérlegelés tárgya, hogy a termék valóban fogyasztható-e.

Szalámik, egyéb húsok, húskészítmények

A KOMETA húsipari szakértői a minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel rendelkező termékek kapcsán is tanácsot adnak. A NÉBIH egyértelműen fogalmaz a fogyaszthatósági idővel ellátott termékek esetében: mindez romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. A KOMETA sem javasolja, hogy a fogyaszthatósági időn túl együnk meg egy terméket, sőt, a tervezett bevásárlás fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni, ugyanakkor van pár trükk, amivel elkerülhetjük, hogy az étel a kukában végezze.

A nemespenésszel érlelt szalámik tartós fogyasztási cikknek tekintendőek, hiszen a penészes eljárás révén sokáig eltarthatóak, ha nem vágtuk meg, és megfelelően tároltuk őket. A rúd szalámik minőségmegőrzési idővel rendelkeznek tehát, de érdemes ezen az időn belül el is fogyasztani ezeket a termékeket. Ajánlott hűvös helyen, függesztve tárolni, majd miután megkezdtük, a hűtő legalsó polcára tenni takarás nélkül, vagy továbbra is függeszthetjük. A megkezdett részt érdemes lefedni, hiszen számolnunk kell azzal, hogy a szalámi az oxigénnel érintkező része elszíneződik, és az íze is megváltozik, avasodik, de ettől még kb. 10 naponként új metszésfelületet levágva a minőségmegőrzési idő végéig biztos, hogy fogyasztható.

Idővel az el nem kezdett szalámi is megkeményedik, mert folyamatosan veszít természetes víztartalmából, íze koncentráltabb lesz. Jóval a minőségmegőrzési idő után kezd el avasodni, veszít a színéből és élvezeti értékéből. Éppen ezért a KOMETA húsipari szakértője nem javasolja, hogy a terméket a minőségmegőrzési határidő lejárata után fogyasszuk.

Csomagolt áru

Más a helyzet azonban a csomagolt árukkal (felvágott, párizsi, virsli, sonka stb.). Ezeknek a csomagoláson fogyaszthatósági idejük van ennek lejárta után nem szabad elfogyasztani a terméket, és ezen belül is a felbontás után már csak 2-3 napig őrzík meg minőségüket.

A csemegepultból vásárolt felvágottak, sonkák kb. 2-3 napig fogyaszthatóak biztonsággal, a szalámik pedig 7 napig.

KOMETA tipp: Amikor már 4-5 napja nyitva van egy sonka, de még a fogyaszthatósági időn belül van, akkor érdemes melegszendvicset, sonkakrémet készíteni belőle, de lehet akár pizzafeltét is.

Ha egy sonka, felvágott keménnyé, nyálkássá válik, akkor semmiképp se fogyasszuk el, mert lehetséges, hogy valamilyen baktérium szaporodott el bennük.

Ha csomagolt, szeletelt húst veszünk, annak csomagolásán is szerepel a fogyaszthatósági idő, ami után már nem ehetjük meg biztonságosan.

Kometa tipp: Ha a szeletelt, csomagolt húsokat kivesszük a csomagolásból, és jól besózzuk őket még pár napot nyerhetünk a felhasználásukra. Ilyenkor tegyük pl. tányérba a befűszerezett hússzeleteket (akár olaj is kerülhet rá), majd helyezzük a hűtő alsó polcára, és pár napon belül készítsük el.

Érdemes időről időre átnézni a hűtő és a kamrapolcok tartalmát is, és tudatosan előre helyezni azokat az élelmiszereket, amelyek közelítenek a fogyaszthatósági időhöz, de a minőségmegőrzési idővel bánhatunk egy picit lazábban. Mindenesetre a tervezés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, inkább vegyünk, és együnk kevesebbet, mint többet, és ha látjuk, hogy valami hamarosan lejár, keressünk olyan recepteket, amelyekhez épp az adott összetevőre van szükség. Pénztárcánk mellett a bolygónk is hálás lesz.

agrotrend.hu / Store Insider